Kérdések és válaszok: családi kedvezmény a gyakorlatban II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A családi kedvezményt havonta a rendszeres jövedelem adóelőlegéből, járulékaiból, illetve az év egészére megállapított összegben az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) az összevont adóalap adójából és a járulékalapot képező tényleges jövedelem járulékaiból lehet igénybe venni.

Mikor és hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény?

Az ugyanazon kedvezményezett eltartott után közösen jogosult magánszemélyek (házastársak, regisztrált élettársak, a közös gyermek tekintetében a nem regisztrált élettársak) havonta már az adóelőlegnél is közösen vehetik igénybe a kedvezményt, illetve ettől függetlenül az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazhatják annak megosztását. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Közös jogosultság hiányában a havi közös érvényesítésre nincs lehetőség, csak az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazható megosztás, feltéve, hogy a jogosultak egyike sem veszi igénybe az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlékot.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat

A kifizetők a járandóságok adóelőlegének, járulékainak megállapításánál a családi kedvezményt akkor veszik figyelembe, ha a számfejtés előtt rendelkezésükre áll a kedvezményre jogosultak írásbeli nyilatkozata. A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen.

Fontos, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem jogosult magánszemély.

Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is (2017-től majd az eltartottak adóazonosító jelét is kötelezően) fel kell tüntetni.

Közös igénybevétel esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztására vonatkozó döntést is. Jelölni kell azt is, hogy az eltartottak (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztására jogosult házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében, hogyan osztják meg a kedvezményt. Például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján egymás után akár több más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen a családi kedvezményt ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel. Lényeges azonban, hogy ugyanazon gyermek után közös érvényesítés esetén is csak egyszeresen jár a kedvezmény.

Családi kedvezmény élettársaknál

Az élettársak a közös gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg csak az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapítássukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a nem közös gyermek csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult).

Ugyanakkor a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) 7. § (1) bekezdése a) pontjának 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében családi pótlékra (és ebből következően a családi kedvezményre) jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett nem saját gyermekkel életvitelszerűen közös a lakó vagy tartózkodási helye, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez azt jelenti, hogy azok az élettársak, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a családi kedvezmény mértékének meghatározása és közös igénybevétele szempontjából a nem közös gyermekeket is ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének. Az ENYER-be történő felvételt, illetve a közokiratba foglalást személyesen megjelenve a két személy közösen kérheti a közjegyzőtől.

Viszont az előzőek szerint nem regisztrált élettársi kapcsolatban például, ha az anyának van 2 saját gyermeke, akik közül egy közös az élettárs apával, az apa csak egy saját gyermek után 66 670 Ft, míg az anya 2x83 330 Ft összegben jogosult havonta a családi kedvezményre. Az anya adóelőleg-nyilatkozatot havi 2x83 330 Ft-ra adhatna, de ha neki nincs adóköteles jövedelme, az apa csak a saját gyermek után járó havi 66 670 Ft-ra adhat nyilatkozatot. Ekkor, ha egyikük sem veszi igénybe az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát, az adóbevallásukban élhetnek a megosztás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy az anya jogosultsága alapján járó 12x2x83 330=1 999 920 Ft-nak az általa még nem érvényesített részét az apa érvényesítheti. Mivel a kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető figyelembe, ez 1 999 920-12x66 670=800 040 Ft lehet akkor, ha az apánál 12x66 670 Ft-ot év közben már figyelembe vettek.

Magzati kedvezmény élettársaknál

Kérdés, hogy az élettárs apa, mikor hogyan veheti igénybe a magzati családi kedvezményt? Van, aki állítja, az anya munkahelyének el kell fogadnia, hogy apa veszi igénybe a kedvezményt a 91. naptól.

A várandósság időszakában az anya és házastársa (akkor is, ha a magzat nem tőle származik), egyaránt jogosult a kedvezményre, az élettárs (akkor sem, ha a magzat tőle származik) viszont nem, ő az adóbevallásába/munkáltatói adómegállapításában jogosult a kedvezmény megosztására.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Ha a kedvezmény várandósság alapján jár, a várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni (az igazolást nem kell csatolni a nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz), de az elévülési idő végéig meg kell őrizni. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

A családi adókedvezményt több munkáltatónál is igénybe lehet venni?

Ha egy magánszemély egyik munkahelyén heti 40 órás, a másik munkahelyén részmunkaidős, mindkét munkáltatójánál kérheti a családi kedvezmény érvényesítését?

Ennek jogszabályi akadálya nincs.

Családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható. Ilyennek minősül a kifizető akkor, ha

  • a magánszemély vele munkaviszonyban (ide értve az adózás szempontjából azonosnak tekintett hasonló, például köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyokat is) áll, vagy
  • a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.

Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezményt nem csak a rendszeres havi bérek adóelőlegénél lehet (kell) figyelembe venni, hanem minden olyan esetben (például megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj, személyes közreműködői díj esetében), amikor a járandóság havonta rendszeresen esedékes, így akár két munkáltatónak is adható nyilatkozat.

Csakhogy az Szja tv. szerint, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény, elsőházas kedvezmény vagy más adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Emellett, ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, továbbá ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, annak szintén 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetnie.

Ezért több munkáltató esetén a magánszemélynek úgy kell nyilatkoznia, hogy a munkáltatók által figyelembe vett kedvezmény együttes összege ne haladja meg a ténylegesen járó kedvezmény összegét, azaz ne történjen többszörös igénybevétel.

Ha valamelyik gyermek csak eltartott, mi lesz a jogosultság jogcíme?

Mivel az eltartott után nem jár a családi kedvezmény, őt csak a kedvezményezett eltartott/eltartottak számára járó családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából (neve előtt 2-es kóddal jelölve a nyilatkozaton), kell figyelembe venni, a jogosultság jogcíme kódkockát pedig (jogosultság hiányában) értelemszerűen nem kell kitölteni.

Ha a munkavállaló elfelejtett nyilatkozni

A februárban (vagy később) beérkező nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesíthető-e visszamenőleg? Ennek nincs akadálya, ha a munkáltató vállalja a kiesett hónapokra vonatkozó 08-as bevallás önellenőrzését.

A passzív GYED-en lévő anyukák érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt?

A passzív GYED idején a biztosítás szünetel, ezért a járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Azonban, ha van az édesanyának az összevont adóalapba tartozó olyan adóköteles jövedelme, amely után egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére köteles, akkor a járulékkedvezményt igénybe veheti.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok