Külföldi társaságok társasági adó telephelye

BDO
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettsége egy külföldi társaságnak Magyarországon? Folyamatos gazdasági tevékenység folytatására van szükség, vagy akár egy rövid távú, de rendszeres jellegű tevékenység miatt is felmerülhet az adófizetési kötelezettség? Ennek teljesítéséhez mindenképpen szükséges a cégbejegyzés?

 A társaságiadó-szabályok szerint egy külföldi vállalkozásnak abban az esetben keletkezhet társasági adó fizetési kötelezettsége Magyarországon, ha olyan jövedelemre tesz szert, amely a nemzetközi és a hazai jogszabályok szerint Magyarországon adóköteles, vagy ha a kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint telephelye keletkezik a külföldi vállalkozásnak Magyarországon.

Tipikus jövedelem, amely társasági adó fizetési kötelezettséget von maga után, az ingatlanértékesítésből, illetve bérbeadásból származó jövedelem, mivel az adózás helye az ingatlan fekvésének országa, így azáltal, hogy egy külföldi vállalkozás egy Magyarországon lévő ingatlan értékesítéséből szerez jövedelmet, e jövedelme után Magyarországon köteles megfizetni a társasági adót.

A másik eset, amely egy külföldi vállalkozásnak a kettős egyezmények szerinti telephelyet, azaz társasági adó fizetési kötelezettséget keletkeztet belföldön, az, amikor egy állandó helyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet. Az így létrejött telephely azonban nem azt jelenti, hogy a társaság fiókteleppel rendelkezik. Az OECD Modellegyezmény és az erre épülő kettős egyezmények szerinti telephelyet nem szabad összetéveszteni a fiókteleppel, mert egy fióktelep minden esetben telephelynek minősül, azonban a telephely nem mindig válik fiókteleppé.

Az OECD Modellegyezmény általános definíciója szerint „a telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás részben vagy egészben a tevékenységét kifejti.

A fenti definíció három fő elemből áll, amelyeknek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy társasági adó vonatkozásában telephely jöjjön létre. Így szükség van egy konkrét helyszínre, lehet ez tulajdon, bérlés, de szívességi használat is, amelyen keresztül a társaság tartós, állandó jelleggel, személyzet útján üzleti tevékenységet folytat. A személyzet magába foglalja a munkaviszonyban foglalkoztatottakat, de más olyan személyeket is, akik utasításokat kapnak a vállalkozástól. Az állandóságra vonatkozóan nincs egyértelmű iránymutatás, a Modellegyezmény Kommentárja szerint a tevékenységnek rendszeres jellegűnek kell lennie, nem fontos azonban, hogy folyamatos, megszakítás nélküli legyen.

A Kommentár számos példát felsorol az egyes feltételekre vonatkozóan, amely segítséget nyújt a telephely megállapításához, így telephelyet keletkeztethet akár egy szobafestő huzamosabb ideig tartó jelenléte egy irodaházban, egy másik társaságnál bérelt irodában tartósan végzett tevékenység, vagy akár egy munkavállaló home-office keretében végzett tevékenysége is.

Az OECD Modellegyezmény az általános definíció mellett megemlít néhány olyan konkrét helyszínt, amelyek jellemzően telephelynek minősülnek. Így ide sorolható az üzletvezetés helye, a fiók, az iroda, a gyár és a műhely, az olaj- és földgázkút, kőfejtő és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más telep is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a felsorolás csak példálózó jellegű, segítséget nyújt a telephely vizsgálathoz, de nem kizárólagos, így attól, hogy valamilyen helyszín nincs a felsoroltak között, még keletkezhet telephelyünk, illetve ez fordítva is igaz, a felsorolás között szereplő helyszín csak akkor válik telephelyé, ha az általános definíció feltételei teljesülnek.

Ezen felül a Modellegyezmény megfogalmaz néhány olyan kivételt is az általános definícióval szemben, amely mentesíti a társaságokat a telephely létrejötte alól, mint például az előkészítő, kisegítő jellegű tevékenység.

[htmlbox adokodex_2]

 

A Modellegyezmény telephely definíciójának komplexitása miatt az egyes feltételeket minden esetben a konkrét ügylet teljes ismeretében kell vizsgálnunk, mert ezáltal állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a társaságnak felmerül-e társasági adó kötelezettsége vagy sem.

Amennyiben megállapítottuk, hogy egy külföldi vállalkozásnak társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon, következő lépésként meg kell vizsgálni, hogy milyen formában teljesítheti azt. A vállalkozások nagy része úgy próbálja alakítani az ügyletet, hogy ne merüljön fel adókötelezettség, vagy akár eláll az üzlettől, mert úgy gondolja, hogy a kötelezettségeket csak cégalapítás útján tudja teljesíteni, amely nagy adminisztrációs és egyéb terheket jelenthet a társaság számára. Cégalapításra, illetve fióktelep létrehozására a magyar szabályok szerint azonban nem minden esetben van szükség.

Arról, hogy a külföldi személyek milyen formában végezhetnek gazdasági tevékenységet Magyarországon, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény rendelkezik. A hivatkozott törvény szerint külföldi Magyarország területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – gazdasági tevékenységet - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

  1. önálló vállalkozóként, egyéni vállalkozás, egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában;

  2. fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy;

  3. leányvállalat útján.

A törvény taxatív felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely esetben mentesülnek a fenti kötelezettség alól a külföldi társaságok. Így a külföldi személy gazdasági célú letelepedés nélkül végezheti az alábbi tevékenységeket, amennyiben a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat:

  • nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,

  • előadó-művészi tevékenység,

  • hivatásos sportolói tevékenység,

  • olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és

  • ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.

A fenti felsorolás megtévesztő, ezért is gondolja a vállalkozások és a szakemberek többsége, hogy a fentiek között nem szereplő, minden egyéb gazdasági tevékenység esetében kötelező a cégalapítás. A hivatkozott törvény azonban tartalmaz egy kivételt, mely szerint, ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa a hivatkozott törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben tehát Magyarország és egy másik ország között hatályos kettős egyezmény szerint keletkezik telephelye egy külföldi társaságnak Magyarországon, a vállalkozás nem kötelezett cégalapításra a társasági adó fizetési kötelezettségeinek teljesítése érdekében, elegendő egy regisztráció, amely során adószámot igényel, és így teljesítheti a kötelezettségeit.

Az említett adóregisztrációt azonban nem szabad összetévesztenünk az áfa regisztrációval, mivel a társasági adó kötelezettség nem feltétlenül keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget, annak külön vizsgálata szükséges, hogy a külföldi vállalkozásnak keletkezik-e áfa fizetési kötelezettsége, illetve áfa szerinti telephelye Magyarországon.

Sok vállalkozás esetében előfordul, legyen az magyar vagy külföldi társaság, hogy egy másik országban folytatott tevékenység esetében nem kerül sor társasági adó szerinti telephely vizsgálatra, mert például sok esetben a tevékenység csak egy meghatározott időre szól, vagy csak megbízási szerződéssel történik a személyzet alkalmazása saját tulajdonú helyiség biztosítása nélkül, vagy épp a társaság tényleges bevételt nem ér el az adott tevékenység által, így fel sem merül a vállalkozások számára, hogy esetleg adófizetési kötelezettségük keletkezhet az adott országban.

Cégvezetők ABC-je 2016

Kiadványunkat az újonnan alakuló, s az évek óta jól működő vállalkozások menedzsmentjei egyaránt haszonnal forgathatják.

A tartalomból: Cégalapítás gyakorlati szemmel; A társasági működés aktuális kérdései; Foglalkoztatási újdonságok; Adatvédelem a munkahelyen, Adózási, számviteli változások

Megrendelés >>

 

Ez azonban jelentős kockázatot jelenthet a társaságok számára, mert a nemzetközi adatcsere egyezmények által az országok adóhatóságainak, így a magyar adóhatóságnak is lehetősége van egy külföldi társaság adókötelezettségének vizsgálatára, és egy utólagos társasági adó szerinti telephely megállapítása hatalmas adminisztrációs és adófizetési terhet róhat a vállalkozásokra.

Az alábbiakban bemutatunk olyan speciális példákat, amelyek esetében fontos egy részletes vizsgálat, mert társasági adó szerinti telephelyet keletkeztethet a külföldi vállalkozás számára Magyarországon.

1. Főtevékenységhez szorosan kapcsolódó tevékenység

Egy külföldi vállalkozás saját vagyonnal folytatott tőzsdei kereskedéssel foglalkozik. A társaság a vállalkozás keretein belül több szakembert is foglalkoztat kvantitatív elemzőként, akik a vállalkozás tevékenységében közvetlenül részt vesznek.

A társaság egy magyar illetőségű magánszemélyt is alkalmaz, aki Magyarországon végez kvantitatív elemzést a társaság részére. A magánszemély számára biztosítva van egy helyiség az alapvető infrastrukturális feltételekkel, és az eszközöket is a társaság bocsájtja a rendelkezésére. Így az üzleti berendezés és az állandóság feltétele jelen esetben biztosított, azonban az üzleti tevékenység jellegét már nehezebb megítélni.

A vállalkozás számára kérdésként merült fel, hogy a kvantitatív tevékenység vajon telephelyet keletkeztet-e a társaság számára, mivel ez csak egy háttér-, kiegészítő tevékenységnek minősül a vállalkozás profilja szerint. A társaság főtevékenysége tőzsdei kereskedés, így jogosan gondolhatjuk, hogy a magánszemély által végzett kvantitatív tevékenység csak kiegészítő jellegű, így nem keletkeztet telephelyet a társaság számára Magyarországon.

Az adóhatóság álláspontja szerint azonban a kvantitatív elemzés egy a vállalkozás üzleti tevékenységéhez szorosan kapcsolódó jellegűnek minősül, amelynek az általános célja megegyezik a teljes vállalkozás általános céljával, így telephelyet keletkeztet társasági adó tekintetében a társaság számára Magyarországon.

2. Home-office keretében történő foglalkoztatás

Egy külföldi tanácsadó társaság 3 magyar illetőségű magánszemélyt alkalmaz Magyarországi tevékenységének ellátására határozatlan időre. A magánszemélyek otthonról, home-office keretében végzik a munkájukat. Az OECD Kommentár nem tartalmaz konkrét példát, amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a home-office egy olyan üzleti berendezésnek, helységnek minősül, amely telephelyet keletkeztet a társaság számára. A Modellegyezmény Kommentárja szerint azonban az üzleti tevékenység helyszínének egy földrajzilag meghatározott helynek kell lennie, amely alapján kijelenthetjük, hogy a magánszemély otthona megfelel egy olyan tartós színtérnek, amelyen keresztül a vállalkozás az üzleti tevékenységét kifejti.

3. IT-fejlesztők alkalmazása megbízási szerződés keretében

Egy külföldi társaság online könyvértékesítéssel foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan évek óta IT-fejlesztőket foglalkoztat Magyarországon megbízási szerződés keretében.

Az IT-fejlesztők egyéni vállalkozók, akik számára azonban a társaság biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket. A társaság egy irodát bérel, melynek a bérleti díját a fejlesztők kifizetik a társaság számára. A földrajzilag körülhatárolt, üzleti berendezés, valamint a rendszeres, tartós jellegű tevékenység feltétele jelen esetben is teljesül, azonban a fejlesztők tevékenységének jellege ebben az esetben sem határozható meg egyértelműen. Az adóhatóság álláspontján múlik, hogy csupán kiegészítő jellegű tevékenységnek minősíti a fejlesztők munkáját, vagy olyan tevékenységnek, amely a vállalkozás üzleti tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, ezáltal a vállalkozásnak telephelye keletkezik Magyarországon.

A cikk szerzője Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior adótanácsadója. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.