Nyugta helyett számla: mit kell jelenteni?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóalany nyugta helyett számlát adhat ki, amikor nyugtakibocsátási kötelezettsége áll fenn. Ilyenkor nem szükséges online pénztárgépét használnia, ám így is van adatszolgáltatási kötelezettsége. Az Adó szaklap írása összefoglalja az ezzel összefüggő, különböző időszakokra érvényes szabályokat.

Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma

Az adatszolgáltatás történetiségének szempontjából három időszakot (2014. január 23–2014. február 28. közötti, 2014. március 1–2014. december 31. közötti és 2015. január 1-jétől kezdődő időszakok) különböztethetnünk meg, az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet időközi szabályváltozásainak megfelelően.

a) 2014. január 23–február 28.

Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet új 9/A. §-ának értelmében [melyet az egyes pénztárgéphasználattal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2014. (I. 22.) NGM rendelet iktatott be] a pénztárgép útján történő nyugtakibocsátásra kötelezett, de e kötelezettségüket kizárólag számlával teljesítő adóalanyokat az Áfa-tv. 178. § (1a) bekezdés értelmében úgy kell tekinteni, mint akik (amelyek) nyugtakibocsátási kötelezettségüknek gépi nyugtakibocsátással tesznek eleget. E rendelkezésből következően ezek az adóalanyok hasonlóan kötelesek az adatszolgáltatási kötelezettségüket az adóhatóságnak teljesíteni, mint ha online pénztárgépet használnának. Az adatszolgáltatás módját az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet írja elő.

Fontos kiemelni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében foglalt, ún. pénztárgéphasználat-köteles tevékenységeknél áll fenn, tehát az adóalany olyan tevékenységei keretében kiállított számlái után, amelyek a hivatkozott 1. mellékletben nem szerepelnek, az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. §-a alapján adatot szolgáltatatni nem kell.

Szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség csak olyan ügyletek számlái után áll fenn, amelyek esetében az adóalanyt az Áfa-tv. 166. § (1) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terhelte (azaz csak olyan számláknál kell adatot szolgáltatni, amelyeket az adóalany pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki). Ez azt jelenti, hogy a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységekről kibocsátott számlákról olyan esetekben nem kell adatot szolgáltatni, amikor a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt. Ezek az esetek a következők:

–   az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy;

–   a vevő személyétől függetlenül az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek az adót is tartalmazó ellenértéke eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot;

–   a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történik meg;

–   a vevő személyétől és az ellenérték megtérítésének módjától függetlenül az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése az ügylet (Áfa-tv. szerinti) teljesítését követően történik,

–   adóalany, illetve nem adóalany jogi személy előlegfizetése;

–   az előleget fizető személyétől függetlenül, a 900 ezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű előleg fizetése.

Továbbá arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az a körülmény, miszerint az adott adóalany a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében foglalt, ún. pénztárgéphasználat-köteles tevékenységet folytat, és arról számlát bocsát ki, önmagában automatikusan még szintén nem alapozza meg az adatszolgáltatási kötelezettséget. Az adatszolgáltatási kötelezettség feltétele ugyanis az is, hogy az adóalany a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységei után kizárólag számlát bocsásson ki. Kizárólagos számlakibocsátás alatt pedig azt kell érteni, hogy az adóalany – a pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenységeihez kapcsolódóan – csak számlát bocsát ki (nyugtát nem). Gyakorlati szempontból nézve tehát, ha egy adóalany például pénztárgéphasználatra kötelezett vendéglátási tevékenységet folytat, online pénztárgépet üzemeltet, de az online pénztárgép útján kibocsátott nyugták mellett egyes esetekben (így magánszemély vevő kérésére) számlát is kibocsát, akkor e kibocsátott számlái után az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli, a kizárólagosság feltétele ugyanis nem áll fenn.

Ugyanez a kizárólagossági feltétel vizsgálandó akkor is, ha több pénztárgéphasználat-köteles tevékenység egyidejű folytatása történik. Ha egy adóalany például éttermi és egyéb vendéglátási szolgáltatások nyújtásával, valamint kereskedelmi szálláshely szolgáltatással is foglalkozik [mindkét tevékenység pénztárgép-használati kötelezettséget von maga után a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet értelmében], és gyakorlata szerint az éttermi és egyéb vendéglátási szolgáltatások tekintetében nyugtát és számlát egyaránt kibocsát, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatások tekintetében azonban csak és kizárólag számlát állít ki, akkor a következők állapíthatóak meg:

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. További információ és megrendelés >>

Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. §-át, így a kizárólagos számlakibocsátás feltételét is, az adóalany tevékenységeinek együttesét tekintve kell értelmezni, nem pedig külön-külön tevékenységenként. Ez a konkrét példa szerinti esetben azt eredményezi, hogy mivel az említett adóalany az éttermi és egyéb vendéglátási tevékenysége során ad nyugtát, az adóalanyról nem mondható el, hogy nyugtakibocsátási kötelezettségének kizárólag számla kibocsátásával tenne eleget. Erre tekintettel az adóalanyt a példa szerinti esetben nem terheli az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. §-a alapján adatszolgáltatási kötelezettség (még a kizárólag számlával bizonylatolt kereskedelmi szálláshely szolgáltatásaival kapcsolatban sem, mivel a kizárólagos számlakibocsátás feltételét az adóalany tevékenységeinek együttesét tekintve kell értelmezni, nem pedig külön, az egyes tevékenységeire).

Azt a tényt, hogy a pénztárgép-használatra köteles tevékenységei esetében bizonylat-kibocsátási kötelezettségének kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, a pénztárgép-használatra kötelezett adóalany köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. E bejelentési kötelezettség – nem jogvesztő – határideje a következő:

–   a pénztárgéphasználatra köteles tevékenységét az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. §-ának hatálybalépésekor már folytató adóalanynak 2014. január 23-át követő 15 napon belül, vagyis 2014. február 7-ig kellett bejelentenie a kizárólagos számlakibocsátás tényét;

–   a pénztárgéphasználatra köteles tevékenységét újonnan kezdő adóalanynak a kizárólagos számlakibocsátás tényét a pénztárgéphasználatra köteles tevékenysége megkezdését követő 5 napon belül kell bejelentenie.

Amennyiben a kizárólagos számlakibocsátásra vonatkozó bejelentés megtételét követően az adóalany pénztárgép használatra köteles tevékenységét megszünteti, ezt a tényt is köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, a tevékenység megszüntetését követő öt napon belül. Az erre vonatkozó bejelentést elektronikus úton kell megtenni az állami adóhatóság részére.

Amennyiben a szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adóalany előzetesen úgy ítélné meg, hogy e kötelezettség teljesítését nem tudja/nem kívánja teljesíteni (az rá túlzottan nagy adminisztratív vagy egyéb terhet ró), akkor számára mindig megoldást jelenthet az online pénztárgép vásárlása. Online pénztárgéppel történő bizonylatolás mellett ugyanis a kizárólagos számlázás utáni adatszolgáltatási kötelezettség nem merül fel. Amennyiben viszont az adóalany a kizárólagos számlakibocsátás tényének bejelentését követően kíván csak online pénztárgépre átállni, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóalany be nem üzemeli az online pénztárgépet annak érdekében, hogy nyugtakibocsátási kötelezettségét a továbbiakban már azzal teljesítse.

b) 2014. március 1–december 31.

Ebben az időszakban a szabályozás – a fentiekben kifejtettekhez képest – annyiban változott, hogy az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet egy új, az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítő rendelkezéssel egészült ki. A 2014. február 28-án kihirdetett, 2014. március 1-jén hatályba lépett, a nyugta-kibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 11/2014. (II. 28.) NGM rendelet [a továbbiakban: 11/2014. (II. 28.) NGM rendelet] egy új 9/B. §-t iktatott be az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendeletbe, amelynek értelmében azon adóalanyok, akik 2013. szeptember 1-jét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget bizonylat-kibocsátási kötelezettségüknek, 2015. január 1-jéig mentesülnek a cikkünk tárgyát képező adatszolgáltatási kötelezettség alól. E mentesülés tényét az érintett adóalanyoknak az állami adóhatóság részére elektronikus úton be kell jelenteniük, aminek határideje 2014. március 17. volt.

Ezen átmeneti mentességi jogcím indoka az volt, hogy türelmi időt biztosítson mindazok számára, akik nem az online pénztárgépre való átállás megkerülése miatt döntöttek a számlázó programok használata mellett, hanem eddig is a kizárólagos számlázás szabályai szerint jártak el.

Így például, ha egy falusi szállásadással foglalkozó adóalany már tavaly nyáron is kizárólag számlát bocsátott ki a szolgáltatását igénybevevőknek, akkor neki jövő év elejéig nem kell adatot szolgáltatnia a szállásadói tevékenysége után kibocsátott számláiról.

c) 2015. január 1-jétől

A 11/2014. (II. 28.) NGM rendelet 2015. január 1-jétől hatályon kívül fogja helyezni az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. és 9/B. §-ait, és helyükbe egy új 9/C. §-t iktat be. Az új szabály lényege abban áll, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett tevékenységi kör ugyan nem fog változni [továbbra is a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében foglalt, ún. pénztárgéphasználat-köteles tevékenységek lesznek érintettek], a kizárólagos számlakibocsátás feltétele azonban megszűnik. Ez azzal a következménnyel jár, hogy 2015. január 1-jét követően az adóalany a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységei után kibocsátott számláiról már akkor is köteles lesz adatot szolgáltatnia, ha egyébként e tevékenységi körben nyugtát is kiállít. A fenti példák ennek megfelelően az alábbiak szerint változnak:

Ha egy adóalany pénztárgéphasználatra kötelezett vendéglátási tevékenységet folytat, online pénztárgépet üzemeltet, de az online pénztárgép útján kibocsátott nyugták mellett egyes esetekben (pl. magánszemély vevő kérésére) számlát is kibocsát, akkor e kibocsátott számlái után az adóalanyt 2015. január 1-jétől már adatszolgáltatási kötelezettség fogja terhelni az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §-ának értelmében.

Ugyanez igaz a fenti másik példa szerinti esetben is. Ha tehát egy adóalany éttermi és egyéb vendéglátási szolgáltatások nyújtásával, valamint kereskedelmi szálláshely szolgáltatásával is foglalkozik [mindkét tevékenység pénztárgép-használati kötelezettséget von maga után a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet értelmében], és gyakorlata szerint az éttermi és egyéb vendéglátási szolgáltatások tekintetében nyugtát és számlát egyaránt kibocsát, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatások tekintetében azonban csak és kizárólag számlát állít ki, akkor 2015. január 1-jétől – mivel a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete alapján pénztárgép-használati kötelezettséget eredményező tevékenysége összessége esetében számlát bocsát ki – az éttermi és egyéb vendéglátási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásai tekintetében kibocsátott valamennyi számlájáról adatokat kell szolgáltatnia az adóhatóságnak, az 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet 9/C. §-ban meghatározott feltételek szerint.

A 2015. január 1-jétől módosuló adatszolgáltatási kötelezettség alól a bizonylatkibocsátási kötelezettségüknek 2013. szeptember 1-jét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával eleget tevő adóalanyok sem fognak mentesülni, mivel a 11/2014. (II.28.) NGM rendelet 2015. január 1-jétől az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet e mentességi jogcímet biztosító 9/B. §-át is hatályon kívül helyezi.

Ellenben továbbra is változatlanul igaz lesz, hogy a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységekről kibocsátott számlákról olyan esetekben nem kell adatot szolgáltatni, amikor a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt.

Varga Zoltán cikkéből, amely az Adó szaklap 2014/15. számában jelent meg, a fentieken túl mindent megtudhat az adatszolgáltatási kötelezettség céljáról, és a szolgáltatandó adatok köréről, valamint az adatszolgáltatás gyakoriságáról. Az Adó szaklap 2014/15. száma a Wolters Kluwer webáruházában megvásárolható.

---