Magyarország inkább adóparadicsom maradna?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Tornyosuló kihívásokkal és ambiciózus javaslatokkal indulnak nyári szünetre az európai intézmények. Miközben mindenki próbálja levonni a Luxleaks-botrány konzekvenciáit, az Európai Bizottság már nemcsak (ismét) pedzegeti a közös konszolidált társasági adóalap ügyét, hanem menetrendet is felvázolt a bevezetésére. Csakhogy a harmonizáció nem lesz egyszerű, mert az számos tagállamnak nem érdeke. Éppen Magyarország lehet az egyik ellenálló.

Mint arról az ado.hu többször is beszámolt (például itt és itt), az Európai Unió nagy multinacionális vállalatai számos legális lehetőséggel élhetnek adóterheik csökkentésére. Ezekkel a lehetőségekkel egyes tagállamok jól járnak, mások pedig adóbevételeket veszítenek, mivel a területükön megtermelt nyereség után más tagállamban fizetnek adót. Az Európai Bizottság most azt mondja, a jelenlegi szabályozás megérett a ráncfelvarrásra, hiszen nem vesz tudomást a 21. századi gazdasági tevékenységek komplexitásáról, és a kis- és középvállalkozásokkal szemben is igazságtalan, hiszen ők – a nagyokkal ellentétben – nem tudnak adócsökkentő manőverekkel élni.

Ezért – a márciusi átláthatósági javaslatcsomag folytatásaként – a Bizottság június 18-án újabb akciótervet mutatott be. A javaslat a vállalati adózási információk országonkénti közlését éppúgy érinti, mint a közös társasági adóalap újra felmelegített ügyét, és négy stratégiai célt vázolt fel: ismét összekötni a gazdasági tevékenység és az adózás helyét, pontos tagállami adatokat szerezni a ténylegesen végzett tevékenységekről, versenyképes és növekedésbarát adórendszert alkotni, illetve megvédeni az egységes piacot, ezáltal elősegíteni, hogy az EU egységes álláspontot képviselhessen kifelé adózási ügyekben.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség

Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató - most egy hónapig ingyenesen!

Regisztráljon és próbálja ki >>

Nem tudjuk ki, mennyit és hol

Az első és legfontosabb lépés az átláthatóság felé az országonkénti adatközlés lenne (Country by country reporting – CBCR). Ma ugyanis nem látjuk át teljesen a multinacionális vállalatok adózási gyakorlatát, két okból. Először is a feltételes adómegállapítások rendszere önmagában zavaros, a tagállamok eddig nagy mérlegelési jogkörrel értesíthették egymást ezekről – vagy nem. A márciusi javaslat az információmegosztást bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszi. A Bizottság következő lépésként most annak mérlegelését javasolja, hogy az érintett adatokat érdemes lenne-e a nagy nyilvánosság számára is elérhetővé tenni (erről a brüsszeli testület konzultációt is kezdeményez, hiszen a probléma számos járulékos kérdést vet fel). Másodszor, nem ismerjük a multinacionális vállalatok valós gazdasági teljesítményét, mert az adatok tagállamokra bontott közzététele – bizonyos szektorok kivételével – eddig nem volt kötelező.

Magyarra lefordítva: valójában senki nem tudja, maximum részinformációk alapján találgathatja, hogy az x tagállamban adózott nyereség melyik y tagállamban keletkezett. Az országonkénti adatközlés lehetővé tenné, hogy a tagállamok megértsék, ki, hol, mennyi adóbevételtől esik el, illetve ki, hol, mennyi adóbevételt nyer a jelenlegi rendszeren, illetve a transzferárazási gyakorlatokról is világosabb képet kaphatnánk. Úgy tűnik, hogy a változtatásra az Európai Parlament részéről megvan a politikai támogatás, legalábbis egy friss, nem kötelező erejű parlamenti határozat maga is támogatja az országonkénti adatközlést nemcsak az európai tagállamok, hanem a fejlődő országok érdekében is. Mondanunk sem kell, a nagy cégeknek nem feltétlenül érdeke az országonkénti adatközlés, bár az adatok belső használatra nyilvánvalóan rendelkezésükre állnak. Egyes hírek szerint jelenlegi legnagyobb aggodalmuk, hogy kötelezik őket a nyilvánosságra hozatalra (a félelem apropója az OECD ún. BEPS-projektje, mely szintén közlési kötelezettségben végződhet, és az Európai Bizottság is jelezte, javaslatai az OECD-projekt figyelembe vételével készülnek).

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legkedvezőbb a vidéken?

Az Európai Bizottság akcióterve nyomán 2011 után ismét napirendre kerül a közös konszolidált társasági adóalap (Common consolidated corporate tax base - CCCTB) ügye. Jelenleg a társasági adóhoz kötődő szabályozási különbségek lehetővé teszik, hogy egyes szereplők a számukra leginkább kedvező tagállamban adózzanak a nyereségük után – méghozzá nemegyszer a „kedvező tagállam” hathatós segítségével és egyetértésével. A Bizottság ennek szeretne véget vetni a 2016 elejére ígért új javaslatával. A menetrend először a kötelező (és a 2011-es verzióval ellentétben nem önkéntesen választható) közös adóalap kialakítását javasolja, és későbbre tolná a konszolidálás bevezetését, valamint az ahhoz kötődő számítási formula kialakítását, mivel a tagállamok között a legnagyobb vitákat és számolgatásokat érthetően ez utóbbi okozza. A konszenzusos döntéshozatal miatt indokolt a Bizottság óvatossága – ráadásul a kötelező jelleg miatt már a vállalati szektor sem olyan lelkes a közös konszolidált társasági adóalap ügyében, mint korábban.

A Bizottság érvelése szerint a CCCTB hosszú távon megoldaná a transzferárazás problémáját, hiszen EU-n belül nem lenne szükség a tagállamok közötti profit-utaztatásra és az egységes rendszer csökkentené az adminisztrációs terheket (jelenleg ugyanis 28 különböző adóalappal és kulccsal dolgozik az EU). Konszolidálás esetén az egyik tagállamban keletkezett veszteség leírható lenne egy másik tagállami profitból. A vita már csak azért is nagyon érdekesnek ígérkezik, mert a CCCTB az esetleges számviteli eltéréseket és a harmadik országok felé transzferárazás, profit-átirányítás problémáját nem feltétlenül oldja meg. Ráadásul az új rendszernek az olyan esetekre is választ kellene adnia, amikor a tagállami kormányok, illetve a cégek elkezdenek játszani-manipulálni a várhatóan az eladásokat, a munkaerőt és az eszközértéket is figyelembe vevő formula adta lehetőségekkel. A veszteségleírásra egyébként lesz egy előzetes, átmeneti javaslat is, még a konszolidáció 2017 utánra tervezett tárgyalása előtt.

Áfa kalauz

És a magyarok hova álljanak?

Magyarország egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek úgy gondolják, nem érdekeltek a közös társasági adóalap bevezetésében, bevételcsökkenéstől és egy fontos versenyképességi-kormányzati eszköz elvesztésétől félve – legalábbis a 2011-es vita beszámolói erre engednek következtetni. Egy-két cég példáján keresztül születtek modellek és mikromodellek, ellentmondásos és magyar szempontból nem éppen biztató eredményekkel. Ráadásul az elemzésekből az is kiderül, az adminisztrációs teher az egyéb szabályozásbeli különbségek miatt nem feltétlenül csökken majd, viszont az adótervezési lehetőségek a formula alkalmazása mellett, sőt miatt is megmaradnak.

A tagállamok szempontjából tehát alapvető kérdés, hogy kire, miként vonatkoznak majd a szabályok, és rendelkezésre állnak-e majd az adatok, hogy mindenki pontosan ki tudja számítani,  rá milyen hatással lenne az elosztási formula. Ez azért nagyon fontos, mert a kiválasztott elosztási formula függvényében a bázis átcsoportosítódhat egyik tagállamból a másikba, magyarul biztosan lesznek a számításnak nyertesei és vesztesei, ami a Tanácsban meglehetősen valószínűtlenné teszi a konszenzust. Az országonkénti adatközlés bevezetése talán a számolgatásban is segíthet a tagállamoknak. Viszont a kérdés bonyolultsága miatt az már most borítékolható, hogy a közös konszolidált társasági adóalap bevezetésére nem holnap kerül sor az Európai Unióban.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • zászló

    Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.

  • NAV

    Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a NAV-nak - közölte az adóhivatal.

     

  • Fotó: shutterstock

    Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.