Motiválja a revizorokat a költségvetés tervezete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kicsit jobban él az átlag magyar, lesz internetadó, enyhül a tranzakciós illeték, és komoly pluszpénzt kaphatnak a revizorok, ha teljesítik a bevételi tervet – ez derül ki a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból, amelyet csütörtökön nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A büdzsé nyertese első ránézésre a Miniszterelnökség és a rendőrség.


A jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár. A 2015-ös büdzséterv 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos éves inflációval számol.

Jövőre jobban élünk

A törvénytervezet szerint a bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik, míg a háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal nő, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a beruházások pedig 4,3 százalékkal bővülnek 2015-ben.

A költségvetés tervezete 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett. Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.

Lesz internetadó, enyhül a tranzakciós illeték

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz – derül ki az Országgyűlésnek beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból. Az adó csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.

Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 1,8 százalékkal emelkednek a szerencsejátékok koncessziós díjai.

Motiválják a revizorokat

Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása, amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik – derül ki a büdzsé tervezetéből.

A jövő évi költségvetés tervezetének NAV-fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz. Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy – az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor – kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

Nyertes a Miniszterelnökség és a rendőrség

Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, büdzséje is jelentősen emelkedik: a törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek az idei 34 milliárd forintos támogatás után.

2015-ben a tervek szerint a Miniszterelnökségnek mint minisztériumnak a költségvetése 17,6 milliárd forint lesz, a fennmaradó több mint 200 milliárd forintot pedig a hozzá tartozó szervezetek kapják. Ezek között van az Információs Hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a Veritas Történetkutató Intézet, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint: a belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet.

December közepén lesz a zárószavazás

A költségvetési törvényjavaslat általános vitája a november 17-i héten kezdődik – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette a törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

A házelnök közlése szerint a részletes vita november 26-27-én lesz a bizottságokban, az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a költségvetésről.

A törvényjavaslatot itt olvashatja el.

(Forrás: MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.