Kisvállalati adó – itt vannak a részletek

Cimkék: kisvállalati adó, kisvállalatok adója, munkahelyvédelmi akcióterv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak létszám-, de éves árbevételi limithez is kötné a kormány a kisvállalati adó választhatóságát: 25 fő és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható az új adónem. Az adóalap megállapítása nem tűnik egyszerűnek: számos azt csökkentő- és növelő tétel is van.

Beterjesztette a kormány az Országgyűlésnek a Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló jogszabály tervezett. Cikkünkben a kisvállalati adó szabályait részletezzük, a tételes adózásról itt olvashat bővebben, a járulékcsökkentést és egyéb vállalkozásbarát intézkedéseket tartalmazó javaslat tartalmi részleteiről pedig itt tájékozódhat.

Létszám- és árbevételi limit is van

A kisvállalati adót a tervezet szerint választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, Bt, Kft, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyző i iroda, szabadalmi ügyvivő i iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az új adónem választásnak feltétele, hogy az adóévet megelő ző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy idő pontban sem haladta meg a 25 f őt, és az adóévet megelő ző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett árbevétele nem haladta meg az 500 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy az adóévet megelő ző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen, és az üzleti év mérlegforduló napja december 31., valamint az is, hogy az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegf őösszeg nem haladta meg az 500 millió forintot.

A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együtt kell figyelembe venni.

Kizárással jár a szabályszegés

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követ ő naptári év első napjával jön létre – olvasható a törvényjavaslatban. A bejelentést az adóévet megelő ző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja az új adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 10 millió forint.

A kisvállalati adó hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy
be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 10 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt.

Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét az adónemet.

Nem egyszerű az adóalap megállapítása

A kisvállalati adó alapja „az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege” - olvasható a jogszabálytervezetben.

A kisvállalati adó alapját csökkenti többek között a felvett hitel összege, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztése, a kötvénykibocsátás és a tőkebevonás is. Az adó alapját növeli egyebek mellett az adózónak nyújtott hitel törlesztése, a kötvény törlesztése, a tőkekivonás és az osztalékfizetés is.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min ősül, és a kisvállalati adó alapját növeli például az ellenő rzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, a korábban keletkezett adófizetési kötelezettség teljesítése, tartozás térítés nélküli átvállalása, valamint behajthatatlannak nem minő sülő követelés elengedése, kivéve akkor, ha magánszemély javára történik.

Adóelőleg-fizetés és bevallás a szokásos módon

Az adó kulcsa 16 százalék, a kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

A kisvállalati adózást választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be; az adóalany az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig adóelő leget fizet. Az adóelő leg összege a tárgyhónapban az adóalany által foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak részére kifizetett, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 19 százaléka. Az adóelőleg és az adó külön bözetét a bevallással együtt kell befitzetni, vagy visszaigényelni – áll a törvényjavaslatban.

Korábbi közlés szerint a jogszabály-tervezet benyújtása után a kormány konzultációt kezd az érintettekkel, majd várhatóan szeptemberben fogadja el a jogszabályt az Országgűlés.

Kapcsolódó cikkek

  • forint_pénz

    A kisadózó vállalkozások körébe könnyű lesz bekerülni, és kiesni is viszonylag egyszerű lesz onnan. A 6 milliós bevételi limiten túlszaladó cégek a többlet 40 százalékát fizethetik ki adóként. A nem főállású kisadózó semmiféle társadalombiztosítási jogviszonyt nem szerez. A kabinet benyújtotta a tételes adózásról szóló jogszabály tervezetét.

  • pénz_fizetés

    A parlament előtt vannak a munkahelyvédelmi akcióterv törvényjavaslatai. A tervezett módosítások egy része a munkahelyek megtartását célozza elsősorban járulékkedvezményekkel, másik része pedig a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával. Az Adó Online kibontja a csomagot.

  • MNB

    Az új illetéktörvény sérti a jegybanki függetlenséget, a monetáris finanszírozás tilalmát, torzítja a monetáris politikát, ráadásul az illetékért állami szolgáltatás járna – mondta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Corvinus egyetemi tanára.

  • pénz_forint

    Jövő január elsejétől lesz biztosítási adó – döntött kormánypárti voksokkal az Országgyűlés. Az eredeti tervekkel ellentétben a baleseti adó megmarad. Az új adónem 2013-ban 52,5 milliárd forintot hoz a büdzsének.

  • Matolcsy György

    Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a Parlament: az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár is fizethet. Bár a jogalkotók magabiztosak, az Európai Központi Bank vizsgálata és az IMF-EU-hiteltárgyalások még módosíthatják a friss jogszabályt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • süllyed

    Örvendetes fejleménynek tűnhet a végelszámolások számának csökkenése, ám valójában a kényszertörlések állnak a látszólag kedvező adat mögött - hívta föl a figyelmet a feketelista.hu.

  • bilincs

    Ellenőrzést végző pénzügyőrre támadt egy taxisofőr Nyíregyházán, megbilincselték.

  • reklámadó

    Visszutasította az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnökének reklámadót ért bírálatát a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

  • Számviteli tanácsadó

    Minden gazdálkodónak ki kell alakítania és írásba kell foglalnia a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát, amely magában foglalja a számviteli szabályzatokat is - írja a Számviteli Tanácsadó.

  • karacsony

    Egy vállalkozás vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, netán elvárt a társadalmi szokások szerint. Ezért gyakori kérdés, hogyan lehet minél kisebb közteher mellett megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat, miként lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően. E témakörben foglaljuk össze az adózási kérdéseket.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés