Szja-bevallás: ne feledje a külföldi bevételeket

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Speciális adószabályok vonatkoznak a külföldi munkával, osztalékból szerzett jövedelmekre - figyelmeztet a MAZARS.

 

A külföldről származó bevételeket is fel kell tüntetni a május 22-ig benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban - írja közleményében a MAZARS. Hogy ezek után külföldön vagy itthon kell-e megfizetni az adót, azt elsősorban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályozzák – hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég. Az osztalékból származó jövedelemre a forrásállam is kiszabhat maximum 15%-os adót; ingatlan bérbeadása, értékesítése után pedig mindig az adott országban kell adózni.

„Az első lépés a külföldről származó jövedelmek áttekintése azok jogviszonya alapján – foglalta össze Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. Ennek megfelelően beszélhetünk nem önálló tevékenységből származó jövedelemről, tőkejövedelemről (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), vállalkozásból vagy szabad foglalkozásból származó, valamint egyéb jövedelmekről. Főszabály szerint származzon bárhonnan is a jövedelem, amennyiben adókötelessé válik Magyarországon, az adót forintban kell megfizetni.”

Hazánk is számos országgal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. Amennyiben megállapítható, hogy mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülünk, úgy ezen egyezményekdöntik el az illetőség kérdését. Ennek meghatározásában az állandó lakóhely, szokásos tartózkodási hely és végső soron az állampolgárságunk a mérvadó. Amennyiben egy magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, úgy világjövedelme után Magyarországon adóköteles.

 A munkaviszonyból származó jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóköteles, kivéve akkor, ha a munkavégzés egy másik államban történik, mert ilyenkor a jövedelmet a munkavégzés helyén terheli adókötelezettség. Kivételt jelent, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:

1.       a magánszemély az adott évben (vagy az adott naptári évben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül) 183 napnál kevesebbet tartózkodik a munkavégzés államában;

2.       a kifizető (a jövedelmet juttató) a munkavégzés államában nem minősül belföldi illetőségűnek;

3.       a díjazás költségét nem terhelik át a kifizetőnek a munkavégzés államában található telephelyére.

Ha mindezek alapján itthon adózunk, akkor 15%-os SZJA-t kell megfizetnünk a NAV-nak. Külföldről származó jövedelmünk osztja az ugyanilyen jogcímen, belföldről származó jövedelmeink sorsát, azaz adóbevallásunkban az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között kell szerepeltetnünk. 

Szmicsek Sándor felhívta a figyelmet: „Eltérő rendelkezések vonatkoznak azonban az egyéb, munkavégzésből származó, de a nem önálló tevékenység körébe tartozó jövedelmek adóztatására, mint például a vállalatok vezető tisztségviselőinek díjazása, művészek és sportolók tiszteletdíja, diákok, tanárok, nyugdíjasok, gyakornokok és kutatók jövedelme.” 

Tőkejövedelmünk főszabály szerint illetőségünk államában adóköteles. Vannak azonban olyan tőkejövedelmek is, például az osztalékból származó jövedelem, melyek vonatkozásában a forrásállam is jogot formál az adóztatásra. A forrásállamnak ebben az esetben maximum 15%-os mértékben van joga levonni a forrásadót. Az erről kapott igazolás alapján itthon mentesítik vagy beszámítják az említett jövedelmet terhelő, külföldön megfizetett adót.

Az ilyen típusú jövedelmet az adóbevallás külföldről származó, belföldön adóköteles, külön adózó jövedelmekre vonatkozó részében kell feltüntetni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tőkejövedelmek többségét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.

Ingatlan bérbeadása és eladása után az adott államban kell adózni, ezeket a tételeket a külföldi adóbevallásban kell szerepeltetni.

Egyéb jogviszonyból származó jövedelmünk kizárólag az illetőség államában lesz adóköteles.

„Előfordulhat, hogy jövedelmünk olyan államból származik, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről – tette hozzá Szmicsek Sándor. Természetesen ilyenkor sem kell kétszer adózni. Ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után külföldön fizettünk adót, úgy a számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a magyarországi adóteher mértékéig.”

Hasonlóan kell eljárni a külön adózó jövedelmek esetében is, azzal a kivétellel, hogy a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál - zárul a MAZARS közleménye. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Az ABT Treuhand blogbejegyzésében számba vette (a teljesség igénye nélkül), hogy az adózók a 2016-os évről milyen úton-módon tehetnek vagy épp ellenkezőleg nem tehetnek eleget SZJA bevallási kötelezettségüknek.

  • NAV

    Az új internetes e-SZJA felületen keresztül – mely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról elérhető – a legegyszerűbb átnézni, elfogadni vagy akár kiegészíteni az szja-bevallási tervezetet - hívja fel a figyelmet a NAV. Sőt még az 1+1 százalékról dönteni is itt lehet a leggyorsabban hiba nélkül. A rendszer használatához csupán ügyfélkapus regisztráció szükséges, így akinek még nincs, mindig nem késő Ügyfélkaput nyitni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Árverés

    Az adóvégrehajtási eljárás során végzett értékesítési módokon kalauzolja végig az olvasót az Adó szaklap írása. A januártól hatályos adóvégrehajtási törvény az értékesítések területén nem változtatta meg alapvetően a korábbi eljárási rendelkezéseket, viszont az eddig némileg szabályozatlan romlandó vagyontárgyak értékesítése körében jelentősebb újdonságot vezetett be.

     

  • cégvezető

    A cégutódlás problémája tömegesen szakad a magyar családi vállalkozások nyakába, miután ezek többségét a rendszerváltás környékén alapították, vagyis a generációváltás igencsak esedékes. Hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A családon belüli öröklés kézenfekvőnek hangzik, de egy alkalmatlan utód nagyobb veszélyt jelenthet a cégre, mintha külső érdekeltség kezébe kerül a családi vagyon. A dilemmára azonban van megnyugtató jogi megoldás.

  • Fotó: shutterstock

    Pünkösdnek hála, az adózók nyernek néhány napot a 2017-ről szóló szja-bevallással, amelynek benyújtási határideje idén május 22. – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Fontos az is, hogy a tavalyi adóévre az adózók már nem kérhettek munkáltatói adómegállapítást, ám a NAV az eddigieknél szélesebb körben segíti az adófizetőket. Az eSZJA-rendszer bevezetésének egyértelmű vesztese a civil szféra: az 1%-os felajánlások összege már tavaly is 1 milliárd forinttal csökkent, a Mazars szakértői szerint idén várhatóan még kevesebben tesznek felajánlást.

  • Unió

    Érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen közzétett új szabályozási javaslatában - közölte a köztestület.

  • gyár, munkás, nő

    Egyre kevesebb a cég, ám egyre több a munkavállaló az ágazatban - derül ki a Világgazdaság cikkéből.