Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tizenöt pontos akciótervet készít az OECD, hogy a multicégek minél kevésbé rejthessék el adóztatható jövedelmeiket. A BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) névre hallgató terv többek között másként szabályozná a hibrid ügyleteket, pontosan meghatározná a cégek telephely-státuszát, irányt mutatna a transzferárak helyes alkalmazására, és orvosolná a kettős adóztatást elkerülő egyezmények hiányosságait. A BDO Magyarország írásából kiderül, miként szűkülhet az adóoptimalizáció lehetősége már a közeli jövőben.
A globalizáció egyik hatása, hogy a vállalatok egyre nagyobb mértékben terjeszkednek és vannak jelen a világban. A nemzetek adótörvényei nehezen tudtak lépést tartani ezzel hatalmas méretű terjeszkedéssel és tőkeáramlással. Ezért a transznacionális vállalkozásoknak lehetőségük nyílt az adózási kiskapuk kihasználásával profitjukat alacsony adókulcsú országokba helyezni. Ez a tendencia olyan mérteket öltött, hogy a jelentősebb gazdasági szerveztek is elkezdtek a problémával foglalkozni. Így a G20 csoportot alkotó országok pénzügyminiszterei felkérték az OECD-t(A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete), hogy dolgozzon ki akciótervet az agresszív adótervezés, illetve adóelkerülés megfékezésére. Így 2013-ban az OECD kidolgozta a BEPS (BaseErosion and Profit Shifting) elnevezésű 15 pontból álló tervét.
A BEPS célja, hogy az adóztatható jövedelmet a multinacionális vállalkozások ne allokálhassák a tényleges üzleti tevékenység helyétől eltérő területre. Az akcióterv olyan, minden korábbinál szorosabb nemzetközi együttműködést követel meg, amelynek során a nemzetek közötti információáramlás lényegesen hatékonyabbá válik. Az akcióterv véglegesítésén folyamatosan dolgozik az OECD. A BEPS befejezését 2015 végére tervezik.
De miről is szól pontosan az akcióterv 15 pontja?
Az 1.akcióterv a digitális gazdaságra fókuszál. Alapvető kérdésként azt veti fel, hogy az egyes vállalkozások (mint például Facebook) hogyan termelnek értéket és érnek el profitot a digitális gazdaság világában, valamint az elért nyereség valójában hol keletkezik, azaz hol adóztatható.
A 2-5. akciótervek a nemzetek szabályozásai közötti kölcsönhatásokat vizsgálják. E pontok célja, hogy megpróbálják biztosítani a koherenciát a nemzetközi adózásban, vagyis hogy kiiktassák a kiskapukat.
Így az akcióterv 2. pontja a hibrid ügyleteket azonosítja, illetve ezen ügyletek negatív hatását vizsgálja. A hibrid ügyleteket az OECD kiemelt fontossággal kezeli. Ezt mutatja az is, hogy 2012-ben kiadott egy tanulmányt e tranzakciók nemkívánatos hatásait azonosítva. Ezen ügyletek az egyes országokban alkalmazandó eltérő szabályozások miatt léteznek: hibrid ügyletek leggyakrabban hitel formájában fordulnak elő oly módon, hogy az egyik országban kölcsönként kezelve a fizetendő kamatot költségként levonják, míg a másik államban ezt tőke hozzájárulásként aposztrofálják. Így valójában a kamatjövedelem miatt esedékes adót nem fizetik meg. Az ilyen ügyeletek következménye a kettős nem adóztatás, melynek káros hatása ellen küzd a BEPS.
A 3. pont az ellenőrzött külföldi társaságok szabályainak szigorítására fókuszál, míg a 4.pont a pénzügyi ügyletekre koncentrál, középpontba állítva a kamat költség levonhatóságát, az előbb említett hibrid ügyletek negatív hatását megszüntetendő.
Az 5. pont a vállalkozások működésének átláthatóságát és üzleti tevékenységük valós gazdasági tartalmát elemzi.
A következő blokk, a 6-10. pontok a helyi és a nemzetközi szabályok összhangjának javítására helyezi a hangsúlyt. Így a 6.akcióterv a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hiányosságaiból fakadó kettős nem adóztatást szeretné meggátolni.
A 7. pont a telephely státusz meghatározására javasol módosításokat, hiszen rengeteg vállalkozás például ügynökként van jelen egy adott országban.
A 8-10. akcióterv azt vizsgálja, hogy a kapcsolt ügyleteknek valóban keletkezik-e értékteremtő hatása és helyesen alkalmazzák-e a vállalkozások a transzferárakat. Ezen pontokban említésre kerülnek az immateriális javak és a magas kockázatú ügyletek transzferár szempontú kezelése, valamint a kockázatok allokációja. Magas kockázatú tranzakciók alatt azon ügyleteket definiálja az akcióterv, melyek független felek között ritkán valósulnak meg. Ilyen esetekben a szokásos piaci ár elvét követve – miszerint kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikat úgy kell, bonyolítsák, mint ahogy azt független felek tennék hasonló körülmény között – komplikált vizsgálni az ügyletet.
A 11-14. pont az adatok elérhetőségét és ellenőrizhetőségét vizsgálja a helytelen profitallokáció megszüntetése érdekében. Ezen pontok a kormányok közötti hatékonyabb információáramlás elősegítését célozzák.
A 11. akcióterv olyan módszerek felállítását javasolja, melyekkel könnyen összegyűjthetőek és ellenőrizhetőek a multinacionális vállalkozások működésével kapcsolatos adatok globális szinten.
A 12. pont javaslatot tesz olyan szabályok bevezetésére, amelyek kötelezik az adózókat, hogy zárják le az agresszív adótervezés miatt létrehozott struktúráikat.
A 13. akciópont a kapcsolt ügyletekben alkalmazott transzferárak szokásos piaci mértékét bemutató transzferár dokumentációval kapcsolatos szabályok vizsgálatával foglalkozik. Lényegesnek tartja, hogy azoknak átláthatónak kell lenniük a kormányok és az adóhatóságok számára. Az OECD ezzel kapcsolatosan is kiadott egy külön tanulmányt, melyben ismerteti, hogy hogyan kellene dokumentálni a kapcsolt ügyletekben alkalmazott ellenértéket.
A 14. terv anemzetközi eljárások, mint például a kölcsönös egyeztető eljárás még eredményesebbé tételéről szól.
Végül a 15. pont a fentieknek a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekbe történő beépítéséről, illetve azok megfelelő módosításáról szól, ami azt jelenti, hogy ezekből a tervekből egyszer majd kötelezően betartandó jogszabály keletkezhet.
Összességében elmondható, hogy az OECD célja az akciótervvel az átláthatóság biztosítása a vállalkozások működésével kapcsolatosan, valamint az információgyűjtés és megosztás globális szinten. Mindezeken túl az üzleti működésvalós gazdasági tartalmára illetve az értékteremtő hatásra fókuszál.
Jelenleg az akcióterv 11. pontjához vár az OECD nyilvános kommenteket.
(A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország menedzsere és Siegler Zsófia partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.)
