Mikor kell a vevő adószáma a számlán?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótörvények módosításai közül mindig a legsürgősebb megismerkedni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény új rendelkezéseinek tartalmával, mert azt szinte azonnal elkezdjük használni. Sok kisvállalkozó saját maga végzi a számlázást, ezért számukra különösen fontos az új szabályok lényegének ismerete. Ebben a pénztelen gazdasági környezetben ugyanis nagyon gyorsan visszaküldik a számlánkat, és akkor a kifizetése újabb egy hónapot késik.


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169.§-a rendelkezik a számla kötelező tartalmi elemeiről, melyek egy része minden számlakibocsátóra kötelező, másik része pedig függ a tevékenységtől, adózási módtól, egyedi esetektől.

Ezen a felsoroláson kívül is feltüntethetünk valamely adatot, tényt a számlán, ha fontosnak tartjuk. Nem tiltja semmi.

Egyes esetekben a termék beszerzőjének illetve a szolgáltatás igénybevevőjének (vevőjének) adószámát is fel kell tüntetni a számlán. Az adószám lehet:

  • belföldi adószám,
  • vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye,
  • vagy a közösségi adószám.

Az okok is többfélék:

  • a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó az 1.000.000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
  • közösségi kereskedelmi tevékenység,
  • fordított adózás.

Megjegyzendő, hogy az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2.000.000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a vevő adószámát. 2015. január 1-től az egymillió forint áfa tartalmat elérő számláról tételes összesítő jelentést kell készíteni az áfa-bevallás keretében. Múlt évben ez a határérték még 2 millió forint volt. A bevallásban szereplő jelentéshez szükség van a vevő adószámára is.

Tehát fontos megtanulni való a vállalkozók számára is az, hogy a legalább 1 millió forint felszámított általános forgalmi adót tartalmazó számlán mindenki számára kötelező elem a vevő adószámának feltüntetése. Az új előírást az áfa-törvény 169.§ d) pontjában találjuk. Az újdonság abban van, hogy már 1 milliós áfa esetén alkalmazni kell. Ez az egyenes adózású értékesítésekre igaz, mert a fordított adózásúaknál amúgy is kötelező eleme a számlának a vevő adószáma.

A másik tudnivaló a számlát elkészítő vállalkozók számára, hogy ha a cégük által végzett értékesítés a fordított áfa – vagyis amikor a termék beszerzője illetve a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót, – hatálya alá tartozik, és a vevő megfelel a fordított adózás feltételeinek, akkor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán. Ez a szabály nem új, tehát eddig is így kellett kiállítani a számlát.

Ami viszont 2015-től újdonság, az az, hogy bővítették a fordított adózás alá tartozó értékesítések körét.
Január 1-től fordított adózás lép hatályba egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére vonatkozóan.

Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések (árrés-adózás) hatálya alá. Ilyen termék például a

Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva – vtsz 7210.   

2015. január 1-től a szolgáltatások körében minden munkaerő kölcsönzésre, kirendelésre, személyzet rendelkezésre bocsátásra, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vételére fordított adózást kell alkalmazni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 169. §-a értelmében a Közösségen belüli termékértékesítés esetén a másik tagállambeli vevő közösségi adószámát kell vevői adószámként szerepeltetni a számlán.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Nagyon fontos, hogy a számlakibocsátó a fenti három esetkörön túl nem köteles a vevő adószámának a számlán történő feltüntetésére, még akkor sem, ha ezt a vevő kifejezetten kéri. Tehát például egy belföldi, egyenes adózás alá eső olyan számla esetén, amelyen az áthárított áfa kevesebb, mint 1 millió forint, és nem is fordított adós, a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, még akkor sem, ha a vevő kifejezetten jelzi a számlakibocsátó felé, hogy az ő (azaz a vevő) adószámát is tüntessék föl a számlán. A számlakibocsátó ettől függetlenül dönthet úgy is, hogy – a vevő kérésének eleget téve – a számlán a vevő adószámát is feltünteti.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.