Nagyban csalnak adót egyes francia politikusok

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha a franciák figyelmét nem a terrortámadások, a gyenge kormányzati teljesítmény és a kormányátalakítás meglepetései kötnék le, minden bizonnyal a nagy adócsalási ügyekre figyelnének, vagyis ismert emberek és ismert cégek ügyei foglalkoztatnák a közvéleményt, no meg az, hogy hányan „hozzák haza” külföldre rejtett vagyonukat a hatóságok szigorától félve. Bőven lenne, ami kiverhetné a biztosítékot, hiszen évente 2-3 milliárd euró folyik be a költségvetésbe a bűnbánó adócsalóktól, de ha helyesek a becslések, akár az 50-60 milliárdot is elérheti az elsíbolt adótömeg.
 

Banki bűnszervezetek, adócsaló tízezrek?

A párizsi fellebbviteli bíróság a napokban jóváhagyta a brit HSBC bankcsoport elleni eljárás megindítását, mivel azt gyanítják, hogy svájci leányvállalatán, a HSBC Private Bankon keresztül adóparadicsomi műveletekkel és bankszámlákkal segítette francia ügyfeleit abban, hogy eltüntessék jövedelmeiket az adóhatóság elől. Sőt, egyes hírek szerint a bank nemcsak segítette az ügyfeleket, hanem kifejezetten bátorította is őket a bank adócsalási mechanizmusának használatára. Az ügy egy olyan adatbázisra épül, amelyet még Hervé Falciani programozó lopott el a HSBC-től, majd szivárogtatott ki 2008 decemberében a francia adóhatóságnak, miután meggyőződött arról, hogy bankja rendszere alkalmas az adócsalásra (ezért nevezik az ügyet összefoglalóan Swissleaks-nek). A Falciani-féle szivárogtatás révén elindultak az adócsaló ügyfelek elleni francia büntetőperek is, noha a hatóságok elnézőnek bizonyultak azokkal, akik nem vitatkoztak sokat, hanem befizették a hiányzó adókat a költségvetésnek. 2015-ben azonban emiatt kapott letöltendő börtönbüntetést Arlette Ricci, a Nina Ricci-parfümbirodalom örököse, aki az édesapjától örökölt pénzt rejtegette hosszú éveken át svájci bankszámlákon.

Hasonlóan terebélyes rétestészta lehet a szintén svájci UBS bank dolga: a francia adóhatóság az elmúlt hetekben megszerzett egy 38 000 tételes listát a bank 2008-as francia ügyfeleiről, akik állítólag összesen 12 milliárdot helyeztek el a banknál – igaz, a számlákhoz tartozó természetes személyeket még nem sikerült azonosítani és ezért nem biztos, hogy minden ügyfél csalt és nem jelentette be a számláját a francia adóhatóságnak (ha legális forrásból szerzi a pénzt, bejelenteti az adóhatóságnak a számla létét és megfizeti az 1,3 millió euró feletti vagyonnal rendelkezők által fizetendő vagyonadót, akkor mindenki ott tartja a pénzét, ahol akarja). Az UBS bank ellen egyébként már 2013 óta szintén folyik eljárás adócsalás elősegítése miatt, a most – német vonalon – előkerült lista csak egy újabb elem ebben az ügyben, de nem lenne meglepő ha hamarosan elkezdenének – mintegy véletlenül – szivárogni az ismert nevek.

Nagy emberek nagy ügyei

Míg a svájci bankok szorongatása bonyolult és sok szempontból megfoghatatlan, nehezen átlátható probléma (hiszen alibi-cégek, adóparadicsomi műveletek, vagyonkezelők és hasonló finomságok játszanak bennük), az átlag francia számára is könnyen érhetőek az ismert emberek adóügyeit kapargató hatósági ügyek.

A francia politikában meglepően keveset beszélnek például arról, hogy a „tiszta kezekkel” is kampányoló Nemzeti Front (FN) nemcsak mint párt van tele gyanús pártfinanszírozási ügyekkel, hanem volt elnöke sem biztos, hogy teljesen „tiszta”. Jean-Marie Le Pen ugyanis a hetvenes években jelentős vagyont örökölt egy iparmágnástól, s hosszú évtizedek óta hadban áll az adóhatósággal ez ügyben (első felesége egy televíziós adásban pakolt ki a nyolcvanas években mindenféle svájci, adózatlan pénzekről). Idősebb Le Pen 2013-ban már elismerte, hogy 1981-ben nyitott egy svájci számlát az UBS-nél, majd 2015 tavaszán, felmerült, hogy egy bizalmasa révén az FN alapítója 2,2 millió eurót helyezett egy svájci banknál (kezdetben az HSBC-nél, majd a CBH-nál), majd 2014-ben a Bahamákra utalta a pénzt. Le Pennél 2015 novemberében tartottak házkutatást. Esetében ráadásul az is felmerül problémaként, hogy – így a gyanú – EP-képviselői vagyonbevallásából is kihagyta svájci számláját, illetve szintén EP-képviselő lányával együtt vélhetően alulbecsülte ingatlanvagyona értékét. Persze nyilvánvalóan bizonyítani szükséges, hogy a kérdéses számla-számlák a de facto a radikális politikushoz tartoznak, mint ahogy azt a felröppent hírt is, hogy a politikus jelenlegi felesége 2008-ig (állítólag) számlát tartott fenn a Crédit Suisse-nél egy vagyonkezelő révén (2008-ban 200 000 eurót utalhattak át a franciaországi számlájára ettől a cégtől, számlabezárás közleménnyel). A pár esetében tehát összesen három gyanús számláról tudunk. (Itt érdemes még egyszer aláhúzni, hogy a francia adójog számára fontos, hogy tudják, ki hol és mennyi pénzt tárol, akkor is, ha adózott, mert létezik vagyonadó.)

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Svájci számla játssza a főszerepet egy volt francia miniszter, Jérôme Cahuzac perében is – az adózást mint polgári erényt bemutató Hollande-elnökség adócsalás gyanújába keveredett költségvetési minisztere – természetesen – az adócsalások elleni harcért is felelős volt, mielőtt sor került volna lebukására és dicstelen távozására. Mint kiderült, a volt miniszter 600 000 eurót tárolt egy svájci bankszámlán, aminek az eredete egyelőre nem tisztázott (az egyik teória szerint a kilencvenes évekből maradt vissza a pénz, mely Michel Rocard kampányát finanszírozhatta – ezt a gyanút többek között arra alapozzák, hogy Cahuzac akkor Rocard közelében mozgott és az évtizedek során soha nem nyúlt a számlához). A rossz nyelvek szerint az ő turpisságára is ex-felesége bosszúja révén derülhetett fény, igaz, most utóbbi is bíróság előtt áll, mert a gyanú szerint neki is voltak hasonló titkos számlái... a per egyébként nem zárul majd le gyorsan, a jelen állás szerint szeptemberben folyatódik, mert bizonyos eljárásjogi kérdéseket először az Alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia.

Nem mellesleg a Le Penek vagyonbevallása azért kerülhetett a hatóságok kereszttüzébe, mert a Cahuzac-ügyön felbuzdulva gyorsan törvényt fogadtak el a kötelező bevallásokról és – itt a lényeg – azok ellenőrzéséről is. Ma már egy külön hatóság foglalkozik azzal, hogy ellenőrizze a vagyonbevallásra kötelezett tisztviselők anyagait, s az elmúlt években bizony ismert emberek is a horogra akadtak, volt olyan miniszter, aki kilenc hónap után kényszerült arra, hogy lemondjon, miután kiderült, éveken keresztül még az adóbevallásait sem volt képes időben elkészíteni, nemhogy befizetni a befizetni valót.

Persze nemcsak politikusok állnak az adóhatóság kereszttüzében, hanem más ismert emberek is. Ugyancsak offshore ügyletekkel való adócsalást gyanítanak a hatóságok például a legendás Karl Lagerfeld környékén, aki jelenleg is a Chanel vezető divattervezője. úgy hiszik, hogy mintegy 20 milliárd eurót szívott ki az országból egy céghálózaton keresztül, hogy aztán a kedvezőbb adózású Írországban, az Egyesült Államokban és a brit Virgin-szigeteken adózhasson. A suivre, vagyis ennek az ügynek még lesz folytatása.

A hatóságok bekeményítenek

Úgy tűnik, a banktitokra évtizedeken keresztül oly kényes Svájc igencsak népszerű azok között, akik valamilyen oknál fogva el akarják rejteni a pénzüket a saját hazájuk hatóságai elől. Nemcsak bűnözőkre, terrorizmust finanszírozókra, fegyverkereskedőkre kell gondolni, hanem például számos zsidó családra is, akik a harmincas években menekítették a vagyonukat Svájcba a nácik elől (nyilván nem utóbbiak állnak a hatóságok célkeresztjében, de az anyagokat elemző újságírók szerint ezek a pénzek/számlák is megjelennek például az HSBC-től kikerült listákon).

Nem véletlenül harcolnának a hatóságok az adóelkerülés ellen a kötelező adatcsere intézményén keresztül, hiszen nagyban megkönnyítené a nemzeti adóhatóságok dolgát a svájci adótitok vége. EZ nagyjából várható is: hamarosan a svájci hatóságoknak már nem lesz mérlegelési joga, hogy kiad-e adatokat, vagy sem és az ügyfél-névtelenség lehetőségei is beszűkülnek. 2014 végén Berlinben ugyanis eldöntötték, hogy 2017-től és 2018-tól mintegy 90 ország alkalmazza a kötelező adatcserét. Ez nem egyszerűen technikai és bűnüldözési kérdés, Franciaországban legalábbis biztosan nem. Amikor a francia költségvetés és államadósság olyan helyzetben van, amilyenben, és amikor az „elegünk van az adókból!” felkiáltás egyfajta politikai hívószó sokak számára, fontosak az ilyen intézkedések nemcsak anyagilag, hanem szimbolikusan is.

A cél ugyanakkor ebben az esetben sem a börtönök, sokkal inkább az államkincstár megtöltése. 2013 júniusa óta a kormány megerősített adóamnesztia-rendszerben várja a haza a bűnbánó adózókat, olyannyira, hogy még vidéki kirendeltségeket is szervezett a bűnbánó adózok kényelmét elősegítendő. A hatás már most látszik. A Le Figaro összefoglalója szerint a helyzetüket rendezni kívánók hetente 130 „dossziét” küldenek az ezzel foglalkozó pénzügyminisztériumi osztályoknak, s évente most már több, mint 2 milliárd eurót fizetnek be a költségvetésnek. Ez a mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő összeg nemcsak magyar viszonylatban lenne hatalmas összeg, hanem a franciák számára sem kevés, hiszen a 20-30 milliárdos költségvetési megtakarításokat ők is centenként kaparják össze. Persze ez is eltörpül az adócsalások évi 60 milliárd körüli becsült összegéhez viszonyítva (ami nagyságrendileg a teljes francia köznevelés éves költségvetésének felel meg).

Aki azonban nem akar „bűnbánni”, az azért számíthat a hatóság haragjára. 2013 végén egy nagy törvényt fogadtak el az adócsalások ellen, specializált ügyészséget hoztak létre, több nyomozati jogkört kaptak a fináncok, megnövelték a büntetéseket és – nyilván okulva a Falciani-ügyből – védelmet kínáltak a bejelentőknek is. Külön törvény született az ÁFA-csalások elleni harcra: azok is évi tízmilliárdos kárt okozhatnak az államnak.

Az egyetlen probléma, és ezzel majd a francia államnak is szembe kell néznie: a kötelező adatcserét vállaló 90 ország még nem a világ összes országa. Vagyis az előrelépések ellenére még nem sikerült minden offshore-pontot felszámolni. A fifikás adótanácsadók és ügyvédek biztosan találnak majd új adóparadicsomokat kényes ügyfeleiknek. A harc tehát folytatódik az államok és az adócsalók, tágabb értelemben pedig a polgártársakat meglopó ügyeskedők és a közszolgáltatásokat helyettük is finanszírozó tisztességes adózók között.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Franciaország

    A francia kormány idén 2,65 milliárd, jövőre pedig 2,4 milliárd eurós bevételre számít azon francia állampolgároktól, akik be nem jelentett külföldi számlákra érkezett jövedelmeiket hazatelepítik Franciaországba és befizetik utánuk az adót - közölte hétfőn Michel Sapin francia pénzügyminiszter.

  • Franciaország

    Ma Magyarországon – főleg egyes leszakadó térségekben, ahol egy minimálbérnyi nyereség kifejezetten sok pénznek számít – a vállalkozóvá válás előtt komoly akadályként tornyosul a minimumjárulékok magas szintje. Ezért lenne érdemes megvizsgálni a francia egyéni vállalkozói rendszert, amely a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál kevesebb nyereséget realizáló vállalkozások számára is biztosítja a túlélés esélyét.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.