Leáll a lengyel kiskeradó behajtása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lengyelország az Európai Bizottság által ellene elindított eljárásra reagálva felfüggeszti a kiskereskedelmi adó behajtását, és új, a nagyterületű boltokat megadóztató törvénymódosítást fogad el – közölte Pawel Szalamacha lengyel pénzügyminiszter keddi varsói sajtóértekezletén.


Az EB hétfőn vonta vizsgálat alá az új lengyel különadót, és megtiltotta a beszedését, amíg az eljárás le nem zárul. Brüsszel szerint az adó ellentétes lehet a burkolt állami támogatást tiltó európai uniós szabályozással. 

Az adó ugyanis progresszív: havi 17 millió zloty (1,2 milliárd forint) alatti árbevételnél nulla az adókulcs, havi 17 és 170 millió zloty között 0,8 százalék, havi 170 millió zloty fölött 1,4 százalék. 

A lengyel miniszter bejelentette:  a kereskedelmi adó más formáját előíró jogszabály 2017 januárjától lépne életbe, a jövő évi lengyel költségvetést ennek megfelelően módosítják. Az új törvényt – melynek részleteit a miniszter nem árulta el – a lengyel kormány keddi ülésén vitatják meg, majd a parlament elé terjesztik. 

Szalamacha szerint a kiskereskedelmi adó behajtásának felfüggesztése nem lesz hatással az idei költségvetés teljesítésére. A szeptembertől érvényes, a kiskereskedelmi adó behajtását előíró, most felfüggesztett törvénytől évi 1,5 milliárd zlotyt (0,35 milliárd euró) érő költségvetési bevételt vártak.

A miniszter úgy értékelte: az EB „tisztán politikai döntés” alapján indította el az eljárást, „támogatva ezzel a nemzetközi nagycégeket, melyek kerülik a lengyelországi adófizetést”. Rámutatott: a lengyel kiskereskedelmi adó megfelel az EB által szorgalmazott alapelvnek, miszerint az adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik.

 

Azt, hogy a brüsszeli testület az adó progresszív formáját burkolt állami támogatásnak értelmezte, Szalamacha úgy kommentálta:  a progresszív adózás „az adórendszerek egyik állandó eleme, mely figyelembe veszi az adózóna a cég fejlődésétől függő fizetőképességét.”

Az EB „visszaélt hatáskörével,” hétfői döntése „a növekvő brüsszeli centralizmus” megnyilvánulása – vélte a lengyel pénzügyminiszter, és kilátásba helyezte: amennyiben a Brüsszel által elindított eljárás végső eredménye negatív lesz, Varsó az Európai Bírósághoz fordul.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.