Kereskedők: méltánytalan a pénztárgép-bírság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt kéri a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), hogy vizsgálják felül az online kasszák ellenőrzési gyakorlatát, és méltányosan járjanak el a kereskedőkkel szemben, mivel a bírságolás lassítja és drágítja az online átállást.


Az adóhatóság szerdán közölte, hogy összesítve több millió forintos bírságot szabtak ki azokra a kereskedőkre, akik még nem rendelték meg az online pénztárgépet. A közlemény szerint az adóellenőrök hetek óta ellenőrzik azokat a budapesti vállalkozásokat, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesítették az online pénztárgéprendszerbe történő bejelentkezés feltételeit.

A revizorok a jogszabályban előírtak betartását ellenőrzik, így azt vizsgálják, hogy az érintetteknek van-e üzembe helyezési kódjuk és rendelkeznek-e a pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel, a forgalmazó által visszaigazolt megrendeléssel.

Az OKSZ csütörtöki közleményében azt írta: még hosszú hónapokig tart a teljes átállás, a gyártás és az üzembe helyezés beindulásának elhúzódása nem a megbírságolt kereskedők hibája. A szövetség szerint célszerűbb lenne a kisvállalkozások érdekében egy valós, teljesíthető átállási határidőt megszabni.

A nemzetközi – bolgár, horvát – gyakorlat is azt igazolja, hogy egy évnél rövidebb idő alatt nem hajtható végre egy ilyen átalakítás.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a kereskedők „megütközéssel” fogadták, hogy a NAV több milliós bírságot szabott ki azokra a kisvállalkozásokra, akik semmit sem tehetnek arról, hogy az online pénztárgépek gyártása és üzembe helyezése még nem indult meg.

Természetesen az nem kifogásolható, ha egy hatóság egy jogszabály betartását ellenőrzi, de az eljárásban figyelemmel kell lennie az összes körülményre, így arra is, hogy jelenleg online pénztárgép egyszerűen nem vásárolható. Az elmarasztalásnak pedig arányban kell állnia a cselekmény súlyával – írta az OKSZ.

A bírságolás azért sem méltányos véleményük szerint, mert a pénztárgép forgalmazók visszaigazolása nem jelent biztosítékot a pontos szállításra, mivel jelenleg egyikük sem tudja megmondani, pontosan mikor indulhat meg a folyamatos gyártás felfutása bármelyik típusnál.

Az eddig kihelyezett néhány online pénztárgép próba üzemmódban fut, a gyártók ellenőrzik a helyes működést. Információik szerint a gyártás indulását az alkatrészhiány is lassítja.

Az OKSZ közleménye rámutat, hogy a visszaigazolt szállítási határidők jelentős hányada eleve tarthatatlan, sok visszaigazolás pedig pontos dátumot nem is tartalmaz. Problémát jelent a kereskedőknek az is, hogy az új pénztárgép típusa meghatározza az online kapcsolat szolgáltatóját is, ezek pontos ára azonban nem ismert, váltani pedig műszaki okok miatt csak a pénztárgép cseréjével együtt lehet.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.