KKV fogalom meghatározás – most még bárki hozzászólhat

Lakatos Zsuzsa
  • Értesítő a rovat cikkeiről

2018. február 6-án nyilvános konzultáció indult el az Európai Bizottság fórumán, amely az uniós KKV definíció tervezett felülvizsgálatáról szól. A nyilvános konzultáció keretében bárki (nemzeti és regionális hatóságok, vállalkozások, üzleti szervezetek, kockázati tőke befektetők, kutató- és felsőoktatási intézmények, valamint egyéni állampolgárok, azaz magánszemélyek) hozzászólhat a témához az EU 23 hivatalos nyelvén elérhető kérdőív kitöltésével 2018. május 6-ig.

A KKV fogalom meghatározás a 2003/361/EK ajánlásban szerepel. A KKV (Kis- és középvállalkozások) meghatározásáról szóló ajánlás egy strukturális eszköz azon vállalatok azonosítására, amelyek a méretük miatt különös kihívásokkal szembesülnek a versenypiacon, ezért kedvezőbb bánásmódban részesülhetnek az állami támogatások tekintetében (a konkrét támogatás mellett ide értendőek az adókedvezmények, adóalap csökkentő tételek, bizonyos adónemek fizetése alóli mentesülések is). Számos európai szakpolitikát dolgoztak ki annak biztosítására, hogy az ilyen KKV-k pénzügyi támogatásban, díjcsökkentésben részesüljenek, valamint kevesebb adminisztratív teherrel kelljen számolniuk stb.

Az Európai Bizottság jelenleg a KKV-meghatározás egyes szempontjainak értékelésére és esetleges felülvizsgálatára készül. A nyilvános konzultáció fontos része ennek a folyamatnak, és lehetővé teszi bármely érdekelt szereplő számára, hogy visszajelzést adjon a KKV-meghatározás értékeléséről és hatásvizsgálatáról.

A felülvizsgálat azt kívánja biztosítani, hogy a KKV-fogalommeghatározás továbbra is célnak megfelelő legyen, és eleget tegyen célkitűzéseinek a jelenlegi gazdasági környezetben. A kérdőív segít felmérni, hogy mennyire megfelelő a jelenlegi KKV-fogalommeghatározás, valamint hogy az ajánláson milyen lehetséges változtatásokat lehetne eszközölni ahhoz, hogy az európai kisvállalkozások továbbra is célzott szakpolitikai támogatásban részesülhessenek.

Az ajánlás közös fogalom meghatározást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető „valódi” KKV-nak; fő célkitűzésként azt tartva szem előtt, hogy

– egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, és elkerülje a vállalkozások közötti verseny torzulását;

– egyenlő bánásmódot biztosítson az összes kkv számára; valamint

– javítsa a kkv-politikák következetességét és hatékonyságát.

„Valódi” KKV-nak az olyan vállalkozás tekinthető, amelynek mérete hátrányt eredményezhet. E „valódi” KKV-k azonosítása céljából az uniós kkv-fogalommeghatározás három kritériumon alapul:

1. személyzeti létszám;

2. pénzügyi paraméterek;

3. függetlenség/tulajdonviszony.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

További információ és megrendelés >>

 

A legfontosabb a személyzeti létszámra vonatkozó kritérium (éves teljes munkaidős egyenértékben < 250), amelynek teljesülnie kell.

Pénzügyi paramétereknek kell eleget tenni az árbevételre (≤ 50 millió EUR) vagy a mérlegfőösszegre (≤ 43 millió EUR) vonatkozóan annak érdekében, hogy képet lehessen alkotni a vállalkozás teljesítményéről versenytársaihoz viszonyítva, illetve a különböző ágazatok sajátosságai szerint (a kereskedelmi és a forgalmazási ágazatokat pl. jellegüknél fogva magasabb árbevételi adatok jellemzik, mint a feldolgozóipart). A fogalom meghatározás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások túllépjék e két pénzügyi küszöbérték egyikét.

A „függetlenség/tulajdonviszony” a harmadik megvizsgálandó kritérium. Egy nagy csoporthoz tartozó kkv hozzáférhet olyan támogatáshoz, amely nem érhető el az ilyen kapcsolatokkal nem rendelkező hasonló méretű versenytársak számára. Az uniós kkv-fogalommeghatározás ezért különbséget tesz

  • az önálló vállalkozások,

  • a partnerkapcsolatokkal rendelkező vállalkozások (25 % és 50 % közötti tulajdonjog)

  • és a kapcsolt vállalkozások (50 % fölötti tulajdonjog) között.

Egy vállalkozás akkor önálló, ha teljesen független, illetve nem rendelkezik partnerrel vagy kapcsolódó jogalanyokkal. Nem tekinthető önállónak, ha más jogalanyokkal áll kapcsolatban (akár partnerként, akár kapcsolt vállalkozásként) Ezekben az esetekben e jogalanyok személyzeti létszámát és pénzügyi adatait (árbevétel és mérleg) hozzá kell adni a vállalatéhoz.

Az ajánlás 6. cikke leírja, hogy e kapcsolatokat hogyan veszik figyelembe, és hogyan számítják ki az adatokat.

A felmérésben található összes kérdés kizárólag a 2003/361/EK ajánlás szerinti uniós kkv-fogalommeghatározására hivatkozik, a nemzeti és esetlegesen létező egyéb kkv-fogalommeghatározásra, vagy az esetleges egyéb változatokra nem.

Döntéstámogató számvitel - érthetően, szórakoztatóan

Hiánypótló mű, melynek ott a helye gyakorló vezetők, kontrollerek, gazdasági informatikusok, egyetemi hallgatók könyvespolcán.

Szerző: Laáb Ágnes

További információ és megrendelés >>

 

Hazai szabályozás

Magyarországon a KKV fogalom meghatározást a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza. Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja. A besorolási küszöbértékek megegyeznek a bizottsági ajánlásban foglaltakkal.

kkv besorolás

 

Fontos kitétel – ahogy a fentiekben is olvasható -, hogy a kapcsolódó vállalkozások, és partnervállalkozások adatait a megfelelő módon össze kell számítani, és így kell meghatározni a méret besorolást.

Mindezek alapján például a nemzetközi hátterű, önmagukban kisvállalkozásnak minősülő társaságok a multinacionális cégcsoport összes tagjával történő összeszámítási kötelezettség miatt vélhetően átlépi a középvállalkozási küszöböt. De a tisztán magyar tulajdonú anya- és leányvállalatok mutatószámai is összeszámítandóak, valamint a közös vagy szomszédos piacon működő, magánszemélyek egy bizonyos csoportjának tulajdonában álló cégek mutatószámai is összeszámítás alá eshetnek.

Elmondható, hogy annak a társaságnak, vállalkozásnak, amelynek kapcsolt vállalkozása, vagy kapcsolt vállalkozásai vannak (függetlenül attól, hogy azzal vagy azokkal bárminemű együttműködése, szerződése áll fenn), vélhetően összeszámítási kötelezettsége keletkezik. A törvény szerinti definíció összetett, minden egyes piaci szereplő esetében egyedileg vizsgálandó a méret besorolás minden évben.

Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

Az általános közigazgatási rendtartás jogszabálytükör -átdolgozott kiadás

A kommentár bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, valamint hogy a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével.

A jogszabálytükör pedig párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit.

 

Mely területeken lehet kiemelten fontos a KKV méret besorolás meghatározása egy magyar vállalkozás esetében?

A KKV méretbesorolástól függ például:

  • bizonyos hazai pályázatok elérhetősége

  • meghatározott EU-s pályázatok elérhetősége

  • sok esetben az elérhető pályázati összegek nagyságrendje

  • innovációs járulék-fizetési kötelezettség

  • transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség

  • társasági adóalap csökkentő tétel igénybevételének lehetősége: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke

  • társasági adókedvezmény igénybevételének lehetősége: a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat.

 

Források:

https://ec.europa.eu/info/consultations/public-consultation-review-sme-definition_en?wa=WWG18DAS

https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/3f7adb6d-028e-4748-892c-f90c3154e761?draftid=976c9c05-6a74-4f68-b037-84dcc59a4403&surveylanguage=HU

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • cégvezető

    Melyik évtől keletkezik a cégeknek a középvállalkozási méret miatt transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettsége?

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    Az Európai Unió időről-időre megjelenteti felhasználói útmutatóját a KKV meghatározáshoz, amely segít eligazodni a kis- és középvállalkozások besorolásának sűrű erdejében. A közelmúltban megjelent változat fontos újítást vezetett be, ami alapján a magánszemélyek között már nem csak a rokoni viszonyokat, hanem egyéb kapcsolatokat (pl.: baráti viszonyt) is vizsgálni kell.

  • Fotó: shutterstock

    Már szinte minden adóellenőrzésnél kérik az ellenőrök a transzferár szabályzatot és/vagy a transzferár nyilvántartást, ahol a vizsgált cég feltehetőleg rendelkezik kapcsolt vállalkozással. De vajon szükséges-e mindenkinek készítenie komplex írásos anyagot a kapcsolt vállalkozással kötött ügyleteihez, és ha igen, mikortól?

  • nyíl

    Rég nem látott szintre emelkedtek a kkv-k pénzügyi várakozásai, átlagosan 9,5%-os árbevétel és 5%-os profitnövekedésre számítanak idén – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adatiból. Árbevételük idei alakulását tekintve a középvállalkozások, a profitot nézve azonban a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, a szektorok közül pedig az ipari cégek várnak kiugró pénzügyi eredményeket.

  • Fotó: shutterstock

    A legfrissebb NGM-tervezet értelmében a jelenlegi nyilvántartási formát egy jóval komplexebb és bonyolultabb verzió váltaná fel a kapcsolt vállalkozások esetében, amely már nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kis-és középvállalkozásokat is érinti, jelentős adminisztrációs terhet rakva ezzel rájuk, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
     

  • nyíl

    A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak. 

  • építkezés

    Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62%-a tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91%-uk tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlan-beruházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.