Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2013. augusztus 1-jétől a kamatjövedelmek után, a 16 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az új közterhet az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvény írja elő. Tekintettel arra, hogy a kamatjövedelem megítélése nem a köznapi értelemben vett kamat fogalmon alapszik, hasznos lehet az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alapjára vonatkozó szabályok áttekintése. Ez különösen érdekes lehet a tartós befektetési számla (TBSZ), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és az államkötvények esetén.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2013. augusztus 1-jei módosításával a belföldi magánszemély vagy – ha a jövedelem utáni adófizetésre a személyi jövedelemadó törvény szerint a kifizető köteles – a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után, kivéve a személyi jövedelemadó törvény szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelmet vagy kamatot. A kamatjövedelmet a személyi jövedelemadó 65. §-a szerint kell értelmezni.
Kamatjövedelemnek minősül:
A kamatjövedelemként nem említett, vagy a feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani.
A kamatjövedelmen kívül 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség terheli még a személyi jövedelemadó törvény 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozamot is, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
Mentességek is vannak az egészségügyi hozzájárulás alól. Mentességet élvez pl. az a kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. §-a alapján, a 2006.szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések egyes eseteiben az adó mértéke 0 százalék, az államkötvényből származó kamatjövedelem, az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamat, hozam, illetve kamatjövedelem, amelynél a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll, vagy a szervezet befektetéseinek legalább 80 százaléka államkötvényben van.
Az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés alapján, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. Ilyen eset pl., ha a betétszerződést 2013. júniusban kötik meg, de arra kamatot csak szeptemberben fizetnek. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
A szabályok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
A fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok alapján – mivel a 6 %-os egészségügyi hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli – az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terjed ki a tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ). Ezen jövedelmek adókötelezettségéről ugyanis nem a személyi jövedelemadó törvény kamatjövedelemre vonatkozó paragrafusa rendelkezik, azaz sem a TBSZ-ről, sem a NYESZ-ről felvett jövedelem nem minősül a személyi jövedelemadó törvény alkalmazása során kamatjövedelemnek. Ez attól függetlenül így van, hogy ezeken a számlákon is jóváírhatnak kamatot.
TBSZ utáni kötelezettség
A tartós befektetési számláról felvett jövedelem után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
Ennek oka, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem adókötelezettségéről a személyi jövedelemadó törvénynek nem a kamatjövedelemre, hanem a tartós befektetésre vonatkozó része rendelkezik a 67/B §-ban.
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt- a lekötött pénzösszeget meghaladó része, ami a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek ezen jövedelem tekintetében a tartós befektetésből származó jövedelem szerinti adózási szabályokat alkalmazzák. Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. A lekötött pénzösszeg és a befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján
vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel a kétféle célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott, több pénzintézetnél is lehet tartós befektetési számlája.
Tehát a tartós befektetési számláról felvett jövedelmet nem terheli a 6 %-os egészségügyi hozzájárulás, kivéve azt az esetet, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Erre az esetre ugyanis az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése alapján meg kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást annak ellenére, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem nem minősül kamatjövedelemnek.
NYESZ utáni kötelezettség
A nyugdíj-előtakarékossági számláról felvett jövedelem nem minősül a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjául szolgáló kamatjövedelemnek, így a nyugdíj-előtakarékossági számláról felvett jövedelem után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról felvett összeg ugyanis vagy adómentes, vagy pedig egyéb jövedelem.
Adómentes, illetve a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített átutalás, átvezetés esetén a nyugdíjszolgáltatásnak minősül. Nyugdíjszolgáltatásnak minősül a nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott követelés, a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök együttes összege, ha az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában igazolni tudja, hogy jogosult nyugdíjra, és a felmondásra a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor.
A nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés esetén egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét.
Államkötvények utáni kötelezettség
Mentes a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a személyi jövedelemadó törvény szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem. Az államkötvényekből származó kamatjövedelem után tehát nem kell fizetni egészségügyi hozzájárulást. A mentesülés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre vonatkozik.
