Kész a javaslat: így módosul a kiva és a kata
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kisvállalkozásoknak bevezetett két új adónem – az adószakma visszajelzései alapján – még decemberben módosulhat, a törvényjavaslat már a parlament előtt van.
Az „egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viselő, és a parlamenti honlapon T/9401. szám alatt olvasható salátatörvény-javaslatban szerepelnek a kisvállalati adót és a tételes kisadót érintő módosítások is. A törvényjavaslatot még a téli szünet előtt elfogadhatják, így az új adónemek már a módosításokkal lépnek hatályba. (Az egyéb adónemeket, valamint a nyugdíjat és arehabilitációs ellátást érintő módosító javaslatokról itt olvashat részletesen)
A hatályos szabályozás szerint a szociális hozzájárulási adóból nyújtott kedvezmények nem érvényesíthetők a kisvállalati adó hatálya alatt. A javaslat értelmében a pályakezdők, az anyasági támogatásokból munkába visszatérők és a munkanélkülieket foglalkoztatók adókedvezménye a kiva választása mellett is megmarad, ezért a módosító javaslattal bekerül a törvénybe a kedvezményezett foglalkoztatott és a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény fogalma (2. § 1.9. 20. pont).
A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető.
Szintén kedvező változás lehet, hogy a javaslat szerint a kisvállalati adó hatálya alá december 20 helyett január 15-ig lehet majd bejelentkezni, és a társasági formaváltás (átalakulás) nem szünteti meg a kisvállalati adóalanyiságot a javaslat szerint.
A tervezet szerint a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhatja a kisvállalati adóalanyiság időszakában. Ennek megfelelően nem lép hatályba a törvény 28. §-ának (6) bekezdése, miszerint az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
A hatályos jogszabály nem teszi lehetővé az áttéréssel a meglévő tárgyi eszközök átvitelét. A javasolt módosítással lehetővé válik, hogy az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással ne kelljen elszámolniuk a kiva-alanyoknak, valamint, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt, egyenlő részletben leírják a kisvállalati adóalapból.
Az új adófajtát választó vállalkozásoknak a választást megelőző időszakra vonatkozóan az osztalék utáni adót kiváltó adót a társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk. Az evás vállalkozás azonban ilyen bevallást nem készít. Ezért a javaslatban szerepel, hogy az evás vállalkozás a megszűnésével összefüggésben benyújtott eva-bevallásban vallja be ezt az adót. A pontosítás új adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, csak a bevallás formáját határozza meg.
További pontosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat, a kisvállalati adóalapnál meghatározott személyi jellegű kifizetések fogalomhoz hasonlóan a kisvállalati adóelőleg megállapítási szabályoknál is figyelembe kell venni az úgynevezett képzett járulékalapba tartozó jövedelmeket.
Bekerül a törvénybe az is, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után hogyan kell kiszámítani a számított nyilvántartási értéket a tárgyi eszközök és az immateriális javak esetében.
Eva és kata
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény tervezett módosítása rendezi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó eva alanyisága megszűnik. Ez a módosítás egyben megteremti az eváról a kisadózó vállalkozások tételes adójára az év közbeni áttérés lehetőségét is.
A most benyújtott törvényjavaslat azonban továbbra sem tartalmazza például a kata Tbj-vel való összehangolását, így továbbra sem tudni, hogyan alakul jövőre a többes jogviszonyban álló ügyvezetők járulékfizetési kötelezettsége – azaz egy katázó egyéni vállalkozó a társas vállalkozásában ügyvezetőként a ténylegesen ott elért jövedelme után fizet-e járulékot majd.
