Kérdések és válaszok: családi kedvezmény a gyakorlatban IV.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunkban a családi adókedvezménnyel kapcsolatos kérdéseket vesszük sorra. A negyedik részben kiderül, hogyan alakul például a családi adókedvezmény külföldi munkaválalók, külföldön dolgozó magyar munkavállalók esetében, vagy külföldön született gyermek után.
Külföldi munkavállalók családi kedvezménye
Külföldiek többen évek óta Magyarországon dolgoznak, van, akinek a családja is itt él, a gyerekei itt járnak iskolába, de van, akinek a gyerekei külföldön élnek, tanulnak. Kérdés, hogy ezeknek a munkavállalóknak jár-e családi kedvezmény.
Ha például egy dán munkavállaló Magyarországon dolgozik, van 3 gyereke (dán állampolgárok), és nálunk nem kapnak családi pótlékot, akkor az ő esetében a családi adókedvezményt nem lehet figyelembe venni?
A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is [Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés].
Ekkor kedvezményezett eltartottként az a gyermek, családtag vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottként pedig az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a Cst. megfelelő alkalmazásával a többi gyermek után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
Elsőként tehát azt kell tisztázni, hogy az érintett munkavállalók családi pótlékra való jogosultsága az előzőek szerint megállapítható lenne-e, vagyis ha Magyarországon lenne a saját háztartásuk, elvileg kaphatnának-e családi pótlékot a gyermekeik után. Amennyiben igen, a családi kedvezmény érvényesítésének további feltételeként az Szja tv. 1/A. §-ának rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha
- a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol (külföldön) nem illeti meg, és
- a magánszemély összes – nem önálló tevékenységből és önálló tevékenységből származó jövedelmének (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel szerzett – jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá.
A magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
A családi járulékkedvezmény az előzőekben ismertetett, a Tbj. szerint Magyarországon biztosított személyeket illeti meg, vagyis azokat, akik a 7 százalék egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek.
Külföldi vállalkozó
Egy osztrák állampolgár kft-t alapított Magyarországon, amelyben személyes közreműködés címén vesz fel jövedelmet, Ausztriában nincs jövedelme. Két gyermeke van, akik Ausztriában élnek, utánuk ott jogosult családi pótlékra. Érvényesíthet-e családi kedvezményt?
Feltételezve, hogy ez a magánszemély Magyarországon végzett tevékenységért veszi fel a munkadíjat, amely itt adóztatható, a családi kedvezményt érvényesítheti, ha Ausztriában hasonló adókedvezményben nem részesül.
Magyar munkavállalók külföldön
Érvényesíthet-e családi kedvezményt az a Magyarországon dolgozó és jövedelmet szerző, 4 gyermekes anyuka, akinek a férje Ausztriában dolgozik, és mind a négy gyermek után az Ausztriában ő kap – teljes összegében – a gyermekek után családi pótlékot?
Az Szja tv. 1/A. § (1) bekezdése értelmében, ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az Szja törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a jövedelme adóköteles, nem illeti meg.
A felmerült kérdés specialitása, hogy nem az anya szerez jövedelmet Ausztriában, hanem, az apa. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe [Szja tv. 29/B. § (1) bekezdés]. Tehát az anya akkor veheti igénybe a családi kedvezményt, ha az apa Ausztriában azonos vagy hasonló adókedvezményt ugyanarra az időszakra nem érvényesít.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
Külföldön született gyermek esetében családi kedvezmény igénybevétele
Érvényesíthető-e családi kedvezmény külföldön született gyermek esetében, ha az édesapa külföldi állampolgár (EU-s), Magyarországon keresettel, magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, az édesanya magyarországi állampolgár, magyarországi állandó lakcímmel és munkahellyel.
Ha az anyának van Magyarországon adóztatható, összevont adóalapba tartozó jövedelme, és a gyermeket a saját háztartásában neveli, a családi pótlékra jogosultsága alapján igénybe veheti a családi kedvezményt, figyelembe véve, hogy a Szja tv. 1/A. § (1) bekezdése értelmében, ha az adóévben a másik államban ő, vagy az apa adóköteles jövedelmet szerez, a kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra egyikük sem vesz igénybe.
EU-ban tanuló egyetemista beszámítása
Egy családban három gyerek van, két felsőfokú képzésben részt vevő diák és egy tíz éves általános iskolás gyermek. Az egyik diák dániai egyetem nappali tagozatára jár, a másik Magyarországon főiskolás. Kérdés, hogy a tíz éves után járó családi kedvezmény összegének megállapításánál figyelembe vehető-e eltartottként mindkét továbbtanuló gyermek.
Külföldön tanuló gyermek után – aki befejezte a hazai középfokú képzést – nem jár a családi pótlék, így a családi kedvezménynél sem vehető figyelembe. Ha azonban a gyermek olya felsőfokú képzésen (például Erasmus keretében) tanul átmenetileg külföldön, amely alapján az Oktatási Hivatal tanulóként nyilvántartja, és van még gyermekek a családban, aki után kérelemre jár a magasabb összegű családi pótlék, akkor az ő családi kedvezménye összegét meghatározó eltartotti létszámba is beszámítható.
