Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az APEH valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával létrejövő új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a hatékonyan biztosítja az adó- és adójellegű bevételek teljes körű kontrollját és védelmét. Az egységes és egyszerűbb eljárási formák bevezetése, az egy helyen való érdemi ügyintézés csökkenteni fogja a vállalkozások és a háztartások adminisztratív terheit – derül ki a parlament előtt lévő törvénytervezettel kapcsolatos előterjesztésből.
A költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó adózói magatartások feltárása, szankcionálása és visszaszorítása érdekében szükséges az adónyomozói intézményrendszer visszaállítása, az adóhatóság és az adónyomozók közötti együttműködés kereteinek kialakítása. A NAV, mint adó- és vámhatóság a Kormány irányítása és az adópolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló kormányhivatal, államigazgatási, de fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó országos hatáskörű szerv lesz 23 ezer foglalkoztatottal.

A 2011 januárjától létrejövő új szervezet struktúrája igazodik az APEH és a VP jelenlegi, háromszintű szervezetéhez. Központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet. A szervezeten belül elkülönül az adóhatósági feladatokat ellátó adóztatási és a vámhatósági feladatokat ellátó vámszerv, továbbá a bűnügyi tevékenységet végző nyomozó hatóság (a bűnügyi főigazgatóság és a regionális bűnügyi igazgatóságok). Emellett a bűnügyi főigazgatóság alsófokú (áru- és bűnjel kezelést végző) szervvel is rendelkezik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénytervezet több ponton módosítja az adózás rendjéről szóló törvény szabályait is. Így például érinti az egyéni vállalkozó, ügyvéd, szabadalmi ügyvivő és közjegyző tevékenysége szünetelésével kapcsolatos előírásokat, az adóhatósági bejelentés, áfa-bejelentés szabályait. A tervek szerint, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott korlátok túllépése miatt az Szja törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül köteles lesz biztosítottként bejelenteni. Nem kell a biztosítottként bejelentést megtenni azok tekintetében, akiket a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vették fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.

Több ponton módosíthatják az adóellenőrzés szabályait is, illetve 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását tennék lehetővé az adózóval szemben, ha közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak.

Forrás: A tervezet szövege az Országgyűlés honlapján már elérhető.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • nyugdíjas

    Magyarországnak az Orosz Föderációval és Ukrajnával egy 1962-es megállapodás alapján területi elvű egyezménye van .

  • InfoTandem_1szazalek

    Csaknem tizedével alacsonyabb összegről rendelkeztek az idén az adófizető magánszemélyek az 1+1 százalékos felajánlások során, mint egy esztendővel ezelőtt. Az elvi keret alig fele, bő 12 milliárd forint érhet így célba. Az InfoTandem heti infografikája.

  • Erdély címere

    A XVI. század első felének zűrzavaros történelmi eseményei, a gyakran önös érdekeket képviselő nemesség, és a tehetséges, de az uralkodóktól nem független politikusok (Werbőczy István, Martinuzzi Fráter György) tevékenységének eredményeként jött létre önálló államalakulatként Erdély. Sajátos helyzetéhez az adózásban is különös intézkedések társultak. Folytatjuk a Magyarország adótörténetét bemutató sorozatunkat.

  • paragrafusjel és egér

    Már nem köti a magyar kormányt az EU szabályozása, szabadon átsorolható lenne az e-book a 27 százalékos áfakulcs alól az egyik kedvezményes kulcs alá.

  • jog

    Az idén, augusztus végéig, hetven ügyben kezdett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ötvenhét versenyfelügyeleti eljárást lezártak; ezek közül huszonhat esetben állapítottak meg jogsértést és szabtak ki bírságot. A fogyasztók megtévesztőit, a versenykorlátozó megállapodást kötőket, és az erőfölénnyel visszaélőket összesen 3,556 milliárd forintra büntette a GVH. A legnagyobb összegű bírsággal (2,790 milliárd forint) a traszportbetongyártók és a katódsugárcső-előállítók (303 millió forint) kartelljét sújtották  - írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a feketelista.hu portál.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó