MAZARS: újabb lépések az adóelkerülés ellen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adóelkerülés Elleni Irányelv miatt a közeljövőben magyar jogszabályi változások is várható – hívta fel a figyelmet közleményében a MAZARS.
A kétéves, 15 pontból álló OECD Akcióterv (BEPS, Base Erosion and Profit Shifting) célja olyan eszközökkel ellátni az adóhatóságokat, amelyekkel az agresszív adótervezésből eredő veszteségek feltárhatóak, így azok képesek megszüntetni az alul- és a kettős adóztatást, írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a MAZARS.
Az akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakkal kapcsolatos gyakorlatra. A téma azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része olyan mesterségesen létrehozott csoporton belüli ügyleteken alapul, amelyek valós gazdasági tartalommal nem bírnak, csupán az adóminimalizálást, adóelkerülést szolgálják. (Például értékkel nem bíró védjegyekért jogdíjat fizet a cégcsoport egyik vállalata a másiknak, még az adózás előtt kivonva ezzel a jövedelmet, egyik országból átcsoportosítva a másikba.)
Az Európai Tanács a BEPS akcióterv során kialakult közös álláspontból kiindulva fogadta el 2016. július 12-én az Adóelkerülés Elleni Irányelvét. Az Irányelv legfontosabb célja a kizárólag adóelkerülést szolgáló káros struktúrák feltérképezése és ellehetetlenítése. Az uniós dokumentum 5 témakörben határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Az új szabályok közül legalább négyet kell a tagállamoknak 2018 végéig bevezetniük, így a közeljövőben számos magyar jogszabályi változás is várható, melyekre érdemes időben felkészülni. (A témakörök a következőek: kamat levonhatóságának korlátozása, tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák.)
Az Irányelv hangsúlyosan foglalkozik a nettó kamat levonhatóságának korlátozásával. A finanszírozással kapcsolatban elszámolható ráfordítások korlátozása az OECD akciótervében is szerepel, hiszen egyes vállalatcsoportok a saját tőkén keresztül való finanszírozás helyett csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül szignifikáns összegeket tudtak adózás előtt egyik országból a másikba mozgatni.
Az uniós Irányelv a korlátot főszabályként az EBITDA 30 százalékában állapítja meg, kiemelve azt is, hogy a meghatározott korláton belül a transzferárakhoz kapcsolódó szokásos piaci ár elvének is érvényesülnie kell, továbbá, hogy a szabály nem csak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik. Az Irányelv csupán a minimálisan elvárt követelményrendszert állítja fel: az egyes tagországok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.
Az Európai Parlament további lépéseket tervez a következő témakörökben:
● A transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek kidolgozása;
● Feketelistaelkészítése az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő, Unión kívüli országokról. Ezeket olyan szankciókkal sújtanák, mint a szabadkereskedelmi egyezmények felfüggesztése, illetve korlátoznák vagy megszüntetnék hozzáférésüket az uniós pénzügyi alapokhoz;
● Közös konszolidált társasági adóalap kidolgozása;
● Uniós szinten kidolgozott forrásadó, amely biztosítaná, hogy legalább egyszer megadóztassák a profitot, mielőtt elhagyja az EU-t;
● Magatartási kódex bankok, adótanácsadók, jogi és könyvelőcégek számára
● Globális nyilvántartás létrehozása arról, hogy természetes és jogi személyek milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek. A nyilvántartáshoz az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának.
