Kisokos az osztalékelőlegről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének kifizetése után sem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél. 

A Polgári Törvénykönyv 3. fejezetének 186.§-a szerint kft esetében a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Részvénytársaság esetén hasonlóak a feltételek, de ezzel most nem foglalkozunk.

A számviteli törvény 21.§-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ez az osztalékelőleg fedezetének megállapítására is vonatkozik. Ugyanakkor létezhet olyan jogszabály is, amely nem fogadja el a régi (hat hónapja készült) beszámoló adatait.

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy a hat hónappal előbbi adatok hogyan biztosíthatják a fedezettséget? Ennyi idő alatt tetemes veszteséget is össze lehet hozni! A jogászok szerint semmi baj nem lehet, mert a tulajdonosoknak az előleg vonatkozásában visszafizetési kötelezettségük van.

Nemcsak a gazdaságot nem ismerik, de a tulajdonosok osztalék-felhasználási szokásait sem. Mindenesetre októbertől jövő májusig – vagyis a végleges osztalék döntésig – nem ülnek a pénzen, hanem elköltik. Azután majd legfeljebb hosszú időtartamra részletfizetést kérnek.

 

A gazdasági társaságok, a pénzintézetek és a szövetkezetek által a magánszemély részére kifizetett osztalék, vagy osztalékelőleg teljes összege a magánszemély jövedelmének minősül, amely után személyi jövedelemadót és általános esetben százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. E megfogalmazásból adódik, hogy az osztalékkal vagy osztalékelőleggel szemben költséget nem lehet elszámolni.

A személyi jövedelemadót alapesetben a kifizető köteles a kifizetés időpontjában megállapítani, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallani és megfizetni. Kifizető hiányában az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. A jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.

Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval ellentétben az osztalékelőleg után nem kell megfizetni, csak az osztalék jóváhagyását követően az adózott eredményből ténylegesen kifizetett osztalék összege után, természetesen a korábban esetleg már kifizetett osztalékelőleg összegének beszámításával. A magánszemély az adóévben megszerzett osztalék után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a hozzájárulás-fizetési felső határ (450 000 forint) eléréséig.

A kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket az osztalékelőleg kifizetésére abban az esetben kell alkalmazni, ha az osztalékelőleg egésze vagy annak egy része az osztalékelőleg kifizetését követő beszámoló elfogadásával nem vált osztalékká.

 

A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni az osztalékelőlegnek azt a részét, amely az osztalékelőleg kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált.

A korlátolt felelősségű társaság esetében nem kerülhet sor a társaság saját tőkéjéből a tagok javára a tagok tagsági jogviszonyára tekintettel történő kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

A számviteli törvény 39.§ (4) bekezdése értelmében, osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének kifizetése után sem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél.

Tudnunk kell róla, hogy egyéb jövedelemként adózik az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    A gazdasági társaságok tulajdonosainak, tagjainak az üzleti év zárásakor arról is döntést kell hozniuk, hogy a gazdasági tevékenységük eredményét nyereség esetén visszaforgatják-e vagy osztalék formájában kiveszik a vállalkozásból. Az osztalék fizetésének jogszabályokban rögzített feltételei vannak, ezeket tekinti át az Adó szaklap írása.

  • pénz, adó, gazdaság

    A Számviteli törvény és a Gt. szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben beszámoló beadásakor erről nem döntöttek.

  • adó, adózás, adótörvény

    A Magyar Közlöny 2017. június 19-én megjelent, 93. számában került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény. Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat mutatjuk be, az első részben a személyi jövedelemadó változásokról lesz szó.

  • pénz_fizetés

    Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására. Ráadásul a jövő januártól alkalmazandó új szabályok tovább szűkítik a rugalmasságot osztalékfizetések tekintetében: az osztalék egy évig ott fog maradni az anyavállalatnál, ami valószínűleg sem számvitelileg, sem finanszírozási szempontból nem lesz egy ideális megoldás. - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

  • asztal

    Nem sikerült a törvényhozóknak valamennyi gazdasági társaság számára egységesen szabályozni az osztalék- és az osztalékelőleg-fizetést. Írásunkban sorra vesszük az új Ptk. és a számviteli törvény előírásait valamennyi társasági formára.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.