Nagymamák lesznek az ügyvezetők?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rengeteg cikket találhatnak a kapcsolt vállalkozás fogalmáról az interneten, ha beütik ezt a címszavat a keresőbe. A kapcsolt vállalkozás meghatározására mind a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 4.§ 23. pontja, mind az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 17. pontja azonos fogalmat használ, de vannak más törvények is, – például a számviteli törvény, – melyek ezzel nem azonos fogalmat használnak. A meghatározás szövege annyira kacifántos, hogy az adózók kizárólag csak konkrét esetleírással tesznek fel kérdéseket, mert a fogalom egyetlen pontjába sem érzik beletartozónak magukat. Főleg akkor nem, ha az elvált házastárs és a máshol (például: külföldön) élő gyerek is belekerül a cégkapcsolatokba. (Megjegyzem, hogy a válás után a volt házastárs már nem minősül közeli hozzátartozónak.)


Arról is sokat olvashattak mostanában, hogy 2015-től tervezik kibővíteni a kapcsolt vállalkozási körbe tartozó esetek fogalmát. Eszerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A megfogalmazás most sem lett egyszerűbb. A jelenlegi „szakpolitikának” ez nem megy. Ezért rengeteg kérdés merül fel az adózókban, melyet az adóhatóság sem tud megmagyarázni. Mi lett volna, ha egyszerűen azt írják, hogy a tulajdonlások figyelembe vétele nélkül is kapcsolt vállalkozásnak tekintendők azok a szervezetek, melyeknek azonos személy az ügyvezetőjük. Lehet, hogy mindenki értette volna?

Jelenleg kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük az egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozásokat, gyakorlatilag a cégcsoportokat. Közös jellemzőjük, hogy az irányításuk általánosan visszavezethető egy személyre vagy egy családra

2015-től ez kibővül azzal, hogy ha Lusta János egyéni vállalkozó a Korrump Kft ügyvezetője, akkor ez a két vállalkozás is kapcsoltnak tekintendő?

A kapcsolt vállalkozás társasági adóbeli fogalmát használja a többi adótörvény is. Magához a fogalomhoz sok adófajtánál hátrányos jogkövetkezmények kapcsolódnak. Például az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel teljes egésze növeli a 37%-os adó alapját. Mit is jelent ez? Ha éves szinten 800.000 forint bevételt kapok a kapcsoltnak minősülő vállalkozásomtól, akkor 1.600.000 forint után fizetek 592.000 forint evát. Ha nem a kapcsolt vállalkozásomtól jönne ez a bevétel, akkor az adó csak 296.000 forint lenne.

Van egy barátnőm, aki 15 évvel ezelőtt alapított egy könyvelőirodát, amely mára már Kft lett. Természetszerűleg ő az ügyvezetője. Három évvel ezelőtt alapított egy betéti társaságot is, amely egy kicsi édességboltot üzemeltet. Itt is ő az ügyvezető (ma már így hívják itt is a vezetőt). Egyik gazdasági társaságban sincs 50%-ot meghaladó üzletrésze, és nem közeli hozzátartozók a tulajdonostársai. A két cég között semmilyen üzleti kapcsolat nincs. Mit is üzletelne egymással egy könyvelőiroda és egy édességbolt?

Kinek támadt az a gyakorlati élet számára elvetélt ötlete, hogy ez a két cég kapcsolt vállalkozás legyen, és hátrányokat szenvedjen az adózás során?

Ebben az esetben az lesz a megoldás, hogy

  • a boltot vezető alkalmazottat megbízzák az ügyvezetéssel,
  • és a betéti társaság társasági szerződésében rögzítik, hogy a beltag ügyvezetést nem vállal, hanem ebből a célból alkalmazottat foglalkoztat.

Egy másik példa szerint Tóth Izsák már nagyon régen megalapította egyéni vállalkozását ablakszerelésre. Egy idő után rájött, hogy célszerűségi szempontból jó lenne az ablak gyártásával is foglalkoznia. Ezért barátai pénzügyi hátterét igénybe véve alapított egy kft-t 20%-os részesedéssel ablakgyártásra. A termelés az évek során felfutott és jelentős piacot talált az építőipari cégek körében. Termékeinek 75%-át nekik értékesíti. Kb. 15% beszerelését végzi Tóth Izsák egyéni vállalkozása. A többit más cég szereli be a vevőkhöz.

A két vállalkozás (Kft és egyéni vállalkozó) nem számláz egymásnak. A Kft eladja az ablakot a vevőnek, az egyéni vállalkozás pedig beszereli (15%). A vevő két külön számlát kap.

A Kft ügyvezetője Tóth Izsák. Mit jelent ebből a szempontból az ügyvezetés egyezősége?

Az egyéni vállalkozó ugyan nem nevezhető ügyvezetőnek, de honnan tudjam mire gondoltak a jogalkotók, akiknek nincs fogalmuk a gazdasági életről? Ezek tisztességes kisvállalkozások.

Nem ritka, hogy egy zrt. vezérigazgatójának Kft-je is van, ahol ügyvezető. Ez a gyakori példa is beletartozik a kapcsolt vállalkozás fogalmába? Vagy az ilyen ügyeket majd kimagyarázzák, és marad a kisvállalkozások adózásának megnehezítése? (Például: eva, reklámadó, kölcsön kamata a Tao-ban, áfatörvény 67.§-a, iparűzési adó, stb.)

Nagyon sok példa felsorolható még azzal kapcsolatban, hogy ez az egymondatos törvénymódosítás milyen problémákat fog okozni. Ezen kívül pedig részletes magyarázatra is szorul a szövegezése.
Minden mikro-vállalkozás gondolja át, hogy mit kell sürgősen lépnie! Jön a nagymamák, nagypapák ügyvezetői korszaka.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).