Önálló szerencsejáték felügyeletet hoz létre a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerencsejáték Felügyelet elnevezéssel központi hivatalként működő központi költségvetési szervet alapít a kormány a NAV)-ból kiváló szerencsejáték felügyeleti főosztályból a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a rendelet kihirdetését követő nappal – derül ki a Magyar Közlönyben szerdán közzétett kormányrendeletből. 


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban az önálló szerencsejáték felügyelet létrehozásáról azt mondta, NAV-főosztályként nem látható el az iparág felügyelete, és a feladat további létszámbővítést is igényel. Az önálló felügyelettel megerősítik a hatóság hatáskörét és erősítik az ellenőrzést. 

A Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter irányítása alá tartozik (ez a nemzeti fejlesztési miniszter – a szerk.), a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A felügyeletet elnök vezeti, akinek tevékenységét elnökhelyettesek segítik. A felügyeletnél foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. Az elnökhelyetteseket az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 

A felügyelet látja el a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét, folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a szerencsejáték-piacot, eljár a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, játékterv-módosítási eljárásokban, a saját területén ellenőrzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseinek a betartását. 

 

Feladata lesz az is, hogy ellássa a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenységet, fellépjen az illegális, engedély nélküli szerencsejáték-szervezőkkel szemben, kezelje a szerencsejáték engedélyezésével, lebonyolításával és a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatosan befolyt bevételeket, pénzforgalmi ügyleteket, ellássa a játékosvédelemmel, illetve felelős játékszervezéssel kapcsolatosan feladatkörébe tartozó feladatokat.

A kormányrendelet a kártyaterem engedélyének kiadása iránti eljárásban a jegyzőt jelöli ki szakhatóságként.

A NAV 2016-ban szerencsejáték-felügyeleti tevékenysége keretében 180 hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére (sorsolás 24, fogadás 5, játékkaszinó 135, kártyaterem 16) az adóhatóság 2016-os évkönyve szerint. 

A szerencsejáték-felügyeleti szakterület hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében több mint 13 ezer ellenőrzést végzett, ennek során 445 bírságoló döntést hozott, és több mint 1,7 milliárd forint bírságot állapított meg, jellemzően engedély nélküli online szerencsejáték-szervezői tevékenység miatt.

Kiemelt feladata volt az engedély nélküli szerencsejáték-szervezői tevékenység elleni hatósági fellépés, melynek két fő területe az internetterminálok és az engedély nélküli online szerencsejáték-oldalak elleni fellépés. A terminálokkal kapcsolatos peres eljárásokban tavaly a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 81 ítélet született, ebből 60 esetben a NAV pernyertességét állapította meg az eljáró bíróság. A NAV 2016-ban engedély nélküli online szerencsejáték-szervezés miatt 580 esetben rendelkezett internetes oldal ideiglenes, 365 napra történő hozzáférhetetlenné tételéről (internetes blokkolás), ehhez kapcsolódóan 228 esetben összesen 1,5 milliárd forint bírságot állapított meg.

A szervezők jellemzően mind a blokkolást elrendelő, mind a bírsághatározatok ellen a bírósághoz fordultak, 2016 végén 170 engedély nélküli online szervezéssel kapcsolatos per volt folyamatban. A bíróság két ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál.

Tavaly az utolsó negyedévben az engedély nélküli online szerencsejáték-szervezőkkel szemben megkezdődött a szerencsejáték-felügyeleti eljárásban kiszabható 100 millió forint maximális összegű bírságmegállapítás; az év végéig 5 ilyen döntést hozott a szakterület, valamint egy esetben került sor 50 millió forint összegű bírság kiszabására. Erre akkor kerül sor, ha a korábbi szankciók nem vezettek eredményre. 

A szakterület 2016. január 1-jétől játékosvédelmi nyilvántartást vezet, melyben azok a sérülékeny személyek szerepelnek, akik vagy saját elhatározásukból vagy a bíróság döntése alapján nem vehetnek részt szerencsejátékokban. Tavaly év végén 3430 személy szerepelt a nyilvántartásban (3354 bírósági döntés, 76 személy pedig jelentős önkorlátozó nyilatkozat alapján). 

A szerencsejáték-felügyeleti eljárásokhoz kapcsolódóan 911 millió forint nettó bevétel keletkezett. A bevételből közel 127 millió forint engedélyezési díjakból, 593 millió forint ellenőrzési díjakból és 184 millió forint bírságokból, 7 millió forint pedig egyéb tételekből folyt be.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.