Mikor fizetjük a behajtási költségátalányt?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a vevő 2013. július 1-jétől fizetési késedelembe esik, úgy számlaként – a késedelmes fizetésből adódó követelés behajtásának költségeire – 40 eurónak megfelelő átalány fizetésére kötelezhető.

 

Ezt a fizetési morált javító, követeléskezelést előmozdító szabályt, azaz magát az átalány beszedését ugyanakkor kevesen alkalmazták, melynek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya, azaz mindeddig nem jelentek meg pontos útmutatások azzal kapcsolatban, ami a fő kérdés: pontosan mikor és hogyan lehet követelni az összeget, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani, az mikor és milyen feltételekkel jár?

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a behajtási költségátalány kapcsán:

Mi alapján jár? – jogi háttér, szabályozás

A költségátalányt a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában a Ptk. 6.155 § (2) bekezdése taglalja.
Az átalány a 2013. július 1. napjától megkötött vagy módosított szerződések esetében érvényesíthető, az azt megelőzően megkötött szerződések esetében nem alkalmazható. Javasoljuk, hogy amennyiben mód van rá, a korábbi szerződéseiket módosítsák, hogy jogalapot teremtsenek a későbbiekben az átalány behajtására.

Fontos, hogy – akárcsak a késedelmi kamat esetében – az átalányt nem kötelező követelni, a hitelezőre van bízva, hogy azt kívánja-e érvényesíteni, viszont az adósnak kötelező megfizetni, ha a hitelező erre felhívja. Az átalány elengedése is költségmentes, annak nincs semmilyen illeték, vagy ajándékozási vonzata.

Az átalánynak indifferens a tartalma, azaz hogy a mögött volt-e valós behajtási költség (telefonálás, levél, ügyvédi munkadíj, bírósági eljárás kezdeményezésének díja, stb), ha az 40 eurót nem haladja meg, az a Ptk. értelmében érvényesül, nem kell bizonyítani, részletezni. Jogi nyelven a behajtási költségátalány sui generis „jogcím”. Az átalány peren kívül, de perben is követelhető.

Mikortól jár?

Az átalány már a késedelembe esés első napjától jár és  összege nem függ a késedelmes napok számától, teljesen mindegy, hogy 1 vagy 100 napja áll fenn. Fontos, hogy az átalány késedelmenként jár, ez legtöbbször egybeesik a számla lejáratával, de ha pl. részletfizetési megállapodást kötnek a felek, akkor az egyes részletek nem teljesítései is külön késedelemnek minősülnek, azaz minden határidő be nem tartása esetén követelhető.

Mennyi az általány összege forintban, hogyan kell kiszámolni?

Az átalány (legalább) 40 eurós összege egyáltalán nem függ a követelés összegétől, azaz akár 1 forint meg nem fizetése esetén is érvényesíthető, forintban kalkulálni a késedelem első napján érvényes MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerint kell. Egyszerű példával: ha egy számlánk fizetési határideje tegnap járt le, és az adós nem teljesített, a mai naptól (2014 05.20.) 12.206,- Ft összeget (ez ma az MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerinti 40 euró) követelhetünk pusztán átalányként.

Természetesen az átalány a tőkekövetelésen felül jár, illetve a költségátalány mellett késedelmi kamatot is követelhetnénk jogosan az adóstól, mivel az nem a kamat helyett van. (Továbbá ha pl. ezen felül kötbért is kikötöttünk, akkor azt is ugyanígy követelhetjük).

Az átalány 40 eurónak megfelelő összegénél szerződésben alacsonyabb mértékben megállapodni vagy akár attól szerződésben eltekinteni, kizárni nem lehet, felek együttes akaratával sem. Ugyanakkor a 40 eurónál nagyobb összegben viszont szerződésben megállapodhatnak, viszont ez esetben már a valós felmerült költségeket is bizonyítani kell.

Az általány érvényesítésének megkifogásolása, bizonyítása

Az átalány mértéke nem vitatható, a hitelezőnek semmilyen módon nem kell igazolnia – legalább is 40 euró követelése esetén.

Nem fizet a vevője? 2014. 06. 12.:  IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia

Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni?   Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat? Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk? Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket? A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. június 12-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára. Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43. Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt

Ha a behajtással semmilyen költségünk nem merült fel, akkor is teljes joggal és összegben követelhetjük, az adós nem hivatkozhat arra, hogy nem telefonáltunk, nem küldtünk levelet, vagy nem tettünk semmit, illetve – ahogy korábban már írtuk – arra sem, hogy a követelt összeg alacsony, vagy a késedelem csupán 1 napos, erre vonatkozóan nincs „aránytalanság”.

Milyen módon követelhető- mit kell tenni az érvényesítésért?

Az átalány mögött nincs szolgáltatástartalom, ezért arról számlát nem kell kiállítani, a kintlévőség kezelése esetén akár a felszólító levélben, vagy egyenlegközlőben is feltüntethető, illetve késedelmes teljesítést követően – akárcsak a kamatnál – jelezni kell az adós felé, hogy ezen a jogcímen az összeget fizesse meg részünkre.
Természetesen mivel minden információ adott, az adós önkéntesen is kalkulálhatja és teljesítheti azt.

Az általánynak a kártérítéshez és kötbérhez való viszonya

Az alapelv, hogy önálló jogcímként az átalány a kártérítésbe beszámít, a kötbérbe nem, ennek oka, hogy az átalány leginkább a kamathoz hasonlít, a kötbér és kamat pedig vagylagos kapcsolatban van a Ptk. szabályozása szerint.

Számviteli vonatkozás

A behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ekként szükséges azt a kötelezett könyveiben rögzíteni, attól függetlenül, hogy a jogosult ténylegesen követelte-e azt.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók. Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során. Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. Bővebb információk és jelentkezés itt

A kötelezett a megismert, fizetendő, fizetett átalányt a számviteli tv 81.§-a (2) bekezdés b) pontja szerint egyéb ráfordításként, míg a jogosult (hitelező) a befolyt, rendezett átalányt a tv. 77.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell, hogy elszámolja.

A cikk szerzője az Irisz Office Kft, az Adó Online szakmai partnere. A témáról többet megtudhat az Irisz Office Facebook-oldalán

 

---