Környezetkímélő gépjárművek költségei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar jogrendben 2015 július elseje óta létezik a környezetkímélő jármű kategóriája, és 2015 szeptembertől elérhető a zöld rendszám. Cikkünkben áttekintjük a környezetkímélő járművel kapcsolatos költségtételeket.

Magyarországon 2014-ben fogadták el a Jedlik Ányos-tervet, a magyar elektromobilitási stratégiát. Zöld rendszámot a tisztán elektromos, a növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos, valamint egyéb, nulla emissziós gépkocsik kaphatnak.

Az emisszió (levegőterhelés) az adott légszennyező forrásból időegység alatt kijutó szennyezőanyag mennyisége, amely a környezetre és az egészségre valószínűsíthetően káros hatást gyakorol.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló – jelenleg hatályban lévő – 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 2.§. (7) bekezdése szerint

a) a tisztán elektromos gépkocsi, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a gépkocsi meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a gépkocsi meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik (5E környezetvédelmi osztály);

b) a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága – az ENSZ-EGB 101. számú előírás szerint mérve – legalább 25 km (5P környezetvédelmi osztály);

c) a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi, amely a b) pontban foglaltaknak megfelel és hatótávolsága tisztán elektromos hajtással legalább 50 km (5N környezetvédelmi osztály).

A rendelet alkalmazásában nulla emissziós gépkocsi: az a gépkocsi, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki a hivatkozott rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (5Z környezetvédelmi osztály).

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A környezetvédelem és a klímaváltozás kedvezőbb alakulása szempontjából rendkívül fontos, hogy az elektromos autók elterjedjenek mindenhol a világon, így Magyarországon is. A megvásárlásuk és használatuk ösztönzése érdekében az országok igyekeznek az elektromos autóval kapcsolatos költségekből lefaragni különböző kedvezményekkel, támogatásokkal motiválni. Persze ne várjuk azt, hogy ez mindig így marad. Minél több ilyen gépkocsi fut az utakon, annál inkább számítani lehet majd a kedvezmények csökkentésére.

Az elektromos autó beszerzéséhez támogatásra is lehet pályázni. Az elektromos autók beszerzésének támogatására szánt tavalyi kétmilliárdos keret nem fogyott el, ezért meghosszabbították a pályázati időt és további hárommilliárd forinttal bővítik a pénzügyi keretet.

Általános esetben regisztrációs adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény alapján. E törvény értelmében, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi – környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z – a melléklet 8. sora szerint adómentes, mert az adótétel oszlopában „0 Ft/db” szerepel.

A gépjárműadót a többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény szabályozza, melyben az 5.§ g) pontja 2016. január 1. óta kimondja, hogy a „Mentes az adó alól…. a környezetkímélő gépkocsi”. A környezetkímélő gépkocsi fogalmát e törvény 18.§-ának 9. pontja az előzőekben ismertetett KÖHÉM rendeletre hivatkozva definiálja. Tehát az elektromos autók után nem kell gépjárműadót fizetni, és 2017-től ez már nem is minősül de minimis támogatásnak.

Ugyanez a törvény tartalmazza – a jogszabály címétől függetlenül – a cégautóadót. Az 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§. (1) bekezdése értelmében adóköteles a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit. A cégautóadónak tehát nem tárgya a környezetkímélő gépkocsi, így nem kell cégautóadót fizetni a háromféle elektromos hajtással ellátott, illetve a nulla emissziós autók után.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26.§. (1) bekezdésében megtaláljuk, hogy illetékmentes a visszterhes vagyonátruházási illeték (átírási illeték) alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.

 

Az ingyenes parkolást, mint kedvezményt az önkormányzatok biztosíthatják a parkolási rendeleteikben, így nem minden településen adott. Érdekesség, hogy egyes bevásárlóközpontok is lehetővé teszik az elektromos autók számára az ingyenes parkolást. Máshol ugyanúgy kell fizetni a parkolásért, mint az összes többi autó után.

Az ingyenes parkolást gyakran a zöld rendszám meglétéhez kötik, de vannak olyan önkormányzatok is, ahol csak a tisztán elektromos járművek számára él a kedvezmény (így csak előzetes regisztrációval kiváltható kártyával lehet ingyenesen parkolni).

Bizonyos helyekre a forgalom csillapítása érdekében csak díjfizetés ellenében lehet behajtani, ami alól helyi rendelet formájában az önkormányzat felmentést adhat. Ilyen lehet például az ingyenes behajtás védett övezetekbe a környezetkímélő járművek számára. Például a Budapest I. kerületi önkormányzat a Budai vár területére biztosít ingyenes behajtást a zöld rendszámos autók számára.

A környezetkímélő autók egységnyi távolság megtételéhez szükséges üzemeltetési költségei – a villamos energia kedvezőbb árából adódóan és a felsorolt adókedvezmények miatt– jelentősen alacsonyabbak, mint a hagyományos benzin- vagy dízelüzemű gépjárműveké.

Fontos költségelem az elfogyasztott üzemanyag költsége. A fogyasztási normát vagy megtaláljuk a gépjármű papírjai között, vagy pedig 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szakértőt kérünk fel a norma meghatározására. Ez akkor válik sürgőssé, ha nem ingyenes helyen vételezzük az áramot, hanem a lakossági áramot használjuk. Éjszakai áramot is használhatunk, ha az külön mérhető. Az elektromos autó tulajdonosának, illetve üzembentartójának évente kell igazolnia az áramszolgáltatónál azt, hogy elektromos járművet használ. (Az A2 tarifa – éjszakai – használatára külön szerződést kell kötni.) A NAV-nak nyilatkoznia kellene az áramtarifa használatáról, valamint a hivatalos utakra történő költségelszámolás szabályairól! (Jelenleg számolni lehet még azzal, hogy egyes nyilvános töltőállomások térítésmentesen biztosítják a villamos energiát az elektromos autóknak, mert jogilag még nincs rögzítve a díjszabás.)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a 2009. évi LXII. törvényből, a baleseti adót pedig a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényből ismerhető meg. Cégautó esetében az annak megfelelő szabályokat kell betartani.

---