NAV-figyelő, 19. hét: így működik a KIVA

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Elmagyarázta a KIVA szabályait és frissítette feketelistáit a NAV.

1. Áttérés KIVA-ra

Ahogy azt az adóváltozásokról szóló hírlevelünkben említettük, a kisvállalati adó 2017. évi módosításainak megfelelően a KIVA szerinti adóalanyiságot az az adóalany választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. Kecsegtető az adó mértéke, ami 14%-ra módosult. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. A kedvezőbb szabályoknak köszönhetően 2017-től több vállalkozás áttért a KIVA szerinti adózásra.

Az adózási szabályok mellett azonban a számviteli előírásokra is fontos figyelnünk, a Katv. 15. §-ában foglaltak szerint a Katv. előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kell értelmezni, továbbá kimondja, hogy a kiva-adóalany a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik. Ezen felül a Katv. 19. § (1) bekezdésének előírása szerint a kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ebből következik, hogy a KIVA-ra áttért adóalanyokra is alkalmazandó az áttérést megelőző üzleti évre vonatkozóan a beszámoló készítési, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.

 

2. Útmutatók érvénytelenítése

Megjelent a 3011/2017. útmutató az egyes útmutatók érvénytelenítéséről.

3. Frisültek a feketelisták

Az elmúlt hét során az alábbi listák kerültek frissítésre:

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala

Fontos figyelni, hogy az alkalmazottak bejelentése határidőn belül (legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt) megtörténjen, mert súlyos bírság fenyegeti a mulasztókat.

Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési kötelezettségüket elmulasztó adózók

A bejelentés elmulasztása magánszemélyek esetében 200 ezer, más adózók esetében akár 500 ezer forint mulasztási bírságot is vonhat maga után, ezért célszerű a kezdetekkor, valamint minden változás során körültekintően eljárni, és a kötelező bejelentést megtenni.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.