Lejárt a határidő, bírságolhat a NAV

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május végével a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak is lejártak az adóbevallási és befizetési határidők – a munkáltatói adóbevallások még június 11-ig benyújthatók. Aki nem tett, vagy késve tesz adóbevallást, késve fizeti be adóját vagy hibásan teljesíti kötelezettségét, pótlékra és bírságra számíthat az adóhatóságtól.

Bevallási késedelem – mulasztási bírság

Mulasztási bírságra a bevallással kapcsolatban akkor lehet számítani, ha a bevallási kötelezettséget a határidő lejárta után, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítjük, és a késedelmet nem mentjük ki (a kimentési lehetőségekről, igazolási kérelemről bővebben itt). Mulasztási bírsággal jár az is, ha egyáltalán nem adunk be adóbevallást. Ilyenkor azonban az adóhatóság a bírság kiszabásával egyidejűleg határidőt szab és felszólít a bevallás benyújtására. Ha ezt a határidőt elmulasztjuk, akkor a már kiszabott bírság kétszeresét kell megfizetni, ha azonban teljesítjük a kötelezettséget, az adóhatóság korlátlanul mérsékelheti az eredetileg kiszabott bírságot.

A hibásan benyújtott bevallás is mulasztási bírságot von maga után. Ha viszont a késedelmesen benyújtott bevallás egyúttal hibás is, csak a késedelemért szankcionál a hatóság.
A bírság mértékét egységesen határozza meg az adózás rendjéről szóló törvény, magánszemélyek maximum 200 ezer, gazdálkodó és más szervezetek maximum 500 ezer forint bírságra számíthatnak.
Hibásan benyújtott bevallásért a magánszemély 20 000 forintig, cégek, egyéb szervezetek és vállalkozók 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.
A kiszabásnál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A mulasztási bírság méltányosságból mérsékelhető, ehhez azonban külön méltányossági kérelmet kell benyújtani.

Fizetési késedelem: késedelmi pótlék

A fizetési késedelmet már keményebben szankcionálják, hiszen a késedelmi pótlék nem határozott összegű, az a késedelem minden egyes napjával emelkedik.

Aki késedelmesen fizeti meg az adót, az esedékesség napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A megállapított késedelmi pótlék után újabb késedelmi pótlékot már nem lehet felszámítani. A késedelmi pótlék alapja az az adó vagy költségvetési támogatás, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg, illetve amelyet az esedékesség napját megelőzően vettek igénybe. A pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön veszik figyelembe, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván. Az így megállapított alapot csökkentik az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

A pótlék megállapítása során az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, és ennek alapján állapítja meg a késedelmi pótlékot.

Mind a késedelmes bevallásnál, mind pedig a késedelmes fizetésnél lehet élni igazolási kérelemmel, ha az adó bevallása vagy befizetése elháríthatatlan akadályba ütközik (például hosszadalmas kórházi kezelés). Hat hónapon túl azonban nem lehet igazolni a mulasztást.

Hibás, tévesen számolt bevallás: önellenőrzési pótlék

Utólag is kiderülhet, hogy valamelyik adóbevallást hibás adatokkal nyújtottuk be. Önellenőrzéssel mindaddig élhetünk, amíg meg nem kapjuk a hivatalos értesítést arról, hogy az adóhatóság ellenőrzést fog tartani. Érdemes inkább nekünk korrigálni, mert így mentesülhetünk a súlyosabb jogkövetkezmények alól. Önellenőrzési pótlékot azonban ilyenkor is fizetni kell. A pótlék a helyesbített összeggel egyidejűleg esedékes.
Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50%-a, aki viszont ugyanazt a bevallást ismételten önellenőrzi, már a késedelmi pótlék 75%-át köteles befizetni önellenőrzési pótlékként.

A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig kell felszámítani.

Amennyiben az önellenőrzés nem keletkeztet pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert az adózó az eredeti esedékességkor, későbbi bevallásában vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette adóját, akkor a fentiek szerint kiszámított önellenőrzési pótlékból nem kell bevallani és megfizetni az 5000 forintot, magánszemélynek pedig az 1000 forintot meghaladó összeget.

Adó lapok kapcsolódó cikkei: A mulasztási bírság aktuális szabályai 2012-ben – Adó szaklap 2012/6. szám Méltányossági kérelem – Adó szaklap 2012/7. szám Az adóhatósági ellenőrzés szabályai – Adó szaklap 2012/6. szám A kiutalási ellenőrzések gyakorlata – Adó Kódex 2012/5. szám Az Adó lapcsalád egyes példányai a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolhatók

A személyi jövedelemadó bevallás önellenőrzésekor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha a munkáltató vagy a kifizető hibás igazolást ad, de a hibát csak a bevallás benyújtása után fedezi fel az adózó, illetve a munkáltató vagy a kifizető olyan későn állítja ki az adózó jövedelemigazolását, hogy az a határidőben benyújtott adóbevallásban nem tudja feltüntetni a pontos adatokat. Tehát a munkáltató vagy a kifizető mulasztása nem jogosítja fel a magánszemélyt arra, hogy a késedelmes igazolás miatt ő maga is bevallási késedelembe essen, viszont az önellenőrzést pótlékmentesen végezheti el.

Fontos, hogy az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó bevallásával mentesülünk az adóbírság, mulasztási bírság alól. A helyesbített meg nem fizetett adó és az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig mentesülünk az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Adóhiány: adóbírság

Akinél adóhiányt állapítanak meg, annak adóbírságot kell fizetnie. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózásnál viszont csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizette meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vette. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Ha azonban az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával vagy megsemmisítésével függ össze, a bírság az adóhiány 200%-a.

Nem állapíthat meg az adóhatóság adóbírságot az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett.

Összeadódhatnak a szankciók

A fentiek alapján a szankciók könnyen össze is adódhatnak, például egy olyan bevallásnál, amit késve adunk be és késve is fizetjük be az adót, sőt kevesebbet is fizetünk, mint kellene. Ilyenkor számíthatunk mulasztási bírságra, késedelmi pótlékra és adóbírságra is. Könnyen kizárhatja magát az eva körből is az a vállalkozó vagy vállalkozás, akinek adótartozása van, a pótléktartozás ugyanis adótartozásnak minősül.

Az adóhatóság bírságolási gyakorlatáról részletesen tájékozódhatunk a NAV honlapján nemrégiben megjelent bírságolási útmutatóból.

---