Kérdések és válaszok: családi kedvezmény a gyakorlatban II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A családi kedvezményt havonta a rendszeres jövedelem adóelőlegéből, járulékaiból, illetve az év egészére megállapított összegben az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) az összevont adóalap adójából és a járulékalapot képező tényleges jövedelem járulékaiból lehet igénybe venni.

Mikor és hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény?

Az ugyanazon kedvezményezett eltartott után közösen jogosult magánszemélyek (házastársak, regisztrált élettársak, a közös gyermek tekintetében a nem regisztrált élettársak) havonta már az adóelőlegnél is közösen vehetik igénybe a kedvezményt, illetve ettől függetlenül az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazhatják annak megosztását. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Közös jogosultság hiányában a havi közös érvényesítésre nincs lehetőség, csak az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazható megosztás, feltéve, hogy a jogosultak egyike sem veszi igénybe az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlékot.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat

A kifizetők a járandóságok adóelőlegének, járulékainak megállapításánál a családi kedvezményt akkor veszik figyelembe, ha a számfejtés előtt rendelkezésükre áll a kedvezményre jogosultak írásbeli nyilatkozata. A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen.

Fontos, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem jogosult magánszemély.

Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is (2017-től majd az eltartottak adóazonosító jelét is kötelezően) fel kell tüntetni.

Közös igénybevétel esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztására vonatkozó döntést is. Jelölni kell azt is, hogy az eltartottak (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztására jogosult házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében, hogyan osztják meg a kedvezményt. Például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján egymás után akár több más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen a családi kedvezményt ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel. Lényeges azonban, hogy ugyanazon gyermek után közös érvényesítés esetén is csak egyszeresen jár a kedvezmény.

Családi kedvezmény élettársaknál

Az élettársak a közös gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg csak az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapítássukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a nem közös gyermek csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult).

Ugyanakkor a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) 7. § (1) bekezdése a) pontjának 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében családi pótlékra (és ebből következően a családi kedvezményre) jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett nem saját gyermekkel életvitelszerűen közös a lakó vagy tartózkodási helye, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez azt jelenti, hogy azok az élettársak, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a családi kedvezmény mértékének meghatározása és közös igénybevétele szempontjából a nem közös gyermekeket is ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének. Az ENYER-be történő felvételt, illetve a közokiratba foglalást személyesen megjelenve a két személy közösen kérheti a közjegyzőtől.

Viszont az előzőek szerint nem regisztrált élettársi kapcsolatban például, ha az anyának van 2 saját gyermeke, akik közül egy közös az élettárs apával, az apa csak egy saját gyermek után 66 670 Ft, míg az anya 2x83 330 Ft összegben jogosult havonta a családi kedvezményre. Az anya adóelőleg-nyilatkozatot havi 2x83 330 Ft-ra adhatna, de ha neki nincs adóköteles jövedelme, az apa csak a saját gyermek után járó havi 66 670 Ft-ra adhat nyilatkozatot. Ekkor, ha egyikük sem veszi igénybe az egyedülállók emelt összegű családi pótlékát, az adóbevallásukban élhetnek a megosztás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy az anya jogosultsága alapján járó 12x2x83 330=1 999 920 Ft-nak az általa még nem érvényesített részét az apa érvényesítheti. Mivel a kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető figyelembe, ez 1 999 920-12x66 670=800 040 Ft lehet akkor, ha az apánál 12x66 670 Ft-ot év közben már figyelembe vettek.

Magzati kedvezmény élettársaknál

Kérdés, hogy az élettárs apa, mikor hogyan veheti igénybe a magzati családi kedvezményt? Van, aki állítja, az anya munkahelyének el kell fogadnia, hogy apa veszi igénybe a kedvezményt a 91. naptól.

A várandósság időszakában az anya és házastársa (akkor is, ha a magzat nem tőle származik), egyaránt jogosult a kedvezményre, az élettárs (akkor sem, ha a magzat tőle származik) viszont nem, ő az adóbevallásába/munkáltatói adómegállapításában jogosult a kedvezmény megosztására.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Ha a kedvezmény várandósság alapján jár, a várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni (az igazolást nem kell csatolni a nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz), de az elévülési idő végéig meg kell őrizni. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

A családi adókedvezményt több munkáltatónál is igénybe lehet venni?

Ha egy magánszemély egyik munkahelyén heti 40 órás, a másik munkahelyén részmunkaidős, mindkét munkáltatójánál kérheti a családi kedvezmény érvényesítését?

Ennek jogszabályi akadálya nincs.

Családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható. Ilyennek minősül a kifizető akkor, ha

  • a magánszemély vele munkaviszonyban (ide értve az adózás szempontjából azonosnak tekintett hasonló, például köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyokat is) áll, vagy
  • a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.

Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezményt nem csak a rendszeres havi bérek adóelőlegénél lehet (kell) figyelembe venni, hanem minden olyan esetben (például megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj, személyes közreműködői díj esetében), amikor a járandóság havonta rendszeresen esedékes, így akár két munkáltatónak is adható nyilatkozat.

Csakhogy az Szja tv. szerint, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény, elsőházas kedvezmény vagy más adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Emellett, ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, továbbá ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, annak szintén 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetnie.

Ezért több munkáltató esetén a magánszemélynek úgy kell nyilatkoznia, hogy a munkáltatók által figyelembe vett kedvezmény együttes összege ne haladja meg a ténylegesen járó kedvezmény összegét, azaz ne történjen többszörös igénybevétel.

Ha valamelyik gyermek csak eltartott, mi lesz a jogosultság jogcíme?

Mivel az eltartott után nem jár a családi kedvezmény, őt csak a kedvezményezett eltartott/eltartottak számára járó családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából (neve előtt 2-es kóddal jelölve a nyilatkozaton), kell figyelembe venni, a jogosultság jogcíme kódkockát pedig (jogosultság hiányában) értelemszerűen nem kell kitölteni.

Ha a munkavállaló elfelejtett nyilatkozni

A februárban (vagy később) beérkező nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesíthető-e visszamenőleg? Ennek nincs akadálya, ha a munkáltató vállalja a kiesett hónapokra vonatkozó 08-as bevallás önellenőrzését.

A passzív GYED-en lévő anyukák érvényesíthetik a családi járulékkedvezményt?

A passzív GYED idején a biztosítás szünetel, ezért a járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Azonban, ha van az édesanyának az összevont adóalapba tartozó olyan adóköteles jövedelme, amely után egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére köteles, akkor a járulékkedvezményt igénybe veheti.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.