Mi is a Transzferár Nyilvántartás készítés (határ)ideje?

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A társasági adóbevallás és a transzferár nyilvántartás nagyon közeli kapcsolatban áll egymással. Egyik a másik nélkül csak félmegoldás. Figyelemmel kell lenni azonban az időpontok megfelelő kezelésére, mivel komoly bírságot kockáztat, aki kicsúszik a nyilvántartás készítési határidőből, akkor is, ha később azt pótolja.

 

Még mindig sok bizonytalanság és félreértés övezi a a kapcsolt vállalkozások nyilvántartási kötelezettségét, annak ellenére, hogy már majdnem 15 éve kell évről évre megküzdeni az ezzel kapcsolatos kihívásokkal. Mivel a naptári éves adózóknak közeledik a nyilvántartás elkészítésére nyitva álló időszak vége, érdemes átismételni, hogy mik a gyakori bizonytalanságok és mit érdemes ezekről tudni.

A transzferár nyilvántartás(oka)t a bevallás benyújtásáig kell elkészíteni. Általános szabály szerint a naptári évet követő adózóknál ez az időpont legkésőbb május 31. Azonban egy társaság dönthet úgy, hogy társasági adóbevallását már hamarabb összeállítja és le is adja (benyújtja) az adóhatóságnál. Ebben az esetben ez a korábbi dátum lesz a nyilvántartás elkészítésére rendelkezésre álló idő legutolsó napja. Ha tehát az adózó úgy dönt, hogy már adóévet követő év április 15-én benyújtja adóbevallását, akkor a nyilvántartás készítésének dátuma nem lehet későbbi, mint április 15. A dátum feltűntetése egyrészt kötelező elem a dokumentációnál, másrészt a felhasznált adatoknál is ügyelni kell, hogy azok se adjanak okot félreértésre és ne szerepeljenek olyan információk, amik az adott időpontban (a példa szerint április 15-én) még nem voltak megismerhetőek.

A dokumentációt az adóbevallás benyújtásáig kell összeállítani teljeskörűen, de azt nem kell benyújtani az adóhatóságnak, hanem elévülési időn belül meg kell őrizni, hogy bármikor bemutatható legyen – kérésre – az adóhatóságnak. Az adóbevallás beadásának pillanatában tehát az adóhatóság még nem látja, hogy a nyilvántartások valóban időre elkészültek-e. Azonban számos módon tudja ezt később ellenőrizni. Először is, a nyilvántartás elsődleges célja az, hogy alátámassza, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak piaci árak. Ha ez így van, akkor az adóbevallásban nem szükséges semmiféle ezzel kapcsolatos módosítást eszközölni. Ha azonban az alkalmazott ár eltér a piacitól, akkor adóalap módosítás indokolt. Ha ez később derül csak ki, mert az elemzés nem készült el időben, akkor nyilvánvalóan a bevallásban nem lehet benne a módosítás, csak önellenőrzésen keresztül lehet azt érvényre juttatni. Az utólagos módosítás viszont bizonyítéka annak, hogy a nyilvántartás nem készült el időben. Árnyalja az előbbieket, hogy előforduhat olyan eset is, hogy a dokumentáció időben elkészült ugyan, de később olyan körülmények derülnek ki, amelyek a nyilvántartás felülvizsgálatát indokolják. Adott esetben ez is vezethet önellenőrzéshez és ilyenkor nem vádolható az adózó azzal, hogy nem teljesítette kötelezettségét időben. Ilyenkor alapvető a helyzet alapos dokumentálása, mert természetesen a bizonyítás terhe a társaságot illeti. Másodszor, a dokumentáció összeállítása nem kis munka, annak teljeskörű összeállítása akár több hetet is igénybe vehet (információk begyűjtése, adatbázis-elemzés, leíró rész összerakása stb.). Az adóhatóságnak azonban egy ellenőrzés lefolytatás során lehetősége van igen szűk, akár néhány napos határidőt is megszabni a kért iratok átadására. Ráadásul az új gyakorlat az, hogy az adóhatóság az iratok átvételét követően teljességi nyilatkozatot irat alá, úgyhogy az aláírást követően bemutatott újabb dokumenumokat már nem köteles figyelembe venni ellenőrzési munkája során. Hangsúlyosan szeretnénk ugyanakkor a figyelmet felhívni arra, hogy ilyen teljességi nyilatkozat aláírása nem kötelező, így ha egy mód van rá, kerüljük ezt el!

Nem hogy a dokumentációt nem kell benyújtani az adóhatóságnak, de alá sem kell írni! Nincs előírás arra nézve, hogy azt kinek kell elkészítenie (főkönyvelő, pénzügyi vezető, külső adótanácsadó cég) és egy aláírásra jogosult vezető tisztségviselőnek sem kell aláírásával hitelesítenie azt. Ahogy azt már számos alkalommal megjegyeztük, önmagában a dokumentáció összeállításával bizonyítja az adózó az alkalmazott ár piaci voltát, vagy az attól való eltérést, ezen felül egyéb hivatalos eszköz – pl. aláírás vagy pecsét – alkalmazása nem szükséges. Ha úgy tetszik, ez a dokumentáció is egy háttéranalitika, amit vezetni kell, az eltérés csak annyi, hogy ennek tartalmáról külön jogszabály rendelkezik. Bár azt írtuk, hogy a nyilvántartásokat bárki elkészítheti, egy csoport azért mégis szerencsés, ha kimarad ebből: a cég könyvvizsgálója.

Összeférhetetlen a nyilvántartás könyvvizsgáló általi elkészítése az általa könyvvizsgált társaság számára. A könyvvizsgáló feladata és felelőssége, hogy a társaság számviteli dokumentumait átvizsgálja és véleményt alkosson, hogy a beszámoló megbízható és valós képet mutat-e. Egy általa készített transzferár nyilvántartás esetén a könyvvizsgáló „magát” vizsgálná le, mely elfogultság okán ellentmond a függetlenség törvényi elvárásának.

Így a problémák elkerülése végett jobb, ha a könyvvizsgáló távol marad a dokumentáció összeállításától.

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:

Tao. tv. 18. § (5) bekezdés

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet 4. § (4)

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.