Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 6. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

 A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján.

1. Mikor állítható ki nyugta?

Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.

Ugyancsak mentesül a számlaadási kötelezettség alól a belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesítő adóalany azon távolról is nyújtható szolgáltatása tekintetében, amelynek az igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani. Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.

2. Hogyan állítható ki nyugta?

A nyugta lehet papír alapú vagy elektronikus. Kizárólag magyar nyelven állítható ki. A nyomdai úton előállított nyugtának illetve a számítógéppel előállított nyugtának (ide nem értve a pénztárgéppel, taxaméterrel előállított nyugtát) az Áfa tv. előírásai mellett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásainak kell megfelelnie.

Jogszabályi előírás határozza meg azokat az eseteket, amelyekben az adóalany köteles a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgép alkalmazásával teljesíteni.

Amennyiben az adóalany akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár saját választása alapján pénztárgép alkalmazásával tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.

2015. január 1-jétől a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítéséhez online adatkapcsolatra képes pénztárgép alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adóalany a pénztárgépet a saját döntése vagy jogszabályi kötelezettség alapján alkalmazza.

Amennyiben az adóalany taxaméter alkalmazásával tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.

[htmlbox adokodex]

 

3. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól?

A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni.

Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

- sajtóterméket értékesít;

- a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

- kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

4. Mit kell tudni a pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazásáról?

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett számára nem adhat felmentést a pénztárgép kötelező alkalmazása alól. [A 2013. március 20-ág hatályos előírás alapján, a pénztárgép kötelező alkalmazása alól az adóhatóság által adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések csak 2014. december 31-ig voltak érvényesek.]

A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

[htmlbox adokodex_2]

 

Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

[A pénztárgép alkalmazással összefüggésben további hasznos információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján az Adó rovaton belül az Online Pénztárgépek Friss című részben.]

5. Milyen adatokat tartalmazzon a nyugta?

A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a nyugta kibocsátásának kelte;

  • a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

  • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;

  • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.109

Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő azt az időpontot illetve időszakot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt, az ötödik rész pedig itt olvasható.

 

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számla

    A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján. 

  • számla

    A számla kiállításával kapcsolatos cikksorozatunk második részében bemutatjuk, meddig kell a számlát kibocsátani és hogyan kell eljárni, ha a számlázást ki szeretnénk szervezni (azaz meghatalmazott útján szeretnénk teljesíteni).

  • iroda_számla

    A számlakibocsátásra vonatkozó útmutatónk harmadik részében megvizsgáljuk a számla kiállítás lehetséges formáit (papír alapú és elektronikus számlázás) és áttekintjük a kapcsolódó speciális előírásokat. Emellett szó lesz az üzleti ellenőrzési eljárásról és a számla megőrzés szabályairól is.

  • számol

    Milyen adatokat kell feltüntetni a számlán? Mikor kötelező a számlára írni a vevő adószámát? Milyen speciális előírásokat szükséges ismerni ahhoz, hogy a számla alakilag elfogadható legyen? Cikksorozatunk soron következő részében ezekre a kérdésekre adunk válaszokat.

  • számla

    A számlakiállításról szóló cikksorozatunk soron következő részében körüljárjuk az egyszerűsített számla és a gyűjtőszámla alkalmazásának szabályait, és áttekintjük, hogyan lehet a számlát javítani, módosítani, illetve érvényteleníteni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.