Munkába járás vagy kiküldetés?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés, munkába járás - az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok e költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó előírások helyes alkalmazása tekintetében. Cikkünk a kérdéskör szempontjából alapvető fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ilyen költség többek között a munkahelyre, a munkavállaló feladatának kijelölt helyére történő eljutás (üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése stb.), valamint az ezzel összefüggő távollét során szükséges közlekedési és más (pl. szállás, étkezés) kiadásokból adódik.

Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok e költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó előírások helyes alkalmazása tekintetében. Cikkünk a kérdéskör szempontjából alapvető fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást

Hivatali, üzleti utazás, kiküldetés, munkába járás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 3. § 10. pontja szerint: „Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazása munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

A munkáltatók pénzügyes munkatársainak többek között az okoz gondot, hogy a munka törvénykönyvében nincs olyan konkrét rendelkezés, amely kifejezetten meghatározná a munkahely fogalmát. A munkahely akár egy nagyobb földrajzi egység (megye, az egész ország területe) is lehet. Ha például a munkaszerződés szerint Magyarország a munkavégzés helye, munkajogilag nincs szó belföldi kiküldetésről, vagy a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkoztatásról, miközben a munkavállaló rendszeresen az ország különböző helyén végzi a munkáját. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az emiatt felmerülő költségeket hogyan tudja számára a munkáltatója megtéríteni.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A megoldás az, hogy adózási szempontból – a fogalmak munkajogi értelmezésétől függetlenül – a Szja tv. előírásait kell figyelembe venni. Eszerint a Szja tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, vagy különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől). Munkahelynek pedig a munkáltatónak az a telephelye számít, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

Mindez azt jelenti, hogy ha például a munkaszerződés szerint a dolgozót ügyintézőként egy veszprémi székhelyű cég az ország egész területén lévő különböző telephelyein foglalkoztatja, adójogilag a kiküldetésre, munkába járásra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni, annak ellenére, hogy munkajogilag nem állapítható meg a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. Vagyis a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével, adózási (napidíj, közlekedési költségtérítés) szempontból bármelyik telephelyre (annak földrajzi helyétől függetlenül) történő utazás kiküldetés. Tehát, ha a munkavállaló szokásos munkavégzésének helye például a pécsi telephely, akkor a lakóhelyéről történő oda-visszautazás munkába járás, míg ha a cég többi telephelyére, vagy akár a veszprémi székhelyére kell a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében utaznia, az kiküldetés. Ha azonban a dolgozó szokásos munkavégzésének helye nincs meghatározva, akkor a veszprémi székhelyre történő utazás munkába járás, míg az egyes telephelyekre történő utazások (akár a telephelyek között, akár a lakóhelyről) kiküldetésnek minősülnek.

Ha pedig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést rendel el a munkáltató (vagyis amikor a foglalkoztatás is és a munkavégzés helye is eltér a szerződéstől), akkor az utazás és a munkavégzés teljes időtartama kiküldetés.

Adóeljárás - jogszabálytükör

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 3 új jogszabály - az adóigazgatási rendtartásról szóló, az adózás rendjéről szóló, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény - váltja fel 2018. január 1-jétől.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. 

Megrendelés >>

 

A külföldi kiküldetés fogalma

A kiküldetés előzőek szerinti fogalma csak a munkaviszonyban álló magánszemélyek belföldi munkavégzésére vonatkozik. Fontos különbség, hogy a külföldi kiküldetés szélesebb körű külön fogalom: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazása bármilyen jogviszonyban külföldi kiküldetésnek (ezen belül munkaviszonyban külszolgálatnak) számít [Szja tv. 3. § 12., 13, pont].

A Szja tv. fogalmi rendszere tehát eltér a hétköznapi szóhasználattól, amely általában bármely (megbízási, vállalkozási, vagy egyéb) jogviszonyban egyaránt „kiküldetésnek” tekint minden hivatali, üzleti utazást, miközben a törvény a belföldi kiküldetést csak munkaviszonyban értelmezi.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • vasút

    Milyen költségek fedezhetők a belföldi kiküldetéshez előírt napidíjból? 

  • utazás, kiküldetés

    A személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott bel- és külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok, valamint a napidíjat szabályozó kormányrendeletek is változtak 2016-tól. A módosítások jó alkalmat teremtenek a szabályok áttekintésére, hiszen teljesen mindennapi eset, ha a munkavállalónak a munkáltató utasítása alapján a munkahelyén kívül kell ellátnia feladatát, legyen az országhatáron belül vagy azon túl.

  • Autópálya

    A munkavállalók többsége a munkába járásához valamilyen közlekedési eszközt vesz igénybe. Lehet az bicikli, motor, személygépkocsi, tömegközlekedési eszköz, esetleg ezek kombinációja. Mindenesetre a közlekedési eszközök használata költséggel jár, hiszen meg kell venni a biciklit, ki kell fizetni a benzint, a menetjegyet vagy a bérletet. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a munkáltatónak ezen költségekhez hozzá kell járulnia, míg máskor maga dönthet a hozzájárulás mértékéről. Természetesen a munkába járással kapcsolatban juttatott költségtérítés a magánszemély részére bevételt jelent, a bevétel megszerzése kapcsán pedig felmerül a kérdés: vajon hogyan alakul az adókötelezettség az ilyen jogcímen megszerzett összeggel kapcsolatban. Az Adó szaklap írása.

  • Autópálya

    A hivatali és üzleti utazás, valamint a munkába járás törvényben rögzített elkülönítéséről, illetve a munkába járás költségtérítésének változásairól tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte adóosztályának igazgatója a Wolters Kluwer Adónap 2017 című rendezvényén. 

  • cafeteria

    Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Árverés

    Az adóvégrehajtási eljárás során végzett értékesítési módokon kalauzolja végig az olvasót az Adó szaklap írása. A januártól hatályos adóvégrehajtási törvény az értékesítések területén nem változtatta meg alapvetően a korábbi eljárási rendelkezéseket, viszont az eddig némileg szabályozatlan romlandó vagyontárgyak értékesítése körében jelentősebb újdonságot vezetett be.

     

  • cégvezető

    A cégutódlás problémája tömegesen szakad a magyar családi vállalkozások nyakába, miután ezek többségét a rendszerváltás környékén alapították, vagyis a generációváltás igencsak esedékes. Hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A családon belüli öröklés kézenfekvőnek hangzik, de egy alkalmatlan utód nagyobb veszélyt jelenthet a cégre, mintha külső érdekeltség kezébe kerül a családi vagyon. A dilemmára azonban van megnyugtató jogi megoldás.

  • Fotó: shutterstock

    Pünkösdnek hála, az adózók nyernek néhány napot a 2017-ről szóló szja-bevallással, amelynek benyújtási határideje idén május 22. – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Fontos az is, hogy a tavalyi adóévre az adózók már nem kérhettek munkáltatói adómegállapítást, ám a NAV az eddigieknél szélesebb körben segíti az adófizetőket. Az eSZJA-rendszer bevezetésének egyértelmű vesztese a civil szféra: az 1%-os felajánlások összege már tavaly is 1 milliárd forinttal csökkent, a Mazars szakértői szerint idén várhatóan még kevesebben tesznek felajánlást.

  • Unió

    Érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen közzétett új szabályozási javaslatában - közölte a köztestület.

  • gyár, munkás, nő

    Egyre kevesebb a cég, ám egyre több a munkavállaló az ágazatban - derül ki a Világgazdaság cikkéből.