Lakásvásárlás: változhat az illetékkedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat januártól az adózók számára kedvezően módosítaná a magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalapkedvezmény, illetve illetékmentesség szabályozását.


A Balla György és Kucsák László fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormány határozott és egyértelmű törekvése, hogy a családok minél egyszerűbben és könnyebben jussanak lakáshoz. Ezt szolgálta a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a nemzeti otthonteremtési közösség (nok) intézményének bevezetése, valamint az egyes lakásértékesítések után fizetendő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra csökkentése is. 

A javaslat a kormány céljával összhangban úgy módosítaná az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményét (a magánszemélyek lakásvásárlásakor az egy éven belüli lakáseladás-lakásvásárlás esetén érvényesíthető illetékalapkedvezményt), illetve a korábbihoz képest kisebb forgalmi értékű lakás illetékmentességét rögzítő rendelkezést, hogy a lakásvásárlást megelőző 3, illetve a lakásvásárlást követő 1 éven belül értékesített másik lakás eladását engedi figyelembe venni mind a használt, mind az új építésű lakások vásárlásakor. Igy azon családok számára is lehetővé teszi az illetékkedvezmény érvényesítését, akik – akár önhibájukon kívül – korábbi lakásuk eladása után nem tudják 1 éven belül másik lakásukat tulajdonba venni.

 

Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját a vásárlást megelőző/követő egy éven belül értékesített lakás forgalmi értékével, így végső soron – a megszerzett lakás forgalmi értéke helyett – csak az eladott és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Mindemellett az illetéktörvény illetékmentességet biztosít azoknak, akik a lakásvásárlást megelőző/követő egy éven belül a megvásárolt lakás forgalmi értékénél nagyobb forgalmi értékű lakást adtak el. 

A javaslattevők ennél hosszabb időt biztosítanának a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre, a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe vennék annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A lakásvásárlást követően értékesített lakás forgalmi értékét ugyanakkor továbbra is csak akkor lehetne levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették. 

Ha valaki több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont is vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben egyetlen cserét, értékesítést lehetne figyelembe venni. Ha további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben nem tud a feltételeknek megfelelő további lakáscserét, lakásértékesítést igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.