Külföldi telephely adózása, transzferár szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy külföldi telephely működtetése során számos buktatóba futhat bele a magyar vállalkozás, ha nincs tisztában a megfelelő szabályokkal. A külföldi telephely kapcsolt vállalkozásnak minősül, elkülönített entitásként kell kezelni és a vállalkozás-telephely közötti eseményeknél a transzferár szabályokat is be kell tartani. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb előírásokat útmutatásként.

Telephely kezelése a számvitelben

Ha egy magyar vállalkozásnak van külföldi telephelye, akkor figyelemmel kell lennünk arra, hogy a telephelyhez kapcsolódó gazdasági eseményeket elkülönítetten kezeljük a magyar vállalkozás gazdasági eseményeitől. Miért van ennek jelentősége? Magyar oldalról elmondható, hogy a magyar vállalkozás beszámolójának teljes körűen magában kell foglalnia a külföldi telephelyen végzett összes tevékenységet. Ha a magyar vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor annak a könyvvizsgálata is magában kell, hogy foglalja a külföldi telephely összes gazdasági eseményét is.

A külföldi telephely esetében az adott ország sajátosságaitól függően külön könyvelést szükséges vezetni és lehetséges, hogy beszámolót is szükséges készíteni. Azért is fontos az elkülönített könyvelés, mert a külföldi telephely bizonylatait a magyar és a külföldi adóhatóság is vizsgálhatja. A külföldi telephelyet érintő ügyleteket, a telephelyhez rendelt eszközöket analitikus nyilvántartás kell, hogy tartalmazza a magyar vállalkozásnál.

A külföldi telephelynél keletkezett bevételek és költségek jellemzően más devizanemben is felmerülhetnek. Ha a magyar vállalkozás forintban vezeti a könyveit, a devizás tételek esetében mind a magyar, mind a külföldi szabályok szerinti adatokat fel kell tüntetni a bizonylatokon, amelyek az árfolyamok kezeléséhez és a forintra vagy éppen a helyi devizanemre történő átszámításhoz szükségesek.

A külföldi telephely szerepe az adózásban

A külföldön telephelyként történő működés más gazdasági eseményeket keletkeztet, mintha a magyar vállalkozás egy leányvállalaton keresztül működne a külföldi országban.

Telephely működtetése által a magyar vállalkozásnál vállalkozási jövedelem keletkezik és a telephely teljes működése, eredményessége megjelenik a magyar vállalkozás beszámolójában.

Transzferár iránytű

A könyv segítségével megismerheti a kapcsolt vállalkozásokat érintő adózási feladatokat és teendőket, emellett gyakorlati útmutatást kap a jogszabályi előírások betartásához. A könyvhöz kapcsolódó munkafüzet számos példát és több mint 30 gyakorlati feladatot tartalmaz.

Megrendelés >>

 

Leányvállalat működtetése által a magyar vállalkozásnak elsősorban kamat, illetve osztalék jövedelme keletkezhet (eltekintve a két cég közötti esetleges vállalkozási tevékenység eredményhatásától), és ez jelenik csak meg a magyar vállalkozás beszámolójában.

Máshogy adózik az osztalék, a kamat és a vállalkozási jövedelem, ebből adódóan az, hogy telephely vagy leányvállalat formájában történik-e a külföldi működés, alapvetően meghatározhatja az adózás módját mindkét országban. Érdemes ezért már a tervezés során körültekintően eljárni.

Telephelynek betudható jövedelem

Bár a külföldi telephely nem minősül önálló gazdasági egységnek, mégis mivel eltérő országban működik, szükséges meghatározni a telephelynek betudható jövedelmet. A telephelynek betudható jövedelem a külföldi országban adózik, a magyar vállalkozás jövedelme pedig Magyarországon, ezért fontos beazonosítani a következőket:

  • milyen gazdasági események érintik egyértelműen a külföldi telephelyet (pl. bevételek, költségek, ráfordítások, stb.)
  • milyen gazdasági események valósultak vagy valósulnak meg a magyar vállalkozás és annak külföldi telephelye között.

Ez utóbbi általában gondot okoz, mivel az ilyen "belső" jellegű gazdasági események nem mindig kerülnek beazonosításra, ami torzíthatja mindkét egység jövedelmét, és így az adóalapját. 

Másrészt mivel egy magyar vállalkozás és annak külföldi telephelye egymás kapcsolt vállalkozásának minősül, az is előírás, hogy a közöttük megvalósuló tranzakciók a szokásos piaci ár elvének betartásával valósuljanak meg, vagy pedig mindkét egység módosítsa az adóalapját, és úgy állapítsák meg azt, ahogy független felek is tették volna (szokásos piaci ár figyelembevételével). Adott esetben ezekre az egységek közötti tranzakciókra még transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség is vonatkozhat, melynek elmulasztása 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal járhat. Természetesen a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek is eleget kell tenniük a feleknek.

Belső ügyletek azonosítása

Az OECD szabályozásban megjelent egy új megközelítés néhány évvel ezelőtt, mely a funkcionálisan elkülönülő entitás elvét jelenti (Authorised OECD Approach - AOA). Ez a megközelítés a telephelyet funkcionálisan teljesen önálló entitásnak tekinti.

Adózási szempontból a telephelynek betudható nyereséget a számviteli adatokból, információkból kiindulva kell meghatározni, majd módosítani kell az iadatokat a fenti elv szempontjából úgy, mintha különálló egység lenne. Ennek a folyamatnak a során kell beazonosítani a belső ügyleteket, azaz a magyar vállalkozás és annak külföldi telephelye közötti tranzakciókat úgy, mintha azok független felek között valósultak volna meg.

A belső ügyleteket valamilyen formában dokumentálni, bizonylatolni kell, melyet fő szabály szerint a telephely vezetőjével szükséges elismertetni, aláíratni, igazoltatni.

Ahhoz, hogy ezeket a belső ügyleteket fel lehessen tárni, szükséges elvégezni egy ún. funkcionális elemzést, melynek során meghatározásra kerülnek a magyar vállalkozásra és a külföldi telephelyre vonatkozóan az alábbiak:

  • a felek milyen funkciókat, feladatokat látnak el,
  • a felek milyen eszközökkel rendelkeznek,
  • a felekhez milyen jogok és kötelezettségek társíthatóak.
  • a felek milyen kockázatokat vállalnak.

Ennek során kiderülhet például, hogy a külföldi fióktelep olyan eszközzel végzi a külföldi független ügyfelei felé a tevékenységét, melyet a magyar vállalkozás tulajdonol, és ebben az esetben a felek között egy eszköz bérleti gazdasági esemény valósul meg.

Szokásos piaci ár elve

Amennyiben a funkcionális elemzés elvégzését követően  megbízhatóan beazonosításra kerültek a belső ügyletek, a következő lépés annak a meghatározása, hogy ezek a belső ügyletek árazása szokásos piaci áron történt-e.

Ehhez az OECD Transzferár irányelvek és a Tao. törvény 18.§-ban foglaltak az irányadók. Fontos, hogy a szokásos piaci árat a legmegfelelőbb módszerrel kell meghatározni. Ha a belső ügyletek során eltérést tapasztalnak a felek a szokásos piaci ártól, akkor a felek adóalapját kell úgy módosítani, mintha szokásos piaci áron számoltak volna el egymással.

A külföldi telephely finanszírozása

Kérdésként szokott felmerülni, hogy a magyar vállalkozás által a külföldi telephely részére juttatott pénzeszköz mikor minősül vagy minősülhet kölcsönnek és milyen esetekben szükséges rá kamatot felszámítani a szokásos piaci ár elve szerint (vagy emiatt adóalapot módosítani).

A telephely finanszírozásánál az iparágra jellemző arányokat vizsgálva kell meghatározni, hogy a juttatott eszközök milyen arányban minősülnek tőkejuttatásnak, illetve kölcsönnek.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

  • lakáshitelek, InfoTandem

    Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.