Offshore-botrány: óriási kár éri az EU-t


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évente 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak az adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak, Magyarország a legnagyobb mértékben károsuló tagállamok között van – írta kedden a Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű offshore-botrányt kirobbantó német Süddeutsche Zeitung.


A lap megbízásából egy tekintélyes francia szakember, Gabriel Zucman nyilvánosan elérhető adatok alapján számításokat végzett arról, hogy az egyes tagállamok mennyivel kevesebb bevételre tesznek szert a társasági adóból az adóparadicsomokban működtetett offshore cégek miatt.     

Eredményei szerint a nemzetközi nagyvállalatok egyedül az EU-ban működő adóparadicsomokba – Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg és Málta – évente 350 milliárd eurót csoportosítanak át könyvelési trükkökkel, hogy minél kisebb legyen az adóterhük. 

Például Németországban a nagy nemzetközi vállalkozások az alkalmazottak béreként kifizetett minden egyes euró után nagyjából 50 cent nyereséget termelnek, Luxemburgban pedig 3,5 eurót, de nem azért, mert a luxemburgi munkavállalók hétszer termelékenyebbek, hanem azért, mert a cégek Luxemburgba „terelik” a nyereségüket, hogy ne a németországi, hanem a számukra sokkal kedvezőbb luxemburgi szabályok alapján fizethessenek társasági adót.

 

Az ilyen műveletek révén évente nagyjából 600 milliárd euró nyereség áramlik a multinacionális vállalatoktól az adóparadicsomokba a világ összes ilyen országát és különleges státuszú területét együttvéve, amelyek nagyjából 60 milliárd eurótól, a társasági adóból származó bevétel mintegy 20 százalékától fosztják meg az EU-t mind a 28 tagállamot együttvéve.

A legnagyobb kárvallott Németország, amely 17 milliárd euró bevételtől esik el, és 32 százalékkal több bevétele lenne a társasági adóból, ha nem létezne a pénzügyi szolgáltatások adóparadicsom nevű ágazata, amely az 1980-as években fejlődött ki. 

A második helyen Franciaország áll, amely 25 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül.

A Süddeutsche Zeitung listáján Magyarország a harmadik helyen áll 23 százalékos aránnyal.

A térség többi uniós tagállama rendre a lista vége felé szerepel, Csehország és Románia például 6 százalékkal nagyobb bevételre tenne szert a társasági adóból adóparadicsomok nélkül, Szlovéniában 7 százalék, Horvátországban 8 százalék, Lengyelországban pedig 10 százalék ez az arány.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.