Nem csodafegyver a járulékcsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Start-kártya példája azt mutatja, hogy a járulékcsökkentéstől nem érdemes foglalkoztatási áttörést várni. A kisvállalati adó a hazai cégek 98 százalékának érdemi könnyebbséget hozhat és fehéríti is a gazdaságot. A pénzforgalmi szemléletű áfafizetésbe belerokkannak a könyvelők. Az Adó Online a tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet elemezte, amely egyöntetű vélemény szerint nem ad választ arra, hogy mitől is nőne a foglalkoztatottság.


10 fő fölött még egy ember

A 25 fős foglalkoztatotti létszámig választható kisvállalatok adója esetén egyelőre nem egyértelmű, mi is az adó alapja, vagyis a járulékok is beleszámítanak-e foglalkoztatottak bérköltségébe – hívta fel a figyelmünket Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. (A miniszterelnöki bejelentés arról szólt, hogy az új adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék.) Ettől függ, hogy beszélhetünk-e érdemi járulékcsökkentésről – vélte az Adó Online kérdésére az adószakértő.

Az új adónem célzott kisvállalati adónak mondható, annak ellenére, hogy a hazai cégek 98 százaléka számára választható lesz – a mintegy 1 millió vállalkozás közül mindössze 3-5 ezer foglalkoztat ennél több embert – mondta Zara László. Az új adózást választó kis cégek már rövid távon is jól járhatnak, mert egy új dolgozó felvétele nem jár több közteherrel, miután a bére csökkenti a profitot – magyarázta az adószakértő, aki szerint a 10 főnél többet foglalkoztató cégek jó eséllyel felvesznek még egy embert az új adónem hatására.

Zara László szerint jelentős lehet az új adó gazdaságfehérítő hatása, mert eddig sok kis cég tulajdonosa osztalékként vette ki cégéből a pénzt, azután 16 százalékkal adózott, majd zsebből fizette dolgozóit; jövőre ezzel a módszerrel már nem jár jobban, így legálisan fizeti majd a béreket.

Vissza lehet-e élni a szabályozással, érdemes lesz-e például a 40 fős cégből egy 25 és egy 15 főset alkotni? – kérdeztük az adószakértőt. Elvileg bármi előfordulhat, de nem ismerjük a jogszabályt, nem tudjuk, a jogalkotó épít-e be valamilyen féket, mint például az eva esetében tette, amikor kétéves működési időhöz kötötte az adónem választhatóságát – kezdte válaszát Zara László. A visszaélés esélyét csökkenti, hogy a 25 főnél többet foglalkoztató társaságok zöme multi- vagy közüzemi cég: ők más mentalitásúak, nem keresik automatikusan a kiskapukat – vélte.

Kétes esélyek

A célzott járulék-elengedés (25 év alatt, 55 év felett és a képzetlen munkavállalóknál) a Start kártya tapasztalatai alapján nem fogja érdemben növelni a munkaerő-keresletet, bár a Start-kártyával kapható járulékkedvezmény alacsonyabb, mint a most bejelentett – vélekedett Zara László.

A járulékelengedés ezen a területen is fehérítheti a gazdaságot, és fékezheti az 55 évnél idősebbek elküldését, mert most még sok cégnél érdemes lehet az idősebb kollégát kisebb bérigényű fiatalra cserélni – sorolta a bejelentett lépések lehetséges hozadékát.

Az áfacsapda kiiktatása: a könyvelőknek fájni fog

A pénzforgalmi szemléletű áfafizetésnek két oldala van. A rendszer csak úgy lehet kerek, ha nemcsak a ki nem fizetett számlák után nem kell áfát fizetni, hanem visszaigényelni sem lehet áfát, amíg a cég nem fizetett; nyilván ez is benne lesz az új szabályozásban – hívta fel a figyelmünket Zara László.

A körbetartozásban érintett cégeknek nagy könnyebbség lesz az új szabály, de az minden társaság, és különösen a könyvelőirodák számára érdemi adminisztráció-növekedést jelent – mondta az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Kettős könyvvitelnél dupla pénzügyi nyilvántartást kell majd vezetni, külön követni kell majd a banki forgalmat is. Ráadásul a hónap 20-ig együtt kell könyvelni a két dolgot, így nemcsak a feladat lesz több, hanem a feladatok elvégzésének ideje egybe is esik.

Mivel a kisebb cégek könyvelését jellemzően könyvelőirodák végzik, náluk kapacitás-növelésre lehet szükség, amelynek árát nem biztos, hogy meg tudják fizettetni ügyfeleikkel – mondta Zara László.

Minden a részleteken múlik

Keretelképzeléseket hallottunk, számos fontos részlet nem tisztázott: nem tudjuk például, hogy a 25 évnél fiatalabbakra és az 55 évnél idősebbekre vonatkozó járulékelengedés mindenkire vonatkozik-e, vagy csak a frissen felvettekre. Ha mindenkire vonatkozik, az 800 ezer munkavállalót érint, ami vélhetően nem fér bele a 300 milliárdos keretbe – adott gyors értékelést a munkavédelmi akciótervről Adler Judit. Az sem egyértelmű, hogy ezek a kedvezmények örökre szólnak, vagy csak néhány évre – tette hozzá a GKI kutatásvezetője az Adó Online kérdésére.

Régi dilemma, hogy a járulékcsökkentés növeli-e a foglalkoztatottságot – folytatta a kutató, aki a Start-kártya példája alapján óvatosságra intett. A pályakezdők elhelyezkedését szintén járulékkedvezménnyel segítő eszköz vizsgálatakor kiderült ugyanis, hogy zömében olyan képzett fiatalok jutottak álláshoz Start-kártyával, akiknek egyébként is jó elhelyezkedési esélyei voltak a munkaerőpiacon, és a járulékkedvezményeket is olyan cégek kapták – például multik –, amelyek támogatása nem szerepelt a program céljai között.

Az új belépők foglalkoztatását támogató járulékkedvezmények is könnyen kisiklanak: sok munkaadó elbocsátja majd visszaveszi dolgozóját a kedvezmény igénybe vétele érdekében – említ hasonló példát a kutató.

Nagyon célzott és finom szabályozás kell ahhoz, hogy a támogatások oda jussanak, ahová szánják őket, most konkrétan a magyar tulajdonú kkv-khoz; elképzelhető, hogy szinte csak kézi irányítással működhetne pontosan a rendszer – fogalmazott Adler Judit.

Mitől nőne a foglalkoztatás?

Piaci oldalról nem látszik a kereslet; nem tudni, hogy a többletmunkával előállított termékeket és szolgáltatásokat ki vásárolná meg – összegezte aggodalmait a munkavédelmi akcióterv kapcsán Zara László.

Hasonlóan vélekedik Adler Judit is: a beruházások élénkülése, a gazdaság növekedése teremthet csak fenntartható munkahelyeket a versenyszférában – mondta a kutató.

A munkahelyvédelmi akcióterv

Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A tartósan munkanélküliek, és a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a – vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó – 16 százalékos kisvállalati adót. Az akciótervről mindent megtudhat itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).