Kisokos az ekhóról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adónem ismérveit, specialitásait ismerteti cikkében az MKVKOK – különös figyelmet szentelve a szerzői jogdíjas elszámolásokra.


Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő adózást kizárólag magánszemély választhatja. A magánszemély ekho szerinti adózást választhat abban az esetben, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározott tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi.

Az ekho választásának további feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Tehát az ekho csak az ún. második jövedelemre alkalmazható.

Az öregségi nyugdíjasokra ez természetesen nem vonatkozik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazásának feltétele a bevételi korlát is. Az ekho törvény többféle bevételi korlátot tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tartozástól függ.

 

Általánosságban a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint a bevételi korlát. Ilyen összegű bevételre lehet ekho-t elszámolni. Ezt meghaladó összegre nem. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében is az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek az előírt korlátnál több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát – a végzett tevékenységtől függetlenül – 60 millió forint.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a törvényi felsorolásban szereplő foglakozásúnak minősül, és az ekhós bevétele kizárólag ebből a tevékenységéből származik.

A sportra más, kiemelt értékhatárok vonatkoznak, de ne foglalkozzunk vele mert egyszerűen nagyon dühítő.

 

Az ekho pénzben, mégpedig Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.

Ezzel az adófajtával nem kötelező élni, ez csak egy lehetőség, ami választható. A magánszemély a kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.

 

Az ekhot választhatja olyan magánszemély is, aki az Eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy az említett törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja . Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni.

Az ekho alapja a kizárólag a törvény foglalkozás-listájában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhót fizet.  

A felhasználási szerződésekkel kapcsolatos adózási kérdésekről szóló cikkünkben megemlítettük, hogy a szerzői jogdíjas ügyletek esetében a magánszemélyek (egyéni vállalkozók is) nyilatkozhatnak úgy is, hogy adófizetési kötelezettségüket az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban Ekho tv.) szabályainak alkalmazásával teljesítik. Természetesen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem csak a szerzői jogdíjas, hanem a törvény által megengedett egyéb tevékenységek tekintetében is választhatják az érdekeltek. E cikkünkben viszont a szerzői jogdíjas, ekho-s elszámolásokat vesszük górcső alá.

1. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás lényege

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, mint azt az elnevezése is mutatja, leegyszerűsíti a munkáltatók, kifizetők adminisztrációs feladatait. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ekho hatálya alatt szerzett jövedelmek után a kifizetőnek kisebb mértékű közterhet kell fizetni, amelyek a továbbiakban bemutatásra kerülnek.

Ugyanez igaz a munkát elvégző magánszemélyre is. Fontos azonban, hogy bár az ekho alatti adózás rendkívül méltányos, ezt az adózási módot nem választhatja bárki, mert az Ekho törvény feltételeket szabott.

2. Az ekho választásának feltételei

2.1. A választásra jogosító jogviszony

Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján történő elszámolást kizárólag magánszemély választhatja. Társas vállalkozás vagy egyéb gazdálkodó szervezet nem. A magánszemély ekho alatti adózást választhat abban az esetben, ha a tevékenységet (pl. újságírás, könyvírás, szoforintverkészítés stb.) munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás közreműködő tagjaként végzi. Például egy kft. közreműködő tagja választhat ekho alatti elszámolást, de maga a kft. nem. A társas vállalkozások vagy egyéb gazdálkodó szervek által kibocsátott számla értékére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályrendszere nem alkalmazható.

2.2. A tevékenységi kör

A magánszemély akkor választhat az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés, vagy megbízási szerződés keretében olyan tevékenységet folytatott, amely alapján az Ekho tv. 3. § (3) – (3c) bekezdéseiben felsorolt besorolás alá esik. Ilyenek például az alábbi tevékenységek.

Tipikus preferált tevékenységek

Telekommunikációs mérnök

Képzőművész

Grafikus és multimédia-tervező

Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

Kulturális szervező (pl. producer)

Zeneszerző, zenész, énekes

Könyv- és lapkiadó szerkesztője

Színész, bábművész

Újságíró

Segédszínész, statiszta

Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

Segédrendező

Rendező, operatőr

Díszletező, díszítő

Táncművész, koreográfus

Sminkes, Sminkmester (kozmetikus nem)

Cirkuszi és hasonló előadóművész

Színházi kikészítő stb.

Sportoló

Sportedző

(A táblázatban felsorolt tevékenységi felsorolás nem teljes körű, csupán eligazító jellegű, így a tévedések elkerülése végett az Ekho. törvény hivatkozott rendelkezését feltétlenül el kell olvasni!)

2.3. A klasszikus közterhek megfizetése

Az ekho választásának további feltétele, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó, vagy társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette. Ez a jövedelem lehet:

  • munkaviszonyból, vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyból származó bármely olyan jövedelem, amely után a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egyéni járulékok megfizetésre kerültek (munkabér, pótlék, jutalom, prémium stb.).

  • megbízási jogviszonyból származó jövedelem. Ebben az esetben nem számít, hogy klasszikus megbízási díjról vagy adószámos magánszemély által megszerzett megbízási díjról van-e szó, hiszen a kettő között adó és járulékfizetés szempontjából nincs különbség. Arra figyelni kell, hogy nem a bevétel, hanem a bevétel költségekkel csökkentett összegét (jövedelmet) kell göngyölíteni.

  • a kérdéses jövedelem lehet az egyéni vállalkozói kivétje, hiszen a vállalkozói kivét után is általános szabályok szerint kell adót és járulékot fizetni.

  • ugyancsak az általános szabályok szerint adózó jövedelmek közé tartozik a társas vállalkozó közreműködő tagja részére kifizetett tagi jövedelem.

2.4. A bevételi korlát

Az Ekho. törvény többféle bevételi korlátot is tartalmaz. A bevételi korlát meghatározása egyrészt a tevékenység jellegétől, másrészt egyéni vállalkozók esetében az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá való tatozástól függ.

Az Ekho tv. a végzett tevékenység alapján alapesetben 60 millió forint, valamint a sport területén tevékenykedők esetében 125 millió forint bevételi korlátot állít. Ebből az következik, hogy a szerzői jogdíjas termékek esetében az általános, tehát a 60 millió forintos bevételi korlátot kell figyelembe venni, vagyis ha, a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor maximum 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Amennyiben a magánszemélynek ettől több bevétele keletkezik, az már nem adózhat az ekho szabályai alapján. Nyugdíjas magánszemély esetén a bevételi korlát –a végzett tevékenységtől függetlenül – 60 millió forint.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

2.5. Az eva és az ekho

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie.

Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja esetében a 60 millió forintos határt csökkenteni kell a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből megillető résszel, függetlenül attól, hogy a részesedést felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett tőkében való részesedése szerinti arányban, a vállalkozót megillető bevétellel kell csökkentenie a bevételi határt. Tegyük fel, hogy egy eva alá tartozó egyéni vállalkozó adóévben összesen 28 millió forintról bocsátott ki számlát. Ebben az esetben legfeljebb (60 millió – 28 millió) 32 millió forint szerzői jogdíjas jövedelme adózhat az ekho szabályai szerint.

3. Az ekho mértéke

A kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke 20 százalék abban az esetben is, ha a magánszemély nyugdíjas és abban az esetben is, ha nem az.

A magánszemély által fizetendő ekho már eltérő mértékű az előbb említett két jogviszony tekintetében. A nem nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 15 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.

A nyugdíjas magánszemély által fizetendő ekho mértéke 11 százalék, amelyből 9,5 százalék személyi jövedelemadónak, 1,6 százalék pedig természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül.

Az ekho bontásából is látható, hogy az ekho alapján pénzbeli egészségügyi ellátásra vonatkozó jogosultság nem keletkezik.

4. Az ekho által kiváltott közterhek

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kiváltja:

  • a szociális hozzájárulási adót (27 százalék),

  • a szakképzési hozzájárulást (1,5 százalék),

  • a személyi jövedelemadót (15 százalék),

  • a nyugdíjjárulékot (10 százalék),

  • az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) és

  • a munkaerő-piaci járulékot (1,5 százalék) is azon jövedelmek esetében, amelyek az ekho alatt adóztathatók, és a jövedelmet szerző személy ezt választja.

Ha ezeket a közterheket csupán százalékos formában összeadjuk, akkor egyértelműen látható, hogy mind a munkáltatók, kifizetők, mind pedig a magánszemélyek estében lényegesen kisebb az adóterhelés, mint ha klasszikus módon számfejtenék bdevétgeleiket.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallásban kell számot adniuk a magánszemélyeknek.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.