Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magáncsőd intézményének lényege az, hogy azokat a törleszteni nem tudó adósokat, akik megfelelő vagyonnal rendelkeznek, valamint ezek hitelezőit olyan helyzetbe hozza, hogy a fennálló hitel bizonyos része kifizetésre kerüljön. A magáncsőd intézményének első lépcsőfokáról (azaz a bíróságon kívüli adósságrendezésről) olvashatott előző cikkünkben, most pedig a bírósági adósságrendezésről lesz bővebben szó.
A bírósági adósságrendezési eljárás szintén az adós és a hitelezők közötti egyezségkötésre irányul, de már a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével.
A bírósági adósságrendezés kezdeményezése
Bírósági adósságrendezési eljárást két esetben lehet indítani.
Ezekben az esetekben a Családi Csődvédelmi Szolgálaton keresztül lehet eljuttatni a kérelmet a bírósághoz. A bírósági eljárás polgári nemperes eljárás, és az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság (a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság) az illetékes, tehát ezeknél a bíróságoknál lehet a kérelmet előterjeszteni.
Fontos szempont, hogy az eljárásban résztvevőket egymással és a bírósággal együttműködési kötelezettség terheli.
Az eljárásban résztvevők lehetnek:
Az adósságrendezés elrendelése és joghatásai
Amennyiben a kérelem megfelel a követelményeknek, akkor a bíróság elrendeli a bírósági adósságrendezést, ez ellen pedig csak a hitelezőnek van fellebbezési joga.
A végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően az adóssal szembeni pénzköveteléseket már kizárólag a bírósági adósságrendezés keretében lehet érvényesíteni. A hitelező lejárt követelése tekintetében pedig az elévülés ezen a napon megszakad. Amennyiben végrehajtás is volt folyamatban, akkor hivatalból ez is felfüggesztésre kerül, azonban nem érinti az ezt megelőzően már foganatosított lefoglalásokat.
Navigátor Adózás modul |
|---|
|
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. |
Az adósságrendezési egyezség
A bírósági végzés jogerőre emelkedését követően a családi vagyonfelügyelő kötelezettségei közé tartozik, hogy előkészítse a hitelező és az adós közötti egyezséget, amely ha a jogszabályoknak megfelel, akkor a bíróság jóváhagyja azt. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen már nem csak a hitelező, hanem az egyéb kötelezett is nyújthat be fellebbezést. Hitelezőként fontos tudni azt is, hogy ez a bírósági jóváhagyás nem csak a főhitelezőre, hanem valamennyi –a bírósági adósságrendezési eljárásban résztvevő – hitelezőre vonatkozik.
Lehetőség van az egyezség módosítására is. Ezt az adós legfeljebb kétszer kezdeményezheti, azonban csak kivételes esetben, ha például személyi körülményeiben, jövedelmi helyzetében előre nem látható okból rendkívüli esemény következik be, vagy esetleg olyan változás áll be, amely már nem teszi lehetővé számára a teljesítést, azonban ezt minden esetben igazolni kell.
Az egyezségben foglaltak végrehajtása
Az egyezségben foglaltakat, azaz a megállapított törlesztések megfizetését ezt követően az adósoknak teljesíteni kell. Ennek érdekében az adós gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő folyamatosan ellenőrzi. Annak érdekében, hogy az eljárás sikeres legyen, szoros családi gazdálkodást kell megvalósítani és emiatt az adósnak azt is vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtása alatt bármilyen előre nem tervezett bevételhez, vagy vagyonhoz jut, azt haladéktalanul bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek és az adósságtörlesztésre fordítja.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Az ellenőrzés körébe beletartozik a bankszámlák feletti rendelkezés korlátozása is, ami azt jelenti, hogy az adósnak és adóstársnak nyitnia kell egy közös bankszámlát, amelyen az adósságtörlesztésre szolgáló pénzösszeget tartják, és feltétel az is, hogy minden jövedelemnek erre a bankszámlára kell érkeznie. A számlán lévő, törlesztésre szolgáló összeg felett pedig a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Ezen felül egy másik közös bankszámlával is rendelkeznie kell az adós/adóstársnak, amelyen a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásokhoz szükséges pénz tartják. Ezek az összegek bár az ő rendelkezésük alatt állnak, mégis hozzáférést kell biztosítaniuk a családi vagyonfelügyelőnek is, ellenőrzési kötelezettsége végett. Így kötelező a számla forgalmáról kéthavonta bankszámla kivonatokat és számlaértesítőket küldeni a részére. A vagyonfelügyelő az adós és adóstárs vagyonát és kiadásait tehát teljes mértékben kézben tartja, így a kötelezettek csak a mindennapi megélhetésre, a közüzemi díjakra és egyéb közterhekre költhetnek, amelyeknek összege maximalizálva van. Ezen kívül rendkívüli kifizetéseket kizárólag a családi vagyonfelügyelő engedélyével tehetnek meg.
Ha az adósok az egyezségben vállalt kötelezettségeiket teljesítették, tehát időre megfizették a törlesztőrészleteket, vagy előtörlesztéssel lezárták a kötelezettségüket (ebben az esetben ennek nincs külön díja), akkor erről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, amit megküld a bíróságnak, a hitelezőknek, az adósoknak és a további érdekelteknek. Ezt követően a bíróság végzéssel befejezetté nyilvánítja a bírósági adósságrendezési eljárást és mentesíti az adóst és adóstársat minden további hitelezői követelés alól.
