Megöli a kisebb médiacégeket a reklámadó?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A reklámadó mértékének tervezett egységesítése és kiterjesztése a fél milliárd forint éves árbevétel alatti cégekre is súlyos terhet jelentene a kisebb médiaszolgáltató cégek számára. Míg a médiapiac nagyszereplői csak nyerhetnek az adókulcs egykulcsossá tételével, addig a kis és közepes árbevételű cégek tömegesen lehetetlenedhetnek el a növekvő adóterhek miatt. Több, mint 1400 médiavállalkozást érint negatívan az adókulcs módosítása, áll a Bisnode, nemzetköz cégminősítő elemzésében. A médiapiac kisebb cégeinek csaknem fele már most is veszteségesen működik, így számukra egy újabb adóteher a véget jelentheti.
Módosításra készül a kormány a reklámadó mértékét illetően, mely szerint a jelenlegi sávos rendszert egykulcsos váltaná fel. A tavalyi évben bevezetett világszinten egyedülálló többkulcsos reklámadóval szemben az Európai Bizottság is aggályait fejezte ki.
Bár a mostani módosító javaslat egységes kulcsot határozna meg minden cég számára, ezzel nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávban lévő kisebb vállalkozások. Az adómentesség eltörlése hasonlóan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kereskedelmi és szolgáltató cégeket is, akik reklámok megrendelőiként, vagy akár saját felületükön hirdetve a jelenlegi szabályozás szerint még adómentességet élveznek a reklámköltéseik után. A Bisnode rövid elemzésben vizsgálta, milyen hatások várhatók a médiaszolgáltatók piacán a törvénymódosítás következtében.
A magyar médiapiacot nagyságrendileg 1400 műsorszórással illetve lapkiadással foglalkozó vállalkozás alkotja, derül ki a Bisnode, nemzetközi cégminősítő adatbázisából. A piac több mint 96%-át a kisebb, 500 millió Ft árbevétel alatti cégek alkotják, ám így is mindössze 8%-át adják a teljes piac árbevételének. Az összárbevétel 72%-a néhány mamutcég kezében összpontosul, melyek 10 milliárd Ft feletti árbevétel kategóriába sorolhatók, és már jelenleg is a reklámadó hatálya alá esnek. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő, a cégek 86%-a kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze 5%-át teszik ki a piacnak.
|
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
A szektor pénzügyi kockázatosságát vizsgálva a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozik a Bisnode cégminősítése alapján. A szektor cégeinek közel 73%-a már több mint 10 éve működik, 60%-uk pedig is kimondottan jó likviditással rendelkezik, annak ellenére, hogy a 2013-as évet a szektor 40%-a zárta veszteségesen. A szektor cégeinek kockázatosságát az alábbi diagram foglalja össze.
Bár a pontos adókulcs még nem ismert, többször történt hivatkozás az Ausztria által alkalmazott 5%-os kulcsra, aminek mértéke a legmagasabb jelenleg Európában. Az elemzés elkészítésekor a Bisnode a rádió- és tévéműsor szolgáltatási, illetve a napi- és folyóirat kiadási főtevékenységet folytató vállalkozások 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevétel sorait használta.
Az egyszerűbb számítások végett feltételezte továbbá, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik, illetve az egykulcsos adó mértékét 5%-kal kalkulálta. Az alábbi összefoglaló táblázatból jól látszik, hogy az adóalanyok köre jelentősen meg fog ugrani az adómentes sáv eltörlésével.
Az egysávos adókulcs bevezetésének abszolút győztese a M-RTL Zrt. (közismert nevén RTL Klub csoport) lenne, aki a törvény módosításával több, mint 3,7 milliárd forinttal kevesebb adó megfizetésére kényszerülne.
A nagy vesztesek egyértelműen a kisebb, 500 millió Ft árbevétel alatti cégek lesznek, számukra az adóterhek növelése komoly megterhelést jelent. Ugyancsak növekvő adóteher várható az 0,5-5 milliárd Ft árbevételű cégek esetében. Várhatóan a piac elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel, illetve áremeléssel fog reagálni. Keleti József, a Bisnode Country Managere a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.
