NAV-figyelő: albán-magyar szociális biztonsági egyezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. június 6.-i keltezéssel közzétette tájékoztatóját a NAV a Magyarország és az Albán Köztársaság közötti szociális biztonsági egyezményről. Az Egyezményt még tavaly, a 2015. évi XVIII. törvénnyel hirdették ki, de csupán jövő hónaptól, 2016. július 1.-n lép hatályba. Ezzel Magyarország hatályos szociális biztonsági egyezményeinek száma 12-re növekszik. Az egyezmények listáját és rövid jellemzését itt láthatják.

A szociális biztonsági egyezmények különös haszna, hogy míg nyaralásra, síelésre általában utasbiztosítást kötnek az utazók, úgy az üzleti vagy személyes látogatások miatti 1-2 napos tartózkodások esetén ez nem jellemző, mely egyezményes ország esetén nem probléma, de ha egy nem egyezményes országban orvosi ellátásra szorulunk, úgy annak díját „saját zsebből” kell fedezni.

Érdekes lenne megnézni, hogy Albániával milyen turisztikai kapcsolata van Magyarországnak, hiteles adatok azonban sajnos nem állnak rendelkezésre. A KSH 2014-es publikált adatai nem térnek ki az Albán Köztársaságra, de a térség tekintetében összehasonlításképpen talán Szerbia példája lehet reprezentatív. A KSH évkönyv szerint 2014-ben 2 999 ezer fő érkezett Szerbiából Magyarországra 1 napra, és 364 ezer fő érkezett egynél több napra. Ebből is látható, hogy a klasszikus értelemben vett turizmussal szemben inkább az üzleti vagy az átutazó vendégéjszakák száma a jelentős. Feltételezhetjük, hogy Albánia esetében is hasonló aránnyal számolhatunk, mely ország immár Magyarországgal egyezményes államok sorába állt.

Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik vagy Magyarország, vagy Albánia vagy mindkettő jogszabályai alá tartoznak vagy tartoztak, illetve azokra, akik jogaikat az előbbiekben meghatározott személyektől származtatják (azaz jellemzően a biztosítottal együtt utazó közeli hozzátartozók).

Általános rendelkezésként az Egyezmény a járulékfizetés helyét abba az országba helyezi, ahol a keresőtevékenységet a magánszemély végzi függetlenül attól, hogy a munkáltató székhelye vagy a magánszemély lakóhelye a kettő közül melyikben található. Több államban végzett tevékenység esetén pedig 3 eset lehetséges annak függvényében, hogy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedik a magánszemély.

• Ha egyszerre mindkét országban munkavállalóként tevékenykedik, akkor annak az országnak a jogszabályai alá tartozik (azaz ott kell a járulékokat megfizetni), ahol lakóhellyel rendelkezik.

• Ha az egyik országban munkavállalóként a másikban pedig önálló vállalkozóként végez tevékenységet, akkor azon ország szabályai alá tartozik, ahol munkavállalóként tevékenykedik.

• Végül pedig ha mindkét országban egyidejűleg önálló vállalkozói tevékenységet folytat, akkor azon ország jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben lakóhellyel rendelkezik.

Ahogy az megszokott a hasonló egyezmények körében, az általános szabályok alól kivételt képez a kiküldetés, a hajón végzett szolgálat és a közszolgálati tisztviselők esete.

Kiküldetés esetén, amennyiben annak időtartama a 24 hónapot nem haladja meg és nem felváltó kiküldetésről van szó, úgy a kiküldő ország jogszabályai alatt marad a magánszemély továbbra is. Így tehát egy 1 éves albán kiküldetés esetén továbbra is Magyarországon kell a járulékokat megfizetni, és fordítva egy hasonló magyarországi kiküldetés esetén a járulékokat továbbra is az Albán Köztársaságban kell megfizetni a kiküldöttnek.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A közszolgálati tisztviselők kiküldetéséhez nem kapcsolódnak szűkítő feltételek, ők minden esetben a kiküldő ország jogszabályai alatt maradnak.

Hajón szolgálatot teljesítő személyzet esetén azon ország jogszabályai az irányadóak, amelynek a lobogója alatt a hajó hajózik.

Általános érvényű kivételként fogalmazza meg az Egyezmény, hogy bármely esetben lehetőség van a két ország kijelölt kapcsolattartó szervei által a munkavállaló és munkáltató közös kérelmére egyeztetéseket folytatni és bizonyos feltételekkel további eltérést engedélyezni.

Mit kell tenni tehát, ha Albániába utazunk? Igényelni kell az OEP-től egy igazolást, hogy biztosítotti jogviszonyunk Magyarországon áll fenn, és ezen igazolást kell bemutatni munkavállalás esetén az albán kifizetőnek (kiküldetés, többes jogviszony) illetve a betegellátó intézménynek sürgősségi ellátás esetén.

Az egyezmény szövegét itt olvashatják.

A NAV tájékoztatóját itt találják.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---