Beterjesztette a kormány az Országgyűlésnek a Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló jogszabály tervezett. Cikkünkben a kisvállalati adó szabályait részletezzük, a tételes adózásról itt olvashat bővebben, a járulékcsökkentést és egyéb vállalkozásbarát intézkedéseket tartalmazó javaslat tartalmi részleteiről pedig itt tájékozódhat.

Létszám- és árbevételi limit is van

A kisvállalati adót a tervezet szerint választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, Bt, Kft, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyző i iroda, szabadalmi ügyvivő i iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az új adónem választásnak feltétele, hogy az adóévet megelő ző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy idő pontban sem haladta meg a 25 f őt, és az adóévet megelő ző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett árbevétele nem haladta meg az 500 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy az adóévet megelő ző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen, és az üzleti év mérlegforduló napja december 31., valamint az is, hogy az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegf őösszeg nem haladta meg az 500 millió forintot.

A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együtt kell figyelembe venni.

Kizárással jár a szabályszegés

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követ ő naptári év első napjával jön létre – olvasható a törvényjavaslatban. A bejelentést az adóévet megelő ző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja az új adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 10 millió forint.

A kisvállalati adó hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy
be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 10 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt.

Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét az adónemet.

Nem egyszerű az adóalap megállapítása

A kisvállalati adó alapja „az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege” - olvasható a jogszabálytervezetben.

A kisvállalati adó alapját csökkenti többek között a felvett hitel összege, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztése, a kötvénykibocsátás és a tőkebevonás is. Az adó alapját növeli egyebek mellett az adózónak nyújtott hitel törlesztése, a kötvény törlesztése, a tőkekivonás és az osztalékfizetés is.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min ősül, és a kisvállalati adó alapját növeli például az ellenő rzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, a korábban keletkezett adófizetési kötelezettség teljesítése, tartozás térítés nélküli átvállalása, valamint behajthatatlannak nem minő sülő követelés elengedése, kivéve akkor, ha magánszemély javára történik.

Adóelőleg-fizetés és bevallás a szokásos módon

Az adó kulcsa 16 százalék, a kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

A kisvállalati adózást választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be; az adóalany az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig adóelő leget fizet. Az adóelő leg összege a tárgyhónapban az adóalany által foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak részére kifizetett, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 19 százaléka. Az adóelőleg és az adó külön bözetét a bevallással együtt kell befitzetni, vagy visszaigényelni – áll a törvényjavaslatban.

Korábbi közlés szerint a jogszabály-tervezet benyújtása után a kormány konzultációt kezd az érintettekkel, majd várhatóan szeptemberben fogadja el a jogszabályt az Országgűlés.