Letöltött alkalmazás: ki számláz áfásan?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van a láncban. A szolgáltató mindig áfás számlát kell, hogy kiállítson a végső felhasználónak – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.

A többszereplős e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások esetében az EU végrehajtási rendeletének egyetlen cikke határozza meg, hogy jövőre melyik szereplőnek kell áfás számlát kiállítania – ehhez 22 oldalas magyarázatot fűzött a múlt héten kiadott EU-s jegyzet. Jelen bejegyzésemben összefoglalom mindazt, amit mindenképpen érdemes tudni a jövőre hatályba lépő szabályról.

Az e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások jellemzően többszereplős nemzetközi ügyletek, amikben különböző államok tartalom-előállítói (alkalmazás- és játékfejlesztők, zeneszerzők, stb.), tartalom-aggregátorok (pl. csengőhang-készítők) online piactereket üzemeltető vállalkozásai, mobil-, fizetési szolgáltatói vesznek részt, és ahol a rohamos ütemű technikai fejlődés folyamatosan alakítja a jellemzően magánszemély végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatások tartalmát. Emiatt is kiemelt jelentőségű az a szabály (és annak egységesen elfogadott értelmezése), ami meghatározza, hogy melyik szolgáltató teljesít a végső felhasználó magánszemély részére, a teljesítési hely-szabályok jövő évi változása ugyanis csak az ilyen szolgáltatásokat (B2C) érinti majd, azokat viszont alapvetően megváltoztatja.

A 2015-től érvényes főszabály abból indul ki, hogy bár a szolgáltatói láncban lehetnek szolgáltatók és közvetítők is, az áfafizetésre kötelezett szempontjából a többszereplős e-szolgáltatásokban és interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokban részt vevő minden vállalkozást úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében, de a szolgáltatás nyújtójának megbízásából jár el. A főszabály szerinti vélelmet megdöntheti a vállalkozás, ha szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg és ez, tehát a szolgáltatás megnevezése és a szolgáltató azonosítása a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik.

A szolgáltatói lánc azon tagjai, akik

• jóváhagyják a díj felszámítását a végső vevő részére, vagy
• jóváhagyják a szolgáltatás nyújtását, vagy
• megállapítják az általános szolgáltatási feltételeket,

nem dönthetik meg a vélelmet, az ilyen résztvevőket minden esetben szolgáltatónak (és nem közvetítőnek) kell tekinteni.

Ha tehát a résztvevők közül senki sem dönti meg a vélelmet, minden résztvevő szolgáltatónak minősül. Ez a szabály biztosítja, hogy egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van.

A fenti szabály elsősorban azért szorul további magyarázatra, mert tele van olyan fogalmakkal, amik nem, vagy nem egyszerűen közérthetőek. Az e-szolgáltatások indikatív felsorolását itt, az ehhez kötődő folyamatábrát itt találja.

1. A szolgáltató(k) és közvetítő(k) azonosítására vonatkozó főszabályt csak olyan szolgáltatásokra kell alkalmazni, amik a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint szorosan kapcsolódnak az e-szolgáltatáshoz vagy interneten nyújtott telefonos szolgáltatáshoz.

A kapcsolatot a szerződéses háttér és tényleges tevékenységek alapján kell minősíteni. A díj felszámításának és/vagy a szolgáltatásnyújtás jóváhagyása és/vagy az általános szolgáltatási feltételek megállapítása (akár önmagában is) szoros kapcsolatot jelent – az alábbiakban összefoglaltunk néhány olyan körülményt és szolgáltatást, amik szoros kapcsolatban vannak az e-szolgáltatásokkal és az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokkal:

• a szolgáltatásnyújtás platformjának rendelkezésre bocsátása (a platform birtokosa vagy kezelője);
• a szolgáltatás nyújtója (az azért felelős vállalkozás);
• a díjak beszedése, kivéve, ha a vállalkozás kizárólag a fizetések feldolgozását végzi;
• árképzés feletti befolyás, döntési jogkör;
• jogszabály alapján a végfelhasználó részére számla vagy nyugta kiállítására kötelezett vállalkozás;
• közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói kérdésekkel, reklamációkkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, támogatási szolgáltatás;
• a virtuális piactéren (App Store vagy honlap) a szolgáltatói lánc egyik tagjának a többi tagénál meghatározóbb jelenlétével, feltüntetésével kapcsolatos döntést meghozó, illetve a döntést befolyásoló vállalkozás;
• a szolgáltatással kapcsolatban kötelezettségek vállaló vállalkozás;
• az a vállalkozás, akinek a tulajdonában van a szolgáltatással összefüggő vevői adatbázis; az a vállalkozás, amelyik jogosult stornózni egy értékesítést a szolgáltató engedélye vagy előzetes jóváhagyása nélkül, amennyiben a szolgáltatást nem teljesítették szerződésszerűen.

2. Néhány kiegészítő szolgáltatás, mint például a fizetésfeldolgozás vagy a kommunikációs hálózat rendelkezésre bocsátása az áfaszabályok értelmében nem kapcsolódnak szorosan az e-szolgáltatásokhoz, illetve az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokhoz. Az ilyen, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – szigorúan áfa-értelemben – nem részesei a szolgáltatóláncnak, tehát őket nem érintik a jövő évi változások. Természetesen, ha egy vállalkozás a kiegészítő szolgáltatások mellett a főszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújt (illetve ilyen tevékenységeket is végez), a főszabályban megfogalmazott vélelem beáll és a vállalkozást szolgáltatónak kell tekinteni.

 

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra.                     Ízelítő a tematikából: A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) Rendkívüli munkaidő díjazása Munkaszüneti nap és díjazás                     Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.                     Bővebb információk és jelentkezés itt.

 

3. A főszabály vélelme, miszerint a szolgáltatói lánc minden tagja szolgáltatónak minősül, az alábbi feltételek teljesülésekor megdönthető:
I.
a vállalkozás szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg:

• a szolgáltatói lánc tagjai által kiállított számlákon (és nyugtákon) szerepel a szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
• a végső vevőnek kiállított bizonylaton szerepel szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
• a vállalkozás nem hagyja jóvá a díj felszámítását a végső vevő részére (tehát pl. az App Store nem felelős a végső vevő és az alkalmazás tulajdonosa közötti fizetésért), és
• a vállalkozás nem hagyja jóvá a szolgáltatás nyújtását (tehát pl. az alkalmazás App Store-ból való letöltését nem az App Store hagyja jóvá), és
• a vállalkozás nem állapítja meg az általános szolgáltatási feltételeket (tehát pl. egy alkalmazás App Store-on történő értékesítésének feltételeit nem az App Store határozza meg).

ÉS

II. ez a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik: a fenti öt alpontban foglaltakat például az App Store és az alkalmazás tulajdonosa közötti szerződés is rögzíti. Ellenkező esetben a vélelem nem dönthető meg.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

4.: Amennyiben a három tevékenység közül akár csak az egyiket végzi a vállalkozás, nem döntheti meg a vélelmet, tehát az ilyen vállalkozást áfa-értelemben szolgáltatónak kell tekinteni, és ha magányszemélynek nyújt   e-szolgáltatást vagy telefonos szolgáltatást az interneten keresztül, akkor azokról áfás bizonylatot kell kiállítania. További magyarázatok a három tevékenységhez:

• Jóváhagyja a díj felszámítását a végső vevő részére
• Ez többet jelent, mint fogadni, átvenni az ellenértéket. Magában foglalja például azt is, ha a vállalkozás befolyásolja a vevő fizetésének feltételeit vagy időpontját. A szolgáltatási felület (pl. App Store, honlap) kezelője.
• Jóváhagyja a szolgáltatás nyújtását
• Ez többet jelent, mint szolgáltatni. Magában foglalja például azt is, ha a vállalkozás befolyásolja a szolgáltatás nyújtását, annak idejét, illetve előfeltételeit. A szolgáltatási felület (pl. App Store, honlap) kezelője.
• Megállapítja az általános szolgáltatási feltételeket
• Magában foglal minden általános szerződéses feltételt, amit a szolgáltatási lánc tagja határoz meg és amit a végső vevőnek el kell fogadnia a szolgáltatás igénybevétele előtt, például a felület vagy a honlap használatára vonatkozó feltételek (pl. regisztrálás, licencszerződés, stb.), amiket egy alkalmazás letöltése előtt a végső felhasználónak el kell fogadnia.

A többszereplős e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások nyújtójának meghatározására vonatkozó, összetett fogalmakkal operáló, de önmagában egyszerűnek mondható szabály pontos megértése azért kiemelten fontos, mert a jövőre életbe lépő új szabályok értelmében az ilyen szolgáltató, ha nem adóalanynak szolgáltat, áfás számlát kell, hogy kiállítson. A címben feltett kérdésre a válasz tehát a klasszikusnak számító „attól függ” fordulattal kezdődik és az App Store-ral kötött szerződés tartalmától, illetve a fent bemutatott többi szemponttól függően fejeződik be.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. Számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---