Miért jó önkéntes egészségpénztárba fizetni?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az önkéntes egészségpénztári befizetés olyan adóelőnyökkel jár, ami a legtöbb munkaviszonyban dolgozó számára elérhető. Vajon eddig mi tartotta vissza attól, hogy belépjen egy egészségpénztárba? Cikkünkben megnézzük, miért jó ez a lehetőség és milyen esetekben érdemes elindítani egy egészségpénztári tagságot.
Az egészségpénztári tagság előnyös azoknak, akinek a családjában rendszeres gyógyszer vagy más egészségügyi kiadások vannak (pl. kontaktlencse, tesztcsík vércukorszintmérőhöz), illetve annak is, akinek hirtelen nagyobb összegű egészségügyi jellegű kiadása merül fel (gyógyszer, temetés, ágymatrac, szemüveg, MBT cipő). Emellett érdemes lehet elindítani egy egészségpénztári tagságot prevenciós céllal (betegségek megelőzése rendszeres szűrővizsgálatokkal), magán orvosi, magán kórházi illetve szülési költségekre elő-takarékosság jelleggel, vagy akár egyéb célokra látás-, halláskárosodás, mozgáskorlátozottság esetén.
Az önkéntes egészségpénztári befizetés egy lehetőség, amely adott a munkavállaló és a munkáltató számára is. Azonban a két esetben másképpen alakulnak az adófizetési kötelezettségek és az elérhető adóelőnyök. Először arra helyezzük a hangsúlyt, hogy munkáltatótól függetlenül egy dolgozó magánszemély számára miért lehet érdemes belépni egy egészségpénztárba.
Az egészségpénztárak lényege, hogy egy havi tagdíj (hozzájárulás) ellenében különféle egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtanak szerződött szolgáltatóikon keresztül, sokszor jelentős – akár 25%-os – mértékű kedvezménnyel, illetve a megfelelő egészségügyi célra elköltött összeget számla ellenében megtérítik a befizetett összegből. A havi tagdíj összegét a pénztárak maguk határozzák meg, mértéke általában 2-3000 Ft. A havi kötelezően befizetendő tagdíj felett további összegeket is befizethet a magánszemély attól függően, hogy mekkora egészségügyi kiadásokra számít.
Mi a lényege az adókedvezménynek?
A magánszemély az általa befizetett tagdíjból és a további befizetésekből (egyéni tagdíj kiegészítés) 20%-ot visszaigényelhet az adott évben befizetett személyi jövedelemadójából (SZJA). Erről a bevallásban rendelkezhet, az összeget nem készpénzben kapja vissza, hanem jóváírásra kerül az egészségpénztári számláján. A maximálisan visszaigényelhető összeg évente 150.000 Ft, tehát a teljes adóvisszatérítést éves 750.000 Ft befizetésével lehet elérni (havi 62.500 Ft-os befizetés).
További SZJA kedvezmény érhető el, ha a magánszemély az adóévben az egészségpénztári számlájáról prevenciós célra költött: ilyenek például az egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, vagy az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok (méhnyakrák szűrés, emlőrák szűrés, vastagbélrák szűrés, prosztatarák szűrés, mozgásszervi szűrés, AIDS-szűrés, mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés, fogászati szűrés). A prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka szintén visszaigényelhető az SZJA-ból az egészségpénztári számlára.
Emellett a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-ának megfelelő SZJA kedvezményben részesül.
Fontos kitétel, hogy az adóhatóság csak abban az esetben utalja át a pénztártag egyéni számlájára a kedvezmény összegét, ha nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.
Miért érdemes lekötni a befizetett összeget?
Az egészségpénztári számlára befizetett összegek egészség célú takarékoskodásra is megfelelően, hiszen hozamot biztosítanak, méghozzá kamatadó-mentes formában. Nem biztos, hogy mindenki havonta elkölti az adott összeget, de a jövőben bármikor adódhat olyan helyzet, amire fel lehet majd használni a megtakarítást. A hozamok és a személyi jövedelemadó kedvezmények a jelenlegi piaci helyzetben elérhető hozamoknál magasabb hozamot is biztosíthat, sőt, amennyiben a két éves lekötést is választja valaki, akkor mindenképpen javasolt kalkulációkat kérni a pénztáraktól.
Mire költhető el az egészségpénztári számlán összegyűjtött összeg?
Alapvetően két csoportba sorolhatóak a kiadások: adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatások és SZJA köteles (életmódjavító) szolgáltatások.
Az adómentes szolgáltatások közül a leggyakrabban előfordulók a következők:
- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
- otthoni gondozás;
- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása.
A fenti szolgáltatások tehát alapvetően SZJA-mentesen igénybe vehetőek, míg az életmódjavító szolgáltatások (pl. természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása, gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása) után 16%-os SZJA-t kell fizetni.
Hogyan fizethet a munkáltató és ezzel milyen előny érhető el?
A munkáltató dolgozói javára önkéntes pénztárba kétféle módon fizethet be: munkáltatói hozzájárulás vagy adomány formájában.
A munkáltatói hozzájárulás a munkáltatónál költségként elszámolható. Éves 200.000 Ft összegig 35,7%-os adóteher, e feletti összegtől 51,17%-os adóteher vonatkozik a kifizetésre, de az alacsonyabb adóteher még mindig kedvezőbb a munkabér adóterheinél. A maximálisan juttatható összeg a minimálbér 30%-a (önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együttesen ez a felső korlát).
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven
|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.
Bővebb információ és konstrukciók >>
|
A munkáltatói adomány a munkáltatónál adómentes támogatásként elszámolható felső korlát nélkül, azonban a pénztártagnak adófizetési kötelezettsége keletkezik (lásd lent).
Mikor léphet fel adófizetési kötelezettség?
Jogalap nélküli szolgáltatás igénybevétele esetén, kilépés miatti kifizetésnél, illetve adomány esetében fordulhat elő adófizetési kötelezettség.
Jogalap nélküli igénybevételnek számít, tehát nem számolható el a pénztárban, ha a magánszemély
- el nem számolható szolgáltatást vesz igénybe, vagy el nem számolható terméket vásárol,
- hiányzik az igénybevevő orvosi javaslata, holott a jogszabály azt a szolgáltatás igénybevételéhez előírja,
- nincs bejelentve az igénybevevő szolgáltatásra jogosultként,
- nincs szerződés az adott Szolgáltatóval, holott a jogszabály azt előírja.
A fenti három esetben az összeg a pénztártag egyéb jövedelmének minősül, amely után (az adomány összegének 78%-ára számítva) a magánszemélyt 16%-os SZJA és 27%-os EHO fizetési kötelezettség terheli.
Az adomány jóváírt összege ugyanakkor a pénztári befizetések kedvezményének alapjába is beszámít (rendelkezés az adóról), így 13,54%-os összes adóteherrel még mindig egy nagyon kedvező juttatási formának minősül.
Javaslatok egészségpénztár választáshoz
Ha már eldöntöttük, hogy szeretnénk élni az egészségpénztárak nyújtotta előnyökkel, érdemes a különböző egészségpénztárakat megvizsgálni, mert eltérőek lehetnek a kezdeti költségek, a havi minimális tagdíj összege, és a költségek, melyek jelentősen képesek befolyásolni a ténylegesen realizált hozamokat.
Kapcsolódó jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
Az egészségpénztári tagság előnyös azoknak, akinek a családjában rendszeres gyógyszer vagy más egészségügyi kiadások vannak (pl. kontaktlencse, tesztcsík vércukorszintmérőhöz), illetve annak is, akinek hirtelen nagyobb összegű egészségügyi jellegű kiadása merül fel (gyógyszer, temetés, ágymatrac, szemüveg, MBT cipő). Emellett érdemes lehet elindítani egy egészségpénztári tagságot prevenciós céllal (betegségek megelőzése rendszeres szűrővizsgálatokkal), magán orvosi, magán kórházi illetve szülési költségekre elő-takarékosság jelleggel, vagy akár egyéb célokra látás-, halláskárosodás, mozgáskorlátozottság esetén.
Az önkéntes egészségpénztári befizetés egy lehetőség, amely adott a munkavállaló és a munkáltató számára is. Azonban a két esetben másképpen alakulnak az adófizetési kötelezettségek és az elérhető adóelőnyök. Először arra helyezzük a hangsúlyt, hogy munkáltatótól függetlenül egy dolgozó magánszemély számára miért lehet érdemes belépni egy egészségpénztárba.
Az egészségpénztárak lényege, hogy egy havi tagdíj (hozzájárulás) ellenében különféle egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtanak szerződött szolgáltatóikon keresztül, sokszor jelentős – akár 25%-os – mértékű kedvezménnyel, illetve a megfelelő egészségügyi célra elköltött összeget számla ellenében megtérítik a befizetett összegből. A havi tagdíj összegét a pénztárak maguk határozzák meg, mértéke általában 2-3000 Ft. A havi kötelezően befizetendő tagdíj felett további összegeket is befizethet a magánszemély attól függően, hogy mekkora egészségügyi kiadásokra számít.
Mi a lényege az adókedvezménynek?
A magánszemély az általa befizetett tagdíjból és a további befizetésekből (egyéni tagdíj kiegészítés) 20%-ot visszaigényelhet az adott évben befizetett személyi jövedelemadójából (SZJA). Erről a bevallásban rendelkezhet, az összeget nem készpénzben kapja vissza, hanem jóváírásra kerül az egészségpénztári számláján. A maximálisan visszaigényelhető összeg évente 150.000 Ft, tehát a teljes adóvisszatérítést éves 750.000 Ft befizetésével lehet elérni (havi 62.500 Ft-os befizetés).
További SZJA kedvezmény érhető el, ha a magánszemély az adóévben az egészségpénztári számlájáról prevenciós célra költött: ilyenek például az egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, vagy az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok (méhnyakrák szűrés, emlőrák szűrés, vastagbélrák szűrés, prosztatarák szűrés, mozgásszervi szűrés, AIDS-szűrés, mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés, fogászati szűrés). A prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka szintén visszaigényelhető az SZJA-ból az egészségpénztári számlára.
Emellett a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-ának megfelelő SZJA kedvezményben részesül.
Fontos kitétel, hogy az adóhatóság csak abban az esetben utalja át a pénztártag egyéni számlájára a kedvezmény összegét, ha nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.
Miért érdemes lekötni a befizetett összeget?
Az egészségpénztári számlára befizetett összegek egészség célú takarékoskodásra is megfelelően, hiszen hozamot biztosítanak, méghozzá kamatadó-mentes formában. Nem biztos, hogy mindenki havonta elkölti az adott összeget, de a jövőben bármikor adódhat olyan helyzet, amire fel lehet majd használni a megtakarítást. A hozamok és a személyi jövedelemadó kedvezmények a jelenlegi piaci helyzetben elérhető hozamoknál magasabb hozamot is biztosíthat, sőt, amennyiben a két éves lekötést is választja valaki, akkor mindenképpen javasolt kalkulációkat kérni a pénztáraktól.
Mire költhető el az egészségpénztári számlán összegyűjtött összeg?
Alapvetően két csoportba sorolhatóak a kiadások: adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatások és SZJA köteles (életmódjavító) szolgáltatások.
Az adómentes szolgáltatások közül a leggyakrabban előfordulók a következők:
- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
- otthoni gondozás;
- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása.
A fenti szolgáltatások tehát alapvetően SZJA-mentesen igénybe vehetőek, míg az életmódjavító szolgáltatások (pl. természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása, gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása) után 16%-os SZJA-t kell fizetni.
Hogyan fizethet a munkáltató és ezzel milyen előny érhető el?
A munkáltató dolgozói javára önkéntes pénztárba kétféle módon fizethet be: munkáltatói hozzájárulás vagy adomány formájában.
A munkáltatói hozzájárulás a munkáltatónál költségként elszámolható. Éves 200.000 Ft összegig 35,7%-os adóteher, e feletti összegtől 51,17%-os adóteher vonatkozik a kifizetésre, de az alacsonyabb adóteher még mindig kedvezőbb a munkabér adóterheinél. A maximálisan juttatható összeg a minimálbér 30%-a (önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együttesen ez a felső korlát).
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
A munkáltatói adomány a munkáltatónál adómentes támogatásként elszámolható felső korlát nélkül, azonban a pénztártagnak adófizetési kötelezettsége keletkezik (lásd lent).
Mikor léphet fel adófizetési kötelezettség?
Jogalap nélküli szolgáltatás igénybevétele esetén, kilépés miatti kifizetésnél, illetve adomány esetében fordulhat elő adófizetési kötelezettség.
Jogalap nélküli igénybevételnek számít, tehát nem számolható el a pénztárban, ha a magánszemély
- el nem számolható szolgáltatást vesz igénybe, vagy el nem számolható terméket vásárol,
- hiányzik az igénybevevő orvosi javaslata, holott a jogszabály azt a szolgáltatás igénybevételéhez előírja,
- nincs bejelentve az igénybevevő szolgáltatásra jogosultként,
- nincs szerződés az adott Szolgáltatóval, holott a jogszabály azt előírja.
A fenti három esetben az összeg a pénztártag egyéb jövedelmének minősül, amely után (az adomány összegének 78%-ára számítva) a magánszemélyt 16%-os SZJA és 27%-os EHO fizetési kötelezettség terheli.
Az adomány jóváírt összege ugyanakkor a pénztári befizetések kedvezményének alapjába is beszámít (rendelkezés az adóról), így 13,54%-os összes adóteherrel még mindig egy nagyon kedvező juttatási formának minősül.
Javaslatok egészségpénztár választáshoz
Ha már eldöntöttük, hogy szeretnénk élni az egészségpénztárak nyújtotta előnyökkel, érdemes a különböző egészségpénztárakat megvizsgálni, mert eltérőek lehetnek a kezdeti költségek, a havi minimális tagdíj összege, és a költségek, melyek jelentősen képesek befolyásolni a ténylegesen realizált hozamokat.
Kapcsolódó jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
