Luxleaks: nem mentik föl a kiszivárogtatókat

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Enyhébb büntetést kapnak, de nem mentik föl az ipari méretben űzőtt adóelkerülést leleplezőket.

Enyhítette a luxembourgi fellebbviteli bíróság szerdán az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatókra kiszabott büntetést.

 

A három vádlott közül kettőt bűnösnek találtak, amiért több ezer dokumentumot szivárogtattak ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

Antoine Deltourt, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársát hat hónap felfüggesztett börtönre és 1500 euró megfizetésére ítélte a bíróság, volt kollégájára, Raphael Halet-ra pedig 1000 euró pénzbüntetést szabtak ki. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót azonban ismét minden vád alól felmentették.

 

Elsőfokú ítéletében a bíróság 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbírságot szabott ki az elsőrendű vádlottakra.

"Az egyetlen kielégítő ítélet a felmentés lett volna" - mondta Deltour a tárgyalást követően.

A bíróság épülete előtt számos civil szervezet tüntetett a tárgyalás alatt, olyan szabályozást sürgettek, amely hasonló esetekben a kiszivárogtatókat védi.

Nemrégiben Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos is támogatásáról biztosította az ügy vádlottjait. 
"Úgy vélem, sokaknak hasznára volt, hogy elmondták, amit tudtak" - mondta.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok - például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank - számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.

Sajtóhírek szerint nagyjából 200 ezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat, akik felmentésüket kérték. Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt teremt a vállalatok között.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • civilszervezet

    Hónap végéig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól. 

  • NAV

    Az uniós bírák egy újabb magyar ügy kapcsán kérdőjelezték meg a fordított adózással kapcsolatos eljárásaink jogosságát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a magyar adóhivatal akkor is megtagadja a levonási jogot, illetve bírságot szab ki áfahiány címén, ha a költségvetést nem érte kár, mivel az áfa a másik fél által megfizetésre került. A döntés utat nyit a cégek adóvisszatérítési igényei előtt, amennyiben a másik érintett fizetésképtelen, közvetlenül az adóhatósághoz fordulhatnak áfavisszatérítésük kapcsán.

  • nyíl

    Alacsony volt a bázis. A tavalyi hasonló időszakban 14,9 százalékos volt a visszaesés a KSH adatai szerint. 

  • diákmunka

    A diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján a nyári diákmunka vállalásáról közzétett tájékoztatásában.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.