Korrupció: az unió alsó harmadában – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország korrupciós fertőzöttsége globális összevetésben valamelyest javult, ám az Európai Unió mezőnyén belül elért 19. helyezéssel továbbra sincs okunk dicsekedni. Sovány vigasz, hogy – amint az az InfoTandem heti infografikájából kiderül – a régi tagok közül a görögöknél és az olaszoknál is súlyosabb a helyzet, mint nálunk.


Két uniós tagország is tagja a korrupciós szempontból legtisztábbnak számító triónak a Transparency International december elején közzétett legfrissebb listáján. Dánia és Finnország mellett a 100 pontos skálán – ahol a magas értékek a nagyon tisztának érzékelt országokat, míg a nullához közeli pontszámok az erősen korruptakat jelentik – Új-Zéland ugyancsak 90 pontot kapott. Ezen államokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés, s a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek is megfelelőek.

Ugyanez bizonyára elmondható a 80–89 pontos sávban elhelyezkedő szereplőkről is, amelyek közé Svédország, Szingapúr, Svájc, Ausztrália, Norvégia, Kanada, Hollandia, Izland és Luxemburg tartozik. Az Egyesült Államok 73 ponttal a 19. helyet, míg például a 39 pontos Kína a 80. pozíciót foglalja el az idén 176 ország Korrupció Érzékelési Indexét tartalmazó listán. A 8-8 pontot gyűjtő sereghajtók Afganisztán, Észak-Korea és Szomália.

A tucatnyi felmérés eredményét sűrítő globális rangsor szereplőinek kétharmada 50 pont alatti értéket ért el, ami arra utal, hogy a korrupció továbbra is világszerte rombolja a társadalmakat. Az Európai Unió 27 tagországa 64 pontos átlagot tud felmutatni. Ezen belül a magasabb értékeket rendre a régebbi tagországok hozzák – kivéve a súlyosan korrupciófertőzöttnek minősített Görögországot, illetve a szintén nagyon rosszul teljesítő Olaszországot. A 2004 óta csatlakozott tagok közül Bulgáriának, Romániának és Szlovákiának lenne a legtöbb tennivalója e téren, míg Ciprus, Észtország és Szlovénia a 60 pont fölöttiek klubjában kapott helyet.

Magyarország pozíciója valamelyest javult a tavalyi felmérés óta, ám az összevetést nehezíti, hogy akkor 183 országot rangsoroltak, s a pontozás még 10-es skálán történt. (A Transparency International az idén továbbfejlesztette a módszertant, így a jövőben az eredmények országonként valódi idősort alkothatnak majd.) Mindenesetre a 2011-es 4,6 pont az 54. helyre volt elég, míg a mostani 55 pont a 46. pozíciónak felel meg. Ezzel hazánk a helyezést tekintve világviszonylatban az első negyed közelébe került. Uniós összevetésben az új közép- és kelet-európai tagok között sem kell szégyenkeznünk, hiszen csak az észtek, a szlovének és lengyelek végeztek előrébb, ám a teljes közösségen belül elfoglalt 19. hely változatlanul az alsó harmadba sorol minket.

A nemzetközi szervezet értékelése szerint Magyarországon továbbra is magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan, a közhatalom gyakorlása során a közérdeket gyakran megelőzik a magán- és csoportérdekek. A kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket, ami gyengíti azok ellenálló képességét a korrupcióval szemben.

A Transparency International egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a kormánytól független kontrollintézmények autonómiájának megőrzését, illetve az anti-korrupciós kormányhatározatban foglaltak végrehajtását sürgeti hazánkkal kapcsolatban.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).