Még nem vonzó a horvát adórendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunk harmadik részében Horvátország adórendszerével foglalkozunk. A magas adókulcsok, a sokféle helyi adó és a cégalapítás bonyolultsága miatt a horvát adórendszer egyelőre kevésbé vonzza a befektetőket.


Makrogazdasági áttekintés

Horvátország lakossága Magyarország lakosságának kb. felét teszi ki, mindössze 4,15 millió fő. Az ország területe 56.000 négyzetkilométer. Horvátország fő vonzerejét a külföldiek számára leginkább a tengerpart jelenti: az ország nem légvonalban mérve 1800 km hosszú tengerparti szakasszal rendelkezik, melynek köszönhetően a gazdaság egyik húzóágazatát a turizmus adja. Évente kb. 12-13 millió turista érkezik Horvátországba, melyből mi magyarok jelentős részarányt képviselünk: 2017-ben például 3 millió magyar utazott Horvátországba nyaralni.

Az ország gazdasági, földrajzi szempontból alapvetően két fő részre osztható: a tengerparti szakaszra és a belső vidékre. A két rész között egy hegyvidéki terület helyezkedik el, igen magas, akár 1800 métert elérő hegyekkel. A hegyvidéki terület jelenléte ellenére azonban az ország földrajzilag ásványkincsekben mégis szegény, a hegyvidéki terület nem rejt jelentős ásványkincskészletet magában.

Horvátország gazdasági fejlődését az elmúlt évtizedekben jelentősen befolyásolta az ország történelme, mely a függetlenség elnyerése körüli időszakban meglehetősen viharosnak volt mondható. Horvátország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét és ezután rögtön háborúba is keveredett Szerbiával, mely 1995-ben zárult le. Ez a háború azonban sok szempontból komolyan megrázta az országot. Egyrészt, mivel a háború jelentős része Horvátország ipari területein zajlott, ezért komoly károkat okozott a gazdaság számára. Másrészről pedig a háborúnak köszönhetően elhúzódott Horvátország Európai Uniós csatlakozása is, mely végül 2013. július 1-én tudott megvalósulni.

Horvátország egyik vezető iparága, a fentiekben leírtaknak megfelelően, a turizmus, melyet az ország próbál folyamatosan továbbfejleszteni. A cél, hogy 2020-ig az éves turistaszámot a jelenlegi 12-13 millióról 17,5 millió főre növeljék. Ehhez az ország adottságai jónak mondhatóak, azonban a turizmus fejlődéséhez több szállodafejlesztésnek kellene megvalósulni, melyet a jelenlegi előnytelen ingatlanszerzési feltételek jelentősen hátráltatnak.

A tengerpart kapcsán a turizmus mellett kiemelendő továbbá a hajógyártás, melyben Horvátország Európában a második helyen áll. A hajógyártás központjának Horvátországban Rijeka tekinthető.

A többi iparág területén a gazdaságot a vállalatok erős koncentrációja jellemzi. Az egyik legnagyobb horvát vállalatcsoport, a Horvátország és Szerbia legnagyobb kiskereskedelmi láncát is tulajdonló az Agrokor csoport, mely gazdasági jelenléte világviszonylatban is jelentősnek mondható. A vállalatcsoport a horvát GDP 15%-át adja, azonban jelenleg túlfinanszírozás miatt csődfelügyelet alá került.

A MOL-INA csoport révén Horvátországban jelentősnek mondható továbbá az olajfinomítási tevékenység, valamint a gazdaság húzóágazatát jelenti a gyógyszeripar, illetve az élelmiszeripar is erősnek mondható.

Az adózási rendszer bemutatása

Horvátország adórendszere jelenleg nem mondható túl kedvezőnek, mely nagyrészt az államadósság magas mértékének köszönhető, melynek mértéke a GDP-hez viszonyítva 84% körül van. Az elmúlt években elindult gazdasági fellendülés és az ország Európai Uniós csatlakozása azonban várhatóan segít majd enyhíteni a feszített adózási rendszer feltételein.

Az egyes, Horvátországban hatályos adónemek részletes jellemzőit, illetve a várható és már elfogadott változásokat az alábbiakban mutatjuk be.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó általános mértéke jelenleg 25%, továbbá két kedvezményes kulcsot is alkalmaznak (13% és 5%). A kedvezményes kulcsok a következő termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmazhatóak:

  • Az élelmiszerek, és újságok értékesítésére, illetve a szálláshely szolgáltatások nyújtására a kedvezményes 13%-os kulcs vonatkozik; míg például a könyvek vagy egészségügyi eszközök értékesítését 5%-os általános forgalmi adó terheli.

Társasági adó

A társasági adó általános mértéke 2017-től 12%, azonban ez az alacsonyabb kulcs csak a kisebb vállalkozásoknak kedvez, tekintettel arra, hogy ha az adóévben elért árbevétel a 400.000 EUR-t meghaladja, akkor magasabb, 18%-os adókulcs alkalmazandó. Az adó alapja az adózás előtti eredmény módosítva a törvény által meghatározott növelő és csökkentő tételekkel.

Horvátországban nincs elvárt, minimum adó társasági adó tekintetében.

A forrásadó mértéke kamat és jogdíj esetében 15%, míg osztalék esetében 12% forrásadót vetnek ki.

Helyi adók

Horvátországban, hazánkhoz hasonlóan többféle helyi adó van, többek között az alábbi helyi adónemek a jellemzőek:

  • öröklési és ajándékozási adó,
  • gépjárműadó,
  • hajóadó,
  • játékautomatákat terhelő adó,
  • fogyasztási adó,
  • idegenforgalmi adó,
  • közterület használati adó,
  • különadók.

A helyi adók jelenléte miatt, új vállalkozás indítása esetén érdemes tájékozódni, hogy az adott térségben milyen helyi adókat vetnek ki.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó kétkulcsos, mértéke 24% és 36%. A magasabb adókulcs 28.000 EUR jövedelem felett alkalmazandó.

Cégalapítás, adminisztráció

A jelenlegi tapasztalatok alapján a horvát cégalapítás és adminisztráció nem egyszerű, a rendszer egy igen bürokrata rendszernek tekinthető, valamint az adóhatósággal sincsenek túl jó tapasztalatok. A külföldi befektetők Horvátországba történő csábítását nehezíti továbbá, hogy az ingatlanszerzés rendszere jelenleg nagyon bonyolult (lassú, többlépcsős rendszer).

A jövőben várhatóan azonban ezek a jellemzők is finomodni fognak az Európai Uniós csatlakozásnak is köszönhetően.

Összegzés

Összegezve a fentiekben leírtakat, Horvátország adórendszere jelenleg nem tekinthető túl vonzónak a befektetők számára, azonban fontos kiemelni, hogy a turizmus és egyéb iparágak területén Horvátország egyre erősebben integrálódik Európába, mely várhatóan adójogi területen is kedvező változásokat fog hozni a jövőben, ezért mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni a változásokat.

Cikk szerzője: Gerendy Zoltán, ügyvezető, Adópartner és Kiss Zsófia, Senior Adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.