Külföldi rendszám: alapjogokat sért a szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi rendszámú autók használatával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, s közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát – véli állásfoglalásában Szabó Máté. Az ombudsman ezért felkérte a kormányt, változtasson a jogszabályon.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.