Közvetített szolgáltatás: mekkora az áfa? (x)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az alkalmazandó adómérték a közvetítő által történő igénybevétel, valamint továbbnyújtás során bizonyos esetekben eltérhet. Erről is kitűnő példát és magyarázatot talál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyvben, amely itt rendelhető meg.

Az Áfa tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás esetén arról van szó, hogy az adóalany az általa megrendelt szolgáltatást egyúttal továbbszámlázza a partnerének. Ilyen esetekben a szolgáltatás (az ellenértéket kivéve) gyakran ugyanazon paraméterekkel kerül továbbszámlázásra. Nagyon fontos azonban, hogy az alkalmazandó adómérték a közvetítő által történő igénybevétel, valamint továbbnyújtás során bizonyos esetekben egymástól eltérhet.

Tegyük föl, hogy egy magyar szállítmányozó cégtől egy osztrák illetőségű adóalany rendel meg Budapest–Bécs között teljesítendő teherfuvarozási szolgáltatást, amelyet nem a szállítmányozó fog tényleges értelemben elvégezni, hanem leadja azt egy magyar fuvarozónak. Ez egy közvetített szolgáltatás, hiszen a szállítmányozó a magyar fuvarozót saját nevében bízza ugyan meg, azonban az osztrák adóalany javára teszi, hiszen ez utóbbinak az érdeke, hogy a termék Budapestről Bécsbe kerüljön. A tényállásban szereplő teherfuvarozás teljesítési helye – tekintettel arra, hogy a teljesítés áfaalanyok között történik – a megrendelő adóalany országa [lásd Áfa tv. 37. § (1) bekezdése].

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan minősül ez a közvetített szolgáltatás a konkrét példában. Első körben teljesül egy szolgáltatás a tényleges nyújtó, azaz a magyar fuvarozó és a közvetített szolgáltatás igénybe vevője, azaz a magyar szállítmányozó között. A szolgáltatás fuvarozás, amelynek a magyar fuvarozó és a magyar szállítmányozó viszonylatában a teljesítési helye az a megrendelő áfaalany letelepedésének országa, tehát Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a magyar fuvarozó 27%-os áfamértékkel számláz a szállítmányozónak.

A magyar szállítmányozó ugyanakkor ugyanezt a fuvart áfatörvény területi hatályán kívüli ügyletként, áfa felszámítása nélkül számlázza az osztrák megrendelőnek, tekintve, hogy a magyar szállítmányozó által – közvetítettként – nyújtott fuvarozási szolgáltatás megrendelője nem belföldön letelepedett áfaalany, így a teljesítés helye ebben a relációban áttevődik a megrendelő letelepedésének országába, tehát Ausztriába. Látható, hogy egy klasszikus közvetített szolgáltatásról van szó, hiszen a magyar szállítmányozó fizikai értelemben nem, csak jogi értelemben vesz részt a fuvarozásban, azonban a két szolgáltatás (ti. a magyar fuvarozó és a közvetítő, valamint a közvetítő és az osztrák megrendelő közötti szolgáltatás) az eltérő teljesítési hely okán nem ugyanúgy minősül.

A fentihez hasonlóan értékes példákat és azok magyarázatát találhatja meg a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyvben, amely itt rendelhető meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • áfa kiskönyvtár

    Januártól változott az időszakos elszámolású értékesítés elszámolásának szabályrendszere. A „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyv eligazít a követendő gyakorlatban. Most azt a példát idézzük, amikor a fizetési határidő és az elszámolási időszak utolsó napja. A szakkönyvet itt rendelheti meg.

  • áfa kiskönyvtár

    „A” magyar cég eladja termékét „B” olasz cégnek, amely eladja azt „C” szlovák vállalkozásnak. A szállítótól függően hogy határozzuk meg a teljesítés helyét? Számos – ehhez hasonlóan értékes és konkrét – példával és magyarázatukkal szolgál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyv, amely itt rendelhető meg.

     

  • áfa kiskönyvtár

    Mi történik az áfafizetés szempontjából, ha a kisbolt cukrot ad a helyi iskola ünnepélyére? Számos – ehhez hasonlóan értékes és konkrét – példával és magyarázatukkal szolgál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyv, amely itt rendelhető meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénz

    A 2016. június 15-én megjelent 2016. évi LXVI. törvény számos, az személyi jövedelem (szja) adónemen belül az adómentes juttatásokat érintő változást vezet be.

  • fonok

    A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

  • Harrach Péter

    A párt havi két szabad vasárnapot akar a kereskedelmi dolgozóknak és csökkentené a pelenka áfáját is. 

  • Adó lap

    Miként lehet jogszerűen részt venni a közösségi megosztáson alapuló személyszállításban? Ezt is részletezi legfrissebb számában az Adó szaklap, amelyet itt rendelhet meg.

  • pénz

    A magyar polgári jog rendszerében az ember halálával hagyatéka örököseire száll a törvény erejénél fogva, tehát a jogutódlás külön, a hagyaték elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele nélkül bekövetkezik. Öröklés esetén az örökösnek a megszerzett javak után – bizonyos esetekben – illetékkötelezettség keletkezésével is számolnia kell. Az alábbiakban az öröklésre vonatkozó főbb polgári jogi rendelkezések bemutatásán keresztül ismertetjük az öröklési illetékkel összefüggő szabályokat, tekintettel arra, hogy ezek szoros összefüggésben állnak egymással.