Középvállalati méret besorolás meghatározása példán keresztül
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget alapvetően meghatározza a társaságok vállalati méret szerinti besorolása. Cikkünkben egy adóhatósági állásfoglalás alapján mutatunk be egy olyan példát, amelynél a kapcsolódó vállalkozások miatt keletkezett transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
Egy magyarországi Zrt. esetében a tulajdonos egy külföldi magánszemély 100%-ban, aki egyben önálló képviseleti joggal rendelkező egyedüli ügyvezető is volt egészen 2015.12.31-ig.
A Zrt. tulajdonosának unokatestvére az ügyvezetője a többi hazai és külföldi társaságnak („X” cégcsoport), így egyértelmű a kapcsolt vállalati viszony ezek között a cégek között 2015.01.01-től. Mivel azonban az „X” cégcsoport összes társaságának tulajdonosa az unokatestvér és annak közeli hozzátartozói, és a közeli hozzátartozók szavazatait össze kell számítani, így már az alakulástól kezdődően kapcsolt vállalkozásoknak számítanak az „X” cégcsoportba tartozó társaságok.
A Zrt-nél pedig 2015.12.31-ig a tulajdonos volt az ügyvezető is, tehát a kapcsolt vállalati viszony nem állt fenn sem a tulajdonosi arány/szavazati arány ágon, sem az ügyvezetői ágon. 2016.01.01-től azonban a Zrt. ügyvezetője is az unokatestvér lett (a tulajdonos maradt ugyanaz), így a Zrt-nek 2016.01.01-től az összes többi cég (akik az „X” cégcsoportba tartoznak) is kapcsolt vállalkozása lett.
A Zrt. már alakulása óta folyamatosan gazdasági kapcsolatban volt az „X” cégcsoportba tartozó cégekkel. Ebből adódóan elkezdték vizsgálni, hogy vajon érinti-e a Zrt-t a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteire vonatkozóan a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség 2016-tól (mert ettől az időponttól lettek tehát kapcsolt vállalkozásai).
A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§. (5) bekezdése határozza meg, mely szerint:
„Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.”
A Tao. tv. azt is definiálja a 4.§. 24. pontjában, hogy mit jelent a mikro-, kis- és középvállalkozás:
„A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.”
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) pedig kimondja, hogy önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
A Kkv. törvényben foglalt további előírások értelmezéséről megkérdeztük az Adóhatóságot, hogy vajon ezek a cégek a Zrt. kapcsolódó vállalkozásainak minősülnek-e.
A szóban forgó Zrt. létszáma fennállása során soha nem érte el az 50 fős létszámot, valamint az árbevétele és mérlegfőösszege sem érte el a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, így önállóan vizsgálva a társaságot megállapítható, hogy nem volt középvállalkozás.
A kérdés tehát kulcsfontosságú volt, mert ha az „X” cégcsoportba tartozó cégek a Zrt. számára kapcsolódó vállalkozásoknak számítanak, akkor a mutatószámokat összevontan kell számítani, és így már a Zrt. is középvállalkozásnak fog számítani (az összevont létszám 50 fő feletti már évek óta), és ez által érinti a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
A Kkv. törvény 4.§. (3) bekezdése alapján kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
Ugyanezen §. (4) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.
A fentiek alapján még nem megállapítható egyértelműen az adóhatóság szerint, hogy a Zrt. kapcsolódó vállalkozásainak minősülnek-e az „X” cégcsoportba tartozó vállalkozások. Kérdésünk nem térhetett ki minden esetre, azonban véleményünk szerint, ha csak a fentieket vizsgáljuk, még nem áll fenn a kapcsolódó vállalkozási jogviszony.
Azonban van még egy jogszabályi részlet, ami miatt nem voltunk biztosak abban, hogy nem áll fenn összeszámítási kötelezettség. A Kkv. tv. 4.§. (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
Az adóhatósági tájékoztatás szerint közösen fellépő természetes személyek azok, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami által kizárt, hogy őket egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen minősíteni. E feltétel megvalósulását mindig az adott ügy körülményeire figyelemmel kell megítélni. Tárgybani esetben az ügyvezető személyének egyezőségére tekintettel alappal vélelmezhető az együttműködés; így a kapcsolódó vállalkozási viszony.
Tehát, ha jól értelmezzük, akkor lehetséges, hogy a közös ügyvezetés is megalapozhatja a kapcsolódó vállalkozási viszonyt! Ezt javasoljuk az érintett cégeknek alaposan megvizsgálni és megfontolni!
A Kkv. tv. 19.§. 4. pontja alapján szomszédos piac:
„Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.”
Az általunk leírt információk az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a következők voltak: a Zrt. üzleti kapcsolatban áll az „X1”, „X2”, „X3”, „X4” vállalkozásokkal, melyektől alapanyagot vásárol, részükre termékeket értékesít, stb. Az adóhatóság által írtak szerint így vélelmezhető, hogy a termelési, értékesítési folyamatban egymás utáni lépcsőfokon állnak, tehát szomszédos piacnak minősülnek, ami alapján megvalósul a Kkv. tv. 4.§. (5) bekezdésében meghatározott kapcsolódó vállalkozás definíciója.
Tehát végeredményként a Zrt. mutatószámait az „X” cégcsoport vállalkozásainak mutatószámával egybe kell számítani, és így a Zrt. is középvállalati méretbe sorolandó, ez által érinti 2016-tól a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
Javaslom tehát a vállalati méret besorolást alaposan kezelni és vizsgálni, mert ha egy-egy olyan vállalatközi tranzakcióra nem készítenek transzferár nyilvántartást, amelyre egyébként kellene, fennáll a tranzakciónkénti 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság veszélye.
A szerző Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
