Közutak, közművek ingyenes átadása – jön az áfa-visszaigénylés?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Lassan évtizedes vita végére kerülhet pont, ha végre lehetőség lesz az ügyleteket az üzleti cél szerint minősíteni áfa tekintetében a beruházások nyomán kiépített közművek ingyenes és kötelező átadásakor. A Nemzeti Adókonzultáción erre halvány ígéret fogalmazódott meg.

Az idén első alkalommal megrendezésre került Nemzeti Adókonzultáció szeptember 22-i nyitó napja máris érdekességekkel szolgált.

Már a rendezvény első két előadást (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, és Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár előadását) sem lehetett érdektelenül hallgatni, de aki még ezek után is csak álmosan kavargatta a kávéját, az biztosan kipattant szemmel ülte végig Magyar Levente (gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, KÜKÜM) beszédét. Azon felül, hogy az államtitkár úr is folytatta a könnyed hangnemet, amit az őt megelőző előadók kezdtek, mondott egy olyan mondatot, amitől bizton tátva maradt mindenkinek a szája, aki valaha is komolyabban foglalkozott általános forgalmi adót érintő kérdésekkel. Az elhangzottak szerint a legfelsőbb szinteken is egyik célként fogalmazódott meg az „infrastrukturális környezeti beruházások áfa kérdésének tisztázása”. Az államtitkár viccesen megjegyezte, hogy az adózásban kevéssé járatos, ez nem is feladata, de igyekezett olyan adatokkal készülni, amik a konferencia témájába vágnak. Így talán nem is tudott róla, hogy az elhangzott mondat milyen nagy jelentőséggel bírt. Ha a hír igaz, úgy egy lassan évtizedes vita végére tehet pontot, melyben az ellenőrzés és a hivatalos jogértelmezése gyökeres ellentétben áll az életszerűséggel, így az adózók igazságérzetével.

Miről van szó?

A kérdéses áfa megítélés tárgya az olyan beruházások kezelése, melyek elhelyezkedésük, vagy a vonatkozó engedélyezési feltételek miatt magukban foglalják bizonyos közművek és közutak kiépítését is. Ezen közműveket és utakat jogszabály szerint kötelesek átadni az államnak (állami szolgáltatónak) vagy az önkormányzatnak, méghozzá ingyenesen. Az ilyen esetek jellemzően a zöldmezős beruházások vagy városszéli bevásárlóközpontok, ahova a legközelebbi csatlakozási pontoktól a közműveket be kell vinni, és ahonnan a legközelebbi közútig a kapcsolatot meg kell teremteni.

Mi okozza a problémát?

A gondot az okozza, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII törvény (a továbbiakban: Áfa tv) az ingyenes (térítés nélküli) átadásokra speciális szabályokat ír elő. Az áfa rendszerének működését a végletekig leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amíg ellenértékért cserébe gazdasági tevékenység történik, ott a bejövő áfa levonható, ha pedig saját (személyes) célra, vagy összességében nem vállalkozási célhoz történik felhasználás, ott a vállalkozást végső fogyasztónak tekinti a törvény, így az áfa nem levonható, vagy ha levonták, átadáskor (vissza)fizetendő. Éppen erre az esetre vonatkozik az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése, mely a következőképpen rendelkezik: „Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi…”

A mondat értelmezésében pedig lassan tíz éve tart a vesszők körüli vita. Az adóhatóság értelmezése a következő.

Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva,

  • azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg

  • azt más tulajdonába ingyenesen átengedi.

Látható tehát, hogy az adóhatóság értelmezésében két eset létezik. Mindkét esetben feltétel, hogy a termék a vállalkozásból véglegesen kivonásra kerüljön, majd az egyik esetben azt saját vagy alkalmazottak magánszükségletéhez vagy egyáltalán vállalkozás idegen célokra használják fel, másik esetben pedig egyszerűen csak ingyenesen átengedik.

Ezzel szemben az adózók értelmezése a következő.

Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére

  • ingyenesen felhasználja, illetőleg

  • azt más tulajdonába ingyenesen átengedi.

Ezen értelmezésben pedig szintén két eset létezik – vagy ingyenesen felhasználásra kerül, vagy ingyenesen átadásra kerül – de mindkettőre vonatkozik a megelőző összes feltétel, azaz hogy saját vagy magánszükséglet kielégítésére történik, egyáltalán bármilyen vállalkozásidegen cél érdekében.

Az tehát egyik értelmezés tekintetében sem kérdés, hogy a terméket a vállalkozásból kivonják, de az adóhatóság értelmezésében maga az a tény, hogy más tulajdonába ingyenesen átengedik már megvalósítja a tényállást (azaz adóköteles termékértékesítésnek minősül) függetlenül attól, hogy vállalkozási célból vagy attól idegen célból történt. Ezzel szemben az áfa rendszerének alaplogikájához és az életszerű gyakorlathoz sokkal közelebb áll a másik értelmezés, amely azt helyezi előtérbe, hogy a felhasználás vállalkozástól idegen cél érdekében történt-e vagy sem, az pedig másodlagos ebből a szempontból, hogy mindez saját felhasználás vagy ingyenes átadásban testesült meg.

Ennek fényében már érthető, miért is okoz fejfájást egy beruházás keretében az államnak vagy önkormányzatnak ingyenesen átadandó infrastruktúra. Azért, mert az adóhatóság értelmezésében a dolog ingyenesen átadásra került és punktum, ezzel máris adóköteles ügyletnek minősül. Míg a beruházók értelmezésében nem tekinthető adóköteles ügyletnek, mivel nem a vállalkozástól idegen célból, hanem annak érdekében került átadásra, sőt, jogszabályi kötelezettség alapján. Mi másért is történhetett volna az átadás mint üzleti célból, hiszen ha nem készíti el az utat és a közműveket, akkor nincs sikeres lakópark vagy bevásárló központ sem. Hiszen bár gyalogosan még csak meg lehet közelíteni az objektumot a mezőn keresztül, de még ezek után is csak sötét, fűtetlen üzleteket találnának látogatók, hiszen nem kötöttek be semmilyen közművet… Egyértelmű vállalkozási, üzleti cél tehát a közművek és utak elkészítése függetlenül attól, hogy azt tulajdonban tarthatja-e a beruházó vagy köteles átadni más tulajdonába. De eddig a kérdésig egy adóhatósági ellenőrzéskor el sem jut az egyeztetés, hiszen az üzleti cél nem bír relevanciával az ellenőrök szemében, pusztán az ingyenesség ténye.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

Az már csak eljárási kérdés, hogy maga az adó úgy jelenik meg az ügyletben, hogy vagy az átadáskor meg kell fizetni az önköltségre, piaci árra számított áfát, vagy az átadott dologgal kapcsolatos beszerzéseket terhelő áfa már eleve nem levonható.

Bíróság előtt végződő esetek az eltérő értelmezések miatt eddig is voltak, és a megismerhető ügyekben eddig az adózók javára döntöttek a bírák. Mivel azonban egyik bírósági döntés sem teremt precedenst Magyarországon, egy jogalkotói szintről érkező irányváltás/iránymutatás oldhatná fel a gordiuszi csomót.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénzmosás

    Szigorodnak az ügyfél-átvilágítás és az ehhez kapcsolódó monitoring tevékenység szabályai a pénzügyi intézményeknél, az új rendelet előírásai csütörtöktől hatályosak - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

  • pénz

    Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után - jelentette  a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek.

  • mobiltelefon

    Nem a NAV kér személyes adatot telefonon - figyelmeztet az adóhatóság Facebook-oldalán.

  • biztonsági őr

    A NAV munkatársai olyan őrzésvédelemmel foglalkozó bűnözői csoportra csaptak le, amely sem adót, sem járulékot nem fizetett, és ezzel több, mint 212 millió forint kárt okozott az államnak - adta hírül Facebook-oldalán az adóhatóság.

  • Rétvári Bence

     "Kevesebb, mint feleannyi orvos akart távozni, mint 2011-ben" Rétvári Bence államtitkár szerint.