Kisokos a cégautóadóról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégautóadó általános ismertetésén, az adómértékeken, az adó bevallásának és megfizetésének módján túl az Adó szaklap írása külön figyelmet szentel annak, miként kell a gépjárműadóból levonni a cégautóadót.

A gépjárműadó mértéke

2012-től a fizetendő cégautóadó összege a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítményén és környezetvédelmi osztályba sorolásán alapul. Ez utóbbi fogalommeghatározásánál a Gjt. 18. § 29. pont első mondata visszautal a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (KöHÉM rendelet) – állapotrögzítő szabályként – 2012. augusztus 15-én hatályos 5. melléklet II. pontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzésre.

Havi adótételek

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmi osztály	Környezetvédelmi osztály
0”–„4” osztályok esetén	„6”–„10” osztályok esetén	„5”; „14–15” osztályok esetén
0–50	16 500 Ft	8 800 Ft	7 700 Ft
51-90	22 000 Ft	11 000 Ft	8800 Ft
91–120	33 000 Ft	22 000 Ft	11 000 Ft
120 felett	44 000 Ft	33 000 Ft	22 000 Ft

A táblázat alapján megállapítható, hogy a fizetendő cégautóadó havi összege annál alacsonyabb, minél kisebb teljesítményű és minél magasabb („zöldebb”) környezetvédelmi besorolású a (környezetet kevés légszennyezéssel, zajkibocsátással terhelő) személygépkocsi. Az „5-ös” környezetvédelmi osztályjelzéshez tartozó hibrid (elektromos és hagyományos belső égésű motorral ellátott) személygépkocsi a legalacsonyabb adótétellel adózik, hiszen a legkörnyezetkímélőbb gépjárművek közé tartozik.

A táblázat nem tartalmazza a „11.”, „12.”, „13.” és „16” környezetvédelmi osztályokat, tekintettel arra, hogy ezen osztályjelzésű gépjárművek nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá, mivel nem Szja-tv. szerinti személygépkocsik.

A hivatkozott értelmező rendelkezés második mondata szerint, ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (például: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”.

A KöHÉM rendelet környezetvédelmi osztályai – Magyarország jogharmonizációs kötelezettsége okán – az EU jogszabályaiban foglaltakkal azonos tartalmúak, ebből pedig az következik, hogy az EU-tagállamban nyilvántartott, külföldi rendszámú személygépkocsi környezetvédelmi osztálya a külföldi hatóság által kiadott iratokból rendelkezésre állhat, és így az adófizetési kötelezettség megállapítás nem jelenthet gondot.

Ugyanakkor, ha az EU-n kívüli államban nyilvántartott személygépkocsi környezetvédelmi osztálya nem ismert, vagy azt hitelt érdemlően bizonyító iratok nem állnak rendelkezésre, akkor a „6” környezetvédelmi osztályjelzéshez tartozó adótétel alkalmazásával kell a fizetendő adó összegét megállapítani.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók. Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során. Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. Bővebb információk és jelentkezés itt

A gépjárműadó levonása a cégautóadóból

A személygépkocsi után a Gjt. II. fejezete a belföldi gépjárműadó, míg IV. fejezete a cégautóadó tényállási elemeit szabályozza.

A cégautóadó alanya és fizetésre kötelezettje – főszabályként – a személygépkocsi Közúti Járműnyilvántartás szerinti nem magánszemély tulajdonosa. Speciális adóalanyi tényállás érvényesül – többek között – a pénzügyi lízingbe/tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén: ekkor a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő a cégautóadó alanya. Ezzel szemben a gépjárműadóban az adó alanya és fizetésre kötelezettje a Közúti Járműnyilvántartásban üzembentartóként – annak hiányában tulajdonosként – bejegyzett személy.

A Gjt. 17/F. §-a szerint a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az idézett jogszabályhelyből következően az adóteher-többszöröződés – ez kétszeres lenne – elkerülése érdekében a cégautóadó alanya a megfizetett gépjárműadót levonhatja a fizetendő cégautóadójából. A levonásra kizárólag a negyedév azon hónapjaira eső gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi után a cégautóadó- és a gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. A cégautóadóból való levonásnak további törvényi feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítse.

Azaz, ha az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségét megállapító önkormányzati adóhatósági határozat szerinti esedékességi időpontig a gépjárműadót (az előírt összegben) nem fizetette meg, akkor a cégautóadóból történő levonásnak sem a cégautóadó bevallásában, sem utólagosan nincs (nem lehet) helye.
A késedelmesen megfizetett gépjárműadó szintén nem vonható le az esedékes cégautóadóból, illetőleg önellenőrzéssel sem helyesbíthető a cégautóadó a határidőn túl megfizetett gépjárműadóval.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), valamint a Gjt. 17/G. § (2) bekezdése alapján a gépjárműadó hat-hat hónapra fizetendő, a cégautóadó viszont havi adó, ezért a határidőre megfizetett gépjárműadó is csak akkor vonható le teljes egészében a cégautóadóból, ha a cégautóadót az adott időszakok (január–június, illetve július–december) minden hónapjára meg kell fizetni. Ha a cégautóadót egy-egy időszakban a hat hónapnál kevesebb hónapra kell megfizetni, akkor a határidőre megfizetett gépjárműadónak is csak e kevesebb hónapra eső hányada vonható le.

   

Újonnan vagy ismételten forgalomba helyezett (új/használt) személygépkocsi gépjárműadó-kötelezettsége a forgalomba helyezést követő hónap első napján keletkezik. Ekkor a gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság határozatban állapítja meg, a gépjárműadó első részletét a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni, amely nem lehet korábbi, mint az Art. szerinti (március/szeptember 15.) esedékesség. Ha az adóalany a tárgynegyedévre vonatkozó cégautóadó-bevallás napjáig – az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapokra – a gépjárműadót adómegállapító határozat hiányában vagy a gépjárműadó-határozatban megállapított esedékesség lejárta előtt még nem fizette meg, akkor a fizetendő gépjárműadó összegével nem csökkentheti a tárgynegyedévre bevallandó és fizetendő cégautóadó összegét. Ilyenkor az adóalany – a cégautóadó-bevallás benyújtását követően – a határidőben megfizetett gépjárműadó összegét önellenőrzés során (Art. 49. §) vonhatja le a cégautóadó összegéből.

A cégautóadó alanya (tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő) a „beszámítást” akkor nem tudja érvényesíteni, ha a gépjárműadóban – jellemzően törvényi feltételt teljesítő egyesületként/alapítványként, illetőleg súlyos mozgáskorlátozott személyként – mentesség illeti meg. Természetesen akkor sincs lehetőség a „beszámításra”, ha a cégautóadó-köteles tényállás külföldön nyilvántartásba vett személygépkocsinál áll fenn az Szt., illetve az Szja-tv. alapján elszámolt költség miatt. Ez utóbbi esetben ugyanis nincs gépjárműadó-fizetési kötelezettség, hiszen ez az adókötelezettség csak a Magyarországon fogalomba helyezett gépjárművekre terjed ki.

A cégautóadó bevallása, megfizetése

A cégautóadót főszabály szerint az adó alanya, speciális esetekben a költséget elszámoló, illetve a személygépkocsit használó önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Ha egy személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor valamennyi adóalany önállóan (tulajdoni hányada szerint) vallja be az adókötelezettségét.

2014-ben a bevallást a 1401. számú nyomtatványon kell az állami adóhatósághoz benyújtani.

Az adót a NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű 1003 2000 – 0107 6167 számú számlára kell megfizetni, az adónem kódja 241.

A Gjt. 17/C. § (7) bekezdése szerint a cégautóadót a naptári év azon hónapjaira kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
8. Operatív lízingszerződés megszűnése esetén a tulajdonos adóalannyá válik

A Gjt. 17/D. § c) pontja alapján a cégautóadó alóli mentesség csak a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személyt (autókereskedőt) illeti meg, mégpedig kizárólag azon személygépkocsik esetében, amelyeket kizárólag továbbértékesítési célból vásárolt meg. A hivatkozott jogszabályhely az adó alóli mentességet két – egy alanyi és egy tárgyi – feltétel egyidejű teljesüléséhez köti, melyek közül az operatív lízingbe adott személygépkocsik „visszavétele” esetén egyik sem valósul meg.

Az operatív lízingcégek pénzügyi/hitelintézeti, s nem személygépkocsi adásvétellel (kereskedelemmel) üzletszerűen foglalkozó vállalkozások, így a Gjt. mentességi tényállása esetükben nem teljesül. Ezt az álláspontot erősíti a Gjt. több rendelkezése, így például az, mely szerint a magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi nem tárgya a cégautóadónak, ha utána – az értékcsökkenési leírás kivételével – költséget nem számoltak el, illetőleg az, mely szerint a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén a tartós bérletbe vevő az adó alanya. Az operatív lízingcégek az általuk tartós bérletbe adott személygépkocsikat nem továbbértékesítési célból „veszik vissza”, hanem jellemzően saját „veszteségeik csökkentése érdekében”, így a visszavétellel nem teljesül a Gjt.-ben előírt „kizárólagos továbbértékesítési cél” sem.

A személygépkocsik operatív lízingbe adásával foglalkozó szervezetet tehát az általa időlegesen visszavett személygépkocsi után annak ismételt operatív lízingbe adásáig vagy értékesítéséig cégautóadó-alanyiság és -fizetési kötelezettség terheli.

Dr. Kovács Attila cikkéből, amely az Adó szaklap 2014/7-8. számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja még, hogy pontosan mi az adó alanya, mikor keletkezik és mikor szűnik meg az adókötelezettség, és miként adózik a magánszemély és a nem magánszemély tulajdonában lévő kocsi. Az Adó szaklap 2014/7-8. számát a Wolters Kluwer webáruházában is megvásárolhatja.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

---