A közvetett adózás rendszere a Dél-afrikai Köztársaságban (1. rész)
A Dél-afrikai Köztársaság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Másként fizetünk illetéket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Januártól számos új illetékszabály lépett hatályba, mely jelentős változásokat hozott a lakásszerzésekhez kapcsolódó illetékkötelezettség teljesítésében. Az Adó szaklap 2013/4-5. számából példákkal illusztrálva ismerheti meg az új szabályokat.
1. A lakásnak minősülő ingatlanok
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv) 102. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az illetéktörvény alkalmazásában ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Az Itv. 102. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti definíció értelmében a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel tekinthető lakástulajdonnak. Lakásnak minősül továbbá az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – szintén lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül ugyanakkor lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.
Az Itv. a vagyonszerzési illetékek három csoportját különbözteti meg: az öröklési illetéket, az ajándékozási illetéket, valamint a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Az Itv. 8. §-a, 11. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 18. § (1) bekezdése értelmében lakás (mint ingatlan) öröklése, ajándékozása, illetve visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése esetén a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vagyonszerző félnek [27. § (1) bekezdés].
2. Lakásszerzéshez kapcsolódó eljárási szabályok
2.1. A vagyonszerzés bejelentése
Lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozással, illetve visszteher mellett történő megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A vagyonszerző a bejelentéssel egyidejűleg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, illetékmentességre vonatkozó adatokról is. Az állami adóhatóság erre a célra a 13B400-as elnevezésű adatlapot rendszeresítette.
A vagyonszerző bejelentésének a lakás megszerzésének tényén kívül a megszerzett lakás forgalmi értékét is tartalmaznia kell. Az Itv. 69. §-a értelmében ugyanis – főszabály szerint – az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles megjelölni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értékről nyilatkozni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a lakás forgalmi értéke az a pénzben kifejezett érték, amely a lakás eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a lakást terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.
A bejelentési kötelezettség az illetékmentes lakásszerzésre is vonatkozik, vagyis függetlenül attól, hogy az adott jogügylet mentes a vagyonszerzési illeték alól (tehát az adott lakásszerzéshez nem kapcsolódik illetékfizetési kötelezettséget), a lakás megszerzését – az Itv. 91. § (5) bekezdése alapján – be kell jelenteni illetékkiszabás céljából. (Itt megjegyzendő, hogy az illetékmentesség okán az állami adóhatóság által kiszabott illeték összege „0 forint” lesz.)
2.2. Ingatlan-nyilvántartási, illetve adóhatósági eljárás az illetékügy vonatkozásában
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. § (4) bekezdése értelmében a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a vagyonszerző a kérelmét, az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentését az Inytv. által meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz. A földhivatal ezen kötelezettsége független a lakásszerzés illetékmentességétől.
A fentieket követően az adóhatóság a fizetendő illetékről – ideértve adott esetben a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást ad ki (kiszabás). A fizetési meghagyás kiadására (határozat meghozatalára) nyitva álló határidő 60 nap az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 125. § (3) bekezdése alapján. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A fizetendő illeték a fizetési meghagyás (mint határozat) jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé, vagyis a kiszabott illetéket a fizetési meghagyása közlését követő 30. napig lehet késedelmi pótlék nélkül megfizetnie a vagyonszerzőnek.
2.3. Speciális eljárási szabályok lakás öröklése esetén
Amennyiben lakás tulajdonjogát vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot haláleset folytán, örökléssel szerzi meg valaki, a lakás megszerzésének bejelentési szabályai eltérnek a fentiektől.
Ha ugyanis a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a bíróság pedig az öröklési jogcímen tulajdonszerzést megállapító határozatát – azok jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az állami adóhatóságnak illetékkiszabás végett. A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, továbbá a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
Adóklub 2013
3. Lakás öröklése
Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra, így a belföldön található lakástulajdon öröklésekor minden esetben (külföldön levő ingatlanhagyaték esetében azonban nem) kell alkalmazni az Itv. 2. § (1) bekezdése alapján. Az öröklési illetékkötelezettség keletkezésének napja – a polgári jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – az örökhagyó halálának a napja, a hagyaték ugyanis az ember halálával, vagyis minden külön intézkedés nélkül, ipso iure száll át az örökösre.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az öröklési illeték mértéke – az Itv. 12. § (2) bekezdése értelmében – a lakás tiszta értékének (az Itv. 13. §-ában rögzítetteknek megfelelően csökkentett forgalmi érték) 9 százaléka.
A fentiek mellett ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy az illetéktörvény több olyan illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz, mely alkalmazható/igénybe vehető lakástulajdon öröklésekor. Ilyen például az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontjában rögzített szabály, mely szerint az örökhagyó egyenes ági rokona (például gyermek – szülő, unoka – nagyszülő stb., ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint az örökhagyó túlélő házastársa által megszerzett lakástulajdon – értékhatártól függetlenül – öröklési illetékmentességet élvez. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az öröklési illetékmentességi szabályt a túlélő bejegyzett élettársak öröklésekor nem lehet alkalmazni.
Emellett kiemelendő még az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermekének, mostoha- és nevelőszülőjének az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított öröklési illetékmentessége is. Az általuk megszerzett örökrész tiszta értékéből – a hivatkozott jogszabályhely alapján – 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól. Ezen illetékmentesség alkalmazásakor elsősorban az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben azonban a mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső [Itv. 12. § (1) bekezdése szerinti] vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól (így a kedvező szabály például gépjárművek, pótkocsik öröklésekor nem alkalmazható).
| Példa
Ha az örökhagyó testvére örökli az örökhagyó 20 millió forint tiszta értékű lakásának tulajdonjogát, a testvérnek 20 millió × 0,09 = 1800 ezer forint öröklési illetéket kell fizetnie. |
4. Lakás ajándékozása
Az Itv. 11. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az ajándékozási illeték tárgya az ingatlan (így a lakás) ajándékozása is. Az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi lakásra kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik az Itv. 2. § (2) bekezdése szerint. Lakás ajándékozásakor az ajándékozási illetékkötelezettség az ajándékozási szerződés megkötése napján keletkezik. Ettől a naptól számítva 30 nap áll a vagyonszerző rendelkezésére ahhoz, hogy az ajándékozási illeték kiszabása céljából, az ajándékozási szerződés benyújtásával bejelentse a vagyonszerzését az ingatlanügyi hatóságnál (lásd még a Lakásszerzéshez kapcsolódó eljárási szabályoknál).
Lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke (hasonlóan az öröklési illeték mértékéhez) a lakás tiszta értékének 9 százaléka.
Az ajándékozási illetékmentesség eseteit az Itv. 17. § (1) bekezdése rögzíti, melyek közül kiemelendő a p) pont, mely szerint mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés p) pontjával, valamint – a korábban bemutatott – 16. § (1) bekezdés i) pontjával összefüggésben megjegyzendő, hogy – eltérően a lakásszerzés korábban ismertetett szabályaitól – ezen illetékmentességi szabályok alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel az Itv. 78. § (1) bekezdése értelmében. Ezekben az esetekben tehát az állami adóhatóságnak nincs határozathozatali (fizetési meghagyás kiadására vonatkozó) kötelezettsége.
Ettől függetlenül azonban a vagyonszerző (egyenes ági rokon, öröklés esetén a túlélő házastárs) bejelentési kötelezettsége, illetve az adóhatóság eljárási kötelezettsége fennáll, vagyis az adóhatóság minden esetben köteles vizsgálni, hogy valóban fennáll-e az örökhagyó/ajándékozó és a vagyonszerző közötti egyenes ági rokoni, illetve házastársi kapcsolat (mint a mentesség alkalmazásnak feltételei). Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.
A fenti mentesség mellett említést érdemel még az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített, a lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése vonatkozásában rögzített ajándékozási illetékmentesség is. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a vagyonkezelői jog vagyoni értékű jognak minősül az illetéktörvény alkalmazásában, a vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése pedig és az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztet.
Az Itv. 17. § (1) bekezdés d) pontja azonban mentesíti a lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzését az ajándékozási illeték alól, ezért e vagyoni értékű jog ingyenes megszerzésekor a megajándékozottnak az ajándékozási illetéket nem kell megfizetnie, a vagyonszerzés kapcsán „csak” bejelentési kötelezettsége keletkezik.
| Példák
1. Ha egy magánszemély ajándékba ad egy 16 millió forint tiszta értékű lakást egy másik személynek, a megajándékozottnak 16 millió × 0,09 = 1440ezer forint ajándékozási illetéket kell fizetnie. Amennyiben a fenti lakást a magánszemély az unokájának adja ajándékba, az unokának, mint egyenes ági rokonnak nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége. 2. Egy magánszemély a 16 millió forint tiszta értékű lakásán a testvérének – határozatlan időre szóló – haszonélvezeti jogot alapít. A haszonélvezeti jog az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében vagyoni értékű jognak minősül, a 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján pedig a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztet. Az Itv. 72. § (1) bekezdése szerint a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. Ugyanezen § (3) bekezdése szerint a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse. Ezek alapján a 16 millió forint tiszta értékű lakáson alapított haszonélvezeti jog értéke: (16 millió/ 20) × 5 = 4 millió. Az Itv. 12. § (2) bekezdése szerint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék, vagyis 4 millió × 0,09 = 360ezer forint ajándékozási illetéket kell fizetnie a testvérnek a lakáson ingyenesen alapított haszonélvezet megszerzése okán. |
5. Lakás visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső módon történő megszerzése
Az Itv. 18. § (1) bekezdése alapján lakásnak (mint ingatlannak) visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése a visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.
5.1. A „hatály alá eső lakásszerzés”
A „visszteher mellett” szövegrész alapján illetékköteles az a jogügylet, melyben a lakás megszerzéséért valamilyen ellenértéket ad a vagyonszerző (jellemzően adásvételi szerződés, csereszerződés keretében történő tulajdonszerzésekről van szó).
Tekintettel azonban arra, hogy a 18. § (1) bekezdése értelmében a lakás öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik, illetékkötelezettséget keletkeztet például a lakás elbirtoklása is [melynek időtartama a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 121. § (1) bekezdése értelmében ingatlan esetében tizenöt év].
A fentieken túl, egy megszűnt cég volt tulajdonosa által, a korábban a társaság tulajdonába álló lakás megszerzésekor (a megszűnt cég vagyonának felosztásakor) is visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a vagyonszerző volt tagnak/tulajdonosnak. Ebben az esetben a lakást mintegy annak ellentételezéseként kapja, hogy korábban a gazdasági társaságban (az általa befektetett pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás fejében) üzletrésszel/vagyoni betéttel rendelkezett, így a jogügylet visszterhes szerzésként értelmezendő.
Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy amennyiben valamely társaság tagja a cégbe – nem pénzbeli hozzájárulásként – lakást „apportál”, a társaságnak az Itv. 18. § (1) bekezdése értelmében úgyszintén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie, hiszen a tag a lakás átadása (mint visszteher) fejében különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez. Mindezek mellett visszteher melletti szerzésnek minősül továbbá a lakás tulajdonjogának a gazdasági társaság tagja által, osztalék címén történő megszerzése is [a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 132. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a kft. tagját megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás legyen].
Az Itv. 18. § (2) bekezdése a) pontja alapján visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség keletkezik lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog [Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont] megszerzésekor, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzéskor is. Ugyanezen bekezdés b) pontja pedig azt rögzíti, hogy a lakáson fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik. Az Itv. 18. § (3) bekezdése értelmében ugyanakkor nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a lakás tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely a lakását terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, illetőleg – özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be, továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése.
5.2. Az illeték mértéke
Az illetéktörvény 19. § (1) bekezdése határozza meg a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét, melyet – eltérő rendelkezés hiányában – lakástulajdon megszerzésekor is alkalmazni kell. [Itt megjegyzendő, hogy az Itv. 2012. december 31-éig hatályos szabálya (Itv. 21. §) eltérő rendelkezéseket állapított meg a lakástulajdon megszerzésének esetére. Tekintettel azonban arra, hogy e speciális rendelkezés 2013. január 1-jétől hatályát vesztette, lakásszerzéskor a fenti, általános illetékmértéket kell alkalmazni.] E paragrafus alapján tehát az illeték általános mértéke a megszerzett lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után – lakásonként – 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de lakásonként legfeljebb 200 millió forint. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni. Lakás résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4 százalékos illetéket, illetve a lakásonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.
Lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt lakás – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében.
Dr. Bárdos Zoltán az Adó szaklap 2013/4-5. számában megjelent cikkéből kiderül az is, hogy lakáscserénál, vagy a lakás egy éven belüli továbbadásánál miként kell illetéket számolni. Megtudhatja azt is, milyen visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek szerepelnek a jogszabályban. Az Adó szaklap 2013/4-5. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
