Mely végzettségek jelentendők be a NAV felé?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Munka Törvénykönyvének előírása szerint a munkáltató nem kérhet adatot a foglalkoztatottól minden végzettségére, szakképesítésére vonatkozóan, csak arra, ami a betöltendő munkakörhöz kapcsolható, így ennek megfelelően csak ezen adatokról tehet bejelentést az adóhatóság felé.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2016. január 1-jén hatályba lépett szabályai szerint a biztosítási jogviszonyok bejelentésénél a foglalkoztató – az illetékes első fokú állami adó- és vámhatóságnak – elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított

- családi és utónevét;

- adóazonosító jelét;

- születési idejét;

- biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését;

- a biztosítás szünetelésének időtartamát;

- a heti munkaidejét;

- a FEOR-számát;

- a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.

Amennyiben a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

A biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozóan legkésőbb a jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell ezt teljesíteni.

A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a megszűnést követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni.

Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának, valamint a pályakövetési rendszer működtetéséhez kapcsolódóan ezen adatkörből – többek között – a végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére.

Fentiek ismeretében felmerül a kérdés, hogy milyen adathalmaz megküldéséről lehet szó, mit takarnak a végzettség, szakképzettség, szakképesítés kifejezések, és a foglalkoztatott minden végzettségéről, szakképesítéséről adatot kell-e szolgáltatni vagy csak a betöltött munkakörhöz kapcsolódóakról.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései szerint az általános iskola nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány pedig középfokú végzettséget tanúsít.

Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározott szakiskolai végzettség is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) rendelkezései szerint a felsőoktatási intézményekben a hallgatók felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, valamint doktori képzésben vehetnek részt.

Felsőoktatási szakképzésben – oklevéllel igazolt – felsőfokú szakképzettség szerezhető, amely azonban önálló végzettségi szintet nem tanúsít.

Alapképzésben alapfokozat (mint első felsőfokú végzettségi szint) és szakképzettség, a mesterképzésben mesterfokozat (mint második felsőfokú végzettségi szint) és ugyancsak szakképzettség szerezhető, amelyeket a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél tanúsít.

Szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető.

Az alap-, közép- és felsőfokú végzettségi szintekre vonatkozóan tehát a fenti jogszabályok adnak útmutatást, az adott bizonyítvány, illetve oklevél egyértelműen tanúsítja az okiratban megnevezett személy végzettségi szintjét.

A felsőoktatási törvény rendelkezései alapján megállapítható az is, hogy szakképzettség az alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben szerezhető meg, amely a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerését jelenti (pl. mérnök, jogász, közgazdász, tanár).

Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, államilag elismert szakképesítések összességét az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza, amely kormányrendelet formájában kerül kihirdetésre. A jelenleg hatályos OKJ a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben található.

Mint fentebb utaltunk rá, az Art. vonatkozó rendelkezése minden különbségtétel nélkül kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatott végzettségi, szakképzettségi adatainak megküldésére. Nem részletezi, hogy ezen adatok csak a foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó adatok legyenek-e, vagy azokon belül esetleg csak a legmagasabb végzettségre vonatkozó adatok.

Az adatkör meghatározásához egyéb jogszabályok áttekintésére van szükség.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Ugyanezen szabályozás, illetve ezzel azonos tartalmú szabályozás vonatkozik a közalkalmazottakra, illetve a közszolgálati tisztviselőkre is, nyilvánvalóan azért, mert ezen személyes adatok kezelésekor figyelemmel kell lenni az egyéb adatvédelmi szabályokra is.

Ebből következik, hogy a munkáltató nem kérhet adatot a foglalkoztatottól minden végzettségére, szakképesítésére vonatkozóan, csak ami a betöltendő munkakörhöz kapcsolható, és ennek megfelelően csak ezen adatokról tehet bejelentést az adóhatóság felé.

A NAV honlapján megjelent egyik tájékoztató arról informál, hogy a már bejelentett foglalkoztatottak képzettségre vonatkozó adatait pótlólag, változás-bejelentésként nem kell bejelenteni.

A munkáltató jogutódlása esetén azonban, mivel itt új jogviszony keletkezik, a bejelentési kötelezettség valamennyi adatra, így a képzettségre vonatkozó adatokra is kiterjed.

MKVOK embléma

A cikk szerzője Barabás Miklós társadalombiztosítási szakember, okleveles közgazdász (TAXON Oktatási és Szolgáltató Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • gáz

    Energetikai szakreferenst kell alkalmaznia a nagyobb energiafogyasztóknak, illetve az év végével változtak a kötelező energetikai audit szabályai is - figyelmeztet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

  • bilincs

    Hamis számlákkal csökkentette áfáját egy műtrágyával üzletelő kecskeméti férfi. A NAV dél-alföldi pénzügyi nyomozói őrizetbe vették - olvasható az adóhatóság honlapján.

  • lakat

    Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással - tudta meg a Magyar Hírlap a Miniszterelnökségtől. 

  • emberek

     A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra.

  • pénz

    Nem régen írtunk arról, hogy a vállalkozók minimális járulékkötelezettsége milyen mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése miatt 2017-ben az előző évhez képest. Havi 68.532 forint helyett havi 76.476 forintot még úgy is, hogy a szociális hozzájárulási adót 27%-ról 22%-ra csökkentették. Most nézzük, mi lesz az alkalmazottakkal!