NAV-figyelő, 45. hét: minden a reklámadóról

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A reklámadó friss szablyait foglalta össze a NAV. Figyelniük kell a megrendelőknek is, és társaságiadó-szempontból is érdekes a téma.

1. A reklámadó legfontosabb változásai

Az idei nyár újfent meghatározó változásokat hozott a reklámadó terén. Az Európai Bizottság tavaly novemberi határozata alapján a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere, illetve az elhatárolt veszteség levonhatósága a 2014. évi adóalapból állami támogatásnak minősül, ezért arra kötelezte Magyarországot, hogy visszamenőleges hatállyal módosítsa vagy törölje el a reklámadó törvényt. Ennek az idei nyári adóváltozás lett az eredménye, melynek főbb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze.

  1. A 2017. június 30-ig lezárt adóévekre megfizetett reklámadó az Art. szerinti túlfizetésnek fog minősülni. Ez csak azon adóalanyokra érvényes, akik mint reklámközzétevők kötelezettek a reklámadó megfizetésére. Az eddig az időpontig bevallott, de még be nem fizetett reklámadót az adóalanyoknak nem kell megfizetniük. A túlfizetésként a folyószámlán lógó összegről pedig rendelkezhet adóalany, hogy kiutaltatja vagy átvezetteti másik adónemre. Nyilatkozat hiányában a jövőbeli reklámadó kötelezettség kiegyenlítésére kerül elszámolásra.
  2. Megszűnik a saját célú reklám adókötelezettsége, így azt már nem kell a kalkuláció során figyelembe venni.
  3. Annak érdekében, hogy a törvény megfeleljen az Európai Bizottság által állított feltételeknek, eltörlésre került a sávosan progresszív adómérték, és 2017-től egykulcsos adómérték alkalmazandó. 2017. január 1. és június 30. között 0 százalékos, míg 2017. július 1-től 7,5 százalékos adókulccsal kell számolni.
  4. Adómentes az adóalany adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint. A mentesség az új szabályozás értelmében csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, aminek igénybevételére vonatkozó feltételeket érdemes megvizsgálni, mielőtt az adóalany él a mentesség lehetőségével. Továbbá a mentesség igénybevételéről minden esetben előzetesen nyilatkozni kell az adóhatóság felé.
  5. Hatályát vesztette az a szabály, mely lehetővé tette a 2014. évi adóalapnak az elhatárolt veszteség 50 százalékával történő csökkentését.

További érdekességek a reklámadóról a 66. információs füzetben találhatók.

Mivel azonban a reklámadó nemcsak a reklámközzétevőket, hanem a megrendelőket is sújthatja, ezért érdemes odafigyelni, hogy a megrendelő rendelkezik-e a közzétevő nyilatkozatával, mely szerint a reklámközzétevő az adókötelezettséget teljesíti, vagy pedig nem kötelezett a reklámadó megfizetésére. Nyilatkozat hiányában pedig hitelt érdemlően tudnia kell bizonyítani a megrendelőnek, hogy azt kérte a közzétevőtől, amit nem kapott meg, és ezt a tényt bejelentette a NAV felé, vagy a közzétevő szerepel a NAV reklámközzétevőkről szóló listájában.

A megrendelőnek abban az esetben keletkezhet fizetési kötelezettsége, ha az adott hónapban a reklám-közzététel ellenértéke meghaladja a 2,5 millió forintot. Rossz gyakorlat, hogy sokan nem tartják számon, hogy rendelkeznek-e a nyilatkozattal, és nem követik nyomon megrendelőként, hogy keletkezik-e adókötelezettségük, ami mulasztásibírság-kockázatot jelent.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

 

Ezen túl társasági adó vonatkozásában is érdekes a téma, mert ha a reklám közzétételével összefüggésben az adóévben elszámolt költség meghaladja a 30 millió forintot, és az adóalany

  • nem rendelkezik a reklám-közzétevő nyilatkozatával, és

  • nem is tudja igazolni, hogy a nyilatkozat átadását kérte, valamint

  • a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság vonatkozó listájában, akkor a teljes reklámköltség címen elszámolt összeg nem elismert költségnek fog minősülni és adóalap növelő tételként kell kezelni.

2. CDMS rendszerrel kapcsolatos tudnivalók

Az alábbi tájékoztatót állították össze a NAV munkatársai, mellyel szeretnék segíteni az ügyfeleket a CDMS rendszer elérésével kapcsolatban:

Továbbá elérhetőek a 2017. szeptember27-i CDMS konferencia anyagai.

3. Pályázat

Innen tölthetők le a NAV Bűnügyi szakterülete részére adatmentő és elemző eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzés dokumentumai.

4. HIRDETMÉNY

60300-626/2013. bűnügyi számon folytatott eljárásról szóló határozat kézbesítéséről.

 

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.