Kisokos az eSZJA-ról: ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem bevallása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV nyomán részletesen elmagyarázzuk, hogy kell a lakáskiadásból, az ingatlan- és ingóságértékesítésből befolyt jövedelmet feltüntetni az adóhatóság bevallás-tervezetében.

A NAV tájékoztatójából kiderül: az adóhatóság azoknak is elkészíti a bevallás-tervezetet, akiknek 2017-ben megszűnt a munkaviszonya. Viszont ha az adózó valamilyen adókedvezmény érvényesítésére jogosult, és az érvényesítés feltételei egész évben fennállnak, akkor a bevallást módosítani kell, mert a kedvezmények nem csak azokra a hónapokra járnak, amelyben a munkaviszony fennállt, és amelyekről a munkáltató nyilatkozott.

Értelemszerűen a külföldről származó jövedelmekről is külön kell nyilatkozni, mert azokról a munkáltatók, kifizetők nem tudnak, így azok nem is szerepelnek a bevallásban. A bevallás-tervezet kiegészítésének módjairól sorozatunk előző részében írtunk.

[htmlbox art_tukor]

 

A nagy falat: az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem bevallása

A NAV tájékoztatója szerint három esetet különíthetünk kel. Az elsőben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély kifizetőnek adta bérbe az ingatlant – ez esetben a NAV tervezete tartalmazza a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat.

A második esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett; ez esetben a tervezetet a magánszemély nem fogadhatja el, azt ki kell egészítenie.

A harmadik esetben, ha a magánszemély magánszemélynek adta bérbe ingatlanát, akkor az abból származó jövedelem nem szerepel a bevallás-tervezetben. Ez esetben az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania. Ha a bérbeadásból származó jövedelem 2017-ben meghaladta az 1 millió forintot, akkor a teljes összeg után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határig.

A bevallás-tervezet elektronikus kiegészítésében mindkét utóbbi esetben a „Jövedelmek” gomb után az „Összevont adóalapba tartozó jövedelmek” opciót kell választani, majd az „Önálló tevékenységből származó jövedelmek” sorok hozzáadásának lehetőségét; a „Hozzáadás” választása után a 7. és 8. sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó jövedelmet és adóját.

A NAV tájékoztatójából világosan kiderül: az EU-s tagországokból származó munkajövedelmet nem kell feltüntetni az szja-bevallásban, mint ahogy a táppénzt sem, amely bár adóköteles, de azt a munkáltatói adatszolgáltatás (amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősül) nyomán a bevallási tervezet tartalmazza.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Elkülönülten adózó jövedelmek

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem sem szerepel a tervezetben (az, ugye, a kifizetők és munkáltatók NAV-nak küldött adatai alapján készül), azt az érintett adózóknak maguknak kell bevallaniuk a digitális felületen, méghozzá az „Összes mezők” opció választása után a „Személyi jövedelemadó (szja)” lehetőséget kell választani, majd a „Jövedelmek” gomb, az „Elkülönülten adózó jövedelmek”, ezután pedig a „Termőföld, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingó vagyontárgy értékesítése” gomb, majd a „Szerkesztés” következik – ezután lehet az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemmel kapcsolatos adatokat megadni (bevétel, költség, jövedelem).

Ingóság értékesítéséből származó jövedelem sem szerepel a tervezetben – derül ki a tájékoztatóból. A NAV emlékeztet: nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben e jogcímen megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a 200 ezer forint feletti rész után kell 15 százalékos adót fizetni: ekkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ugyanígy számot kell adni a külföldről származó osztalékról is, mégpedig úgy, hogy a fenti utat végigjárva az „Elkülönülten adózó jövedelmek” opció után a „Külföldről származó belföldön adóköteles külön adózó jövedelmek”, majd a „Hozzáadás” után kell a 182. sorban beszámolni a részletekről.

 

---